+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. június 14. péntek, 08:05
Az európai parlamenti választásokon beomlottak a francia konzervatívok. Vezető politikusaik egy része eddig is Macron mellé állt át, de most már a helyi konzervatív politikusok is elindultak a liberális francia elnök pártjába. Jobboldali alternatívaként Jean-Marie Le Pen unokája jelentkezett be az elárvult konzervatívok voksaira.

Az európai parlamenti választásokon a hajdani francia jobbközép gyűjtőpárt, a Republikánusok negyedik helyre szorultak: Nicolas Sarkozy exelnök egykori pártja nyolc százalékot szerzett összesen.

 

Ez persze kevésbé zavarja magát Sarkozyt, a politikus ugyanis már tavaly év vége óta Emmanuel Macron elnök környezetében tűnik fel.

 

A Republikánusok több vezető politikusa is mostanra nyíltan Macron pártja, az En Marche mellé állt: Alain Juppé egykori kormányfő Macrontól alkotmánytanácsi (gyakorlatilag: alkotmánybírósági) tagságot kapott cserébe, Jean-Pierre Raffarin, egy másik volt jobbközép kormányfő pedig az EP-választási kampány közepette állt be Macron mögé.

 

Macron lesz a jobbközép

 

A május végi nyolc százalékos leszereplés azonban most már helyi szinten is elindította a Republikánusok oszlását.

 

Először a Párizs központú Île-de-France régió elnöke, Valérie Pécresse jelentette be: kilép a Republikánusoktól, és Szabadok néven új politikai mozgalmat szervez. Pécresse azzal indokolta a távozását, hogy számára

 

a Republikánusok beleragadtak egy konzervatív-tradicionalista irányba, ami láthatóan a francia társadalomban már tíz százalékot se képes megmozdítani.

 

Múlt vasárnap pedig hetvenkét republikánus polgármester és helyi képviselő jelentette be: átállnak Macron mellé. A Journal du Dimanche hetilapban közölt felhívásukban a politikusok azt írják:

 

„A franciák két pártra szakadtak, az egyik oldalon a megoldások Európája, a másikon a problémák Európája; az egyik oldalon az ígéretes jövő, a másikon a bizonytalan holnap.”

 

A jobbközép helyi politikusai szerint tehát ma a konfliktus már nem a régi bal- és jobboldal között húzódik, hanem alapvetően az Európa-pártiság és a haladás kérdései a konfliktus fő forrásai, ebben pedig Macront látják az európai haladás emberének. Ezért úgy vélik, annak az Európa-párti jobboldalnak, amelyet eddig a Republikánusok képviseltek, át kell állnia Macron mellé.

 

Jobboldali identitásválság

 

A Republikánusok kudarca valóban azt mutatja: a hagyományos jobboldalnak jelenleg leáldozott Franciaországban. (A francia jobboldal mai válságos helyzetéről itt hallgatható meg egy érdekes eszmetörténeti beszélgetés.) Egy nagy része átállt a progresszívokhoz, másik részét pedig Marine Le Pen szuverenizmusa szólítja meg.

 

Réne Rémond híres tézise értelmében

 

a francia jobboldal eleve mindig is hármas osztatú volt: legitimizmus, polgári liberalizmus (orléansizmus), populizmus (bonapartizmus).

 

A legitimizmus mára persze sok tekintetben eltűnt, a szélsőjobb perifériájára szorult. Emellett két másik jobboldal azonban túlélt: a liberálisnak nevezhető orléans-i jobboldal (I. Lajos Fülöp francia király, származott az orléans-i családból, aki liberális, polgárbarát politikát folytatott), illetve a személyközpontú, populista, bonapartista jobboldal (amelyet pedig III. Napóleon után neveznek így). A gaulleizmusban, amely a francia jobboldal második világháború utáni történetét meghatározta, számos bonapartista elem jelent meg, de új összetevő volt az antifasizmus.

 

Macron politikája sok tekintetben orléans-i a tartalmát nézve, mert egyfajta liberalizmus jellemzi, miközben politikai stílusa egyértelműen bonapartista: ez egész pártot is az ő személyére építette.

 

A macronizmus – a gaulleizmus után – tekinthető akár új (sok tekintetben jobboldali) ideológiának.

 

A Republikánusokban az orléans-i és bonapartista frakciók egyesültek, de ma nagyrészük már Macronnál van. (Mind Juppé, mind Raffarin az orléans-i jobboldal képviselői voltak.)

 

A Republikánusok ebből az szorításból úgy akartak kijönni, hogy a szélsőjobbtól (azaz Marine Le Pentől) Európa-pártisággal és gazdasági liberálizmussal akarták magukat elhatárolni, Macrontól pedig katolikus tradicionalizmussal. Láthatóan azonban éppen erre az elegyre – azaz a gazdasági liberalizmus és katolikus tradicionalizmus kettőségére – nincs nagy kereslet.

 

Azzal, hogy Macron leuralja az orléans-i és bonapartista jobboldal nagy részét, azonban mégiscsak maradhat tér egy új jobboldalnak.

 

Felkészül: Jean-Marie Le Pen unokája

 

Erre készül Marion Maréchal Le Pen, aki a hagyományosan tradicionalista és szélsőjobboldali Provence-ból üzente meg június elején: össze kell fogni a nem-macronista jobboldalt. Ő a nacionalista szuverenizmust ajánlja közös pontnak.

 

Ez persze hadüzenet nagynénje felé is: Marion Maréchal Le Pen ugyanis Marine Le Pen Nemzeti Tömörülését is „meg akarja haladni”. A Le Pen-unoka persze tagadja, hogy ő bármiféle konfliktust is akarna szítani nagynénjével. Szerinte azonban Marine Le Pen mozgalma nem elég, mert

 

a szélsőjobbnak és az elárvult, Macronhoz nem csatlakozó konzervatívoknak (gyakorlatilag a Republikánusok maradékának) kéne összefogniuk.

 

Dél-Franciaországban, ahol Marion Maréchal Le Pen politikai otthona van, ez jól érthető üzenet: ott már eddig is összeért a széljobb és a konzervativizmus. Ezzel szemben az a Nemzeti Tömörülés, amit Marine Le Pen akar, inkább északfrancia: azaz az elárvult, elszegényedő rétegek protestpártja lenne.

 

Marion Maréchal Le Pennek ez a balos vonal sohasem tetszett. Ő mind társadalom- mind gazdaságpolitikában világos jobboldali vonalat akarna:

 

abortuszellenesség, melegházasság tilalma, de közben gazdagoknak kedvező adórendszer, gazdasági liberalizmus, kicsi állam.

 

Marion Maréchal Le Pen ennek érdekében a Nemzeti Tömörülés és a maradék jobboldal „nagy koalícióját”, egy „nemzeti kiegyezést” akar.

 

Marion Maréchal Le Pen 2012-ben, huszonkét évesen lett a Nemzetgyűlés eddigi legfiatalabb képviselője: egyéni mandátumot nyert Dél-Franciaországban. 2017-ben azonban bejelentette visszavonulását: az elvált, egygyerekes anyuka a konzervatív család értékei mellett állna jobban ki, ennek érdekében hozott létre Lyonban egy tradicionalista thinktanket és főiskolát: a Gazdasági, Politikai és Társadalmi Tanulmányok Intézetét. A tényleges oktatás mellett (alapvetően gazdasági diplomák szerezhetőek itt) a magánfőiskola deklarált célja, hogy egy jobboldali ellenkultúrát építsen ki.

 

Nem Le Pen, hanem Macron verte meg a baloldalt

 

Miközben a régi jobboldal nagyöregjei mennek át Macronhoz, a fiatalok Marion Maréchal Le Penben látják Macron ellenszerét.

 

A Journal du Dimanche a Republikánusok több helyi fiatal politikusát is megkérdezte: ők nem értenek egyet a macroni progresszivizmussal, és inkább egy francia Sebastian Kurzot akarnának. Szerintük

 

a Le Pen-unoka lehetne arra képes, amire Kurz Ausztriában: a centrumot kinyitni a széljobbig, és ezzel győzni le a baloldalt.

 

Ami azonban nagy különbség Franciaországban, hogy ott a baloldal már rég padlón van, nem kell legyőznie senkinek. Macron ugyanis sikeresen megtette.

 

Ezért lehet igazuk azon jobboldaliaknak, akik inkább az En Marche-ban látják meg az új jobbközép erőt.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hol lennének most, ha nem lett volna rendszerváltás? Van-e olyasmi, amiben nem értenek egyet a kormánnyal? Ez az interjú egyedülálló módon a perbeli egyezség terméke.

Szűts Ildikó nyerte el a pályázatot a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei vezérigazgatói posztjára.

A kormánynak ingyen adott tanácsokon túl az egykori tisztifőorvos és főpolgármester-jelölt más pártoknak is felajánlotta szakértelmét.

A kétfarkús alpolgármestert, Döme Zsuzsannát lekiscsajozó Deutsch László megjegyezte, neki ez a szavajárása.

A brit királynő vasárnap óta már a Habsburg-császárnál is régebb óta uralkodik: már attól sincs messze, hogy megdöntse a francia XIV. Lajos rekordját.

Orbán miatt egymást üti a két szlovén jobboldali párt: egyikük mellette, másikuk ellene szavazott az EP-ben a magyar jogállamiságról.

Marjan Šarec miniszterelnök új választást akar, nem véletlenül: ezzel megduplázná pártja támogatottságát a legutóbbi, 2018-as voksoláshoz képest.

A hét kérdése

Nagyon sima győzelmet aratott az összellenzék jelöltje ellen Dézsi Csaba András. Sok elemzés született már róla, de mi megkérdezünk téged is.

Azért ide elnéznénk

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Az ijesztő maszkos metálosok a We Are Not Your Kind című új lemezükkel térnek vissza Magyarországra február 4-én.

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás