Tömegesen állnak át a jobboldali polgármesterek Macron mellé: jön az új francia jobbközép?

Szerző: Techet Péter
2019.06.14. 08:05

Az európai parlamenti választásokon beomlottak a francia konzervatívok. Vezető politikusaik egy része eddig is Macron mellé állt át, de most már a helyi konzervatív politikusok is elindultak a liberális francia elnök pártjába. Jobboldali alternatívaként Jean-Marie Le Pen unokája jelentkezett be az elárvult konzervatívok voksaira.

Tömegesen állnak át a jobboldali polgármesterek Macron mellé: jön az új francia jobbközép?

Az európai parlamenti választásokon a hajdani francia jobbközép gyűjtőpárt, a Republikánusok negyedik helyre szorultak: Nicolas Sarkozy exelnök egykori pártja nyolc százalékot szerzett összesen.

Ez persze kevésbé zavarja magát Sarkozyt, a politikus ugyanis már tavaly év vége óta Emmanuel Macron elnök környezetében tűnik fel.

A Republikánusok több vezető politikusa is mostanra nyíltan Macron pártja, az En Marche mellé állt: Alain Juppé egykori kormányfő Macrontól alkotmánytanácsi (gyakorlatilag: alkotmánybírósági) tagságot kapott cserébe, Jean-Pierre Raffarin, egy másik volt jobbközép kormányfő pedig az EP-választási kampány közepette állt be Macron mögé.

Macron lesz a jobbközép

A május végi nyolc százalékos leszereplés azonban most már helyi szinten is elindította a Republikánusok oszlását.

Először a Párizs központú Île-de-France régió elnöke, Valérie Pécresse jelentette be: kilép a Republikánusoktól, és Szabadok néven új politikai mozgalmat szervez. Pécresse azzal indokolta a távozását, hogy számára

a Republikánusok beleragadtak egy konzervatív-tradicionalista irányba, ami láthatóan a francia társadalomban már tíz százalékot se képes megmozdítani.

Múlt vasárnap pedig hetvenkét republikánus polgármester és helyi képviselő jelentette be: átállnak Macron mellé. A Journal du Dimanche hetilapban közölt felhívásukban a politikusok azt írják:

„A franciák két pártra szakadtak, az egyik oldalon a megoldások Európája, a másikon a problémák Európája; az egyik oldalon az ígéretes jövő, a másikon a bizonytalan holnap.”

A jobbközép helyi politikusai szerint tehát ma a konfliktus már nem a régi bal- és jobboldal között húzódik, hanem alapvetően az Európa-pártiság és a haladás kérdései a konfliktus fő forrásai, ebben pedig Macront látják az európai haladás emberének. Ezért úgy vélik, annak az Európa-párti jobboldalnak, amelyet eddig a Republikánusok képviseltek, át kell állnia Macron mellé.

Jobboldali identitásválság

A Republikánusok kudarca valóban azt mutatja: a hagyományos jobboldalnak jelenleg leáldozott Franciaországban. (A francia jobboldal mai válságos helyzetéről itt hallgatható meg egy érdekes eszmetörténeti beszélgetés.) Egy nagy része átállt a progresszívokhoz, másik részét pedig Marine Le Pen szuverenizmusa szólítja meg.

Réne Rémond híres tézise értelmében

a francia jobboldal eleve mindig is hármas osztatú volt: legitimizmus, polgári liberalizmus (orléansizmus), populizmus (bonapartizmus).

A legitimizmus mára persze sok tekintetben eltűnt, a szélsőjobb perifériájára szorult. Emellett két másik jobboldal azonban túlélt: a liberálisnak nevezhető orléans-i jobboldal (I. Lajos Fülöp francia király, származott az orléans-i családból, aki liberális, polgárbarát politikát folytatott), illetve a személyközpontú, populista, bonapartista jobboldal (amelyet pedig III. Napóleon után neveznek így). A gaulleizmusban, amely a francia jobboldal második világháború utáni történetét meghatározta, számos bonapartista elem jelent meg, de új összetevő volt az antifasizmus.

Macron politikája sok tekintetben orléans-i a tartalmát nézve, mert egyfajta liberalizmus jellemzi, miközben politikai stílusa egyértelműen bonapartista: ez egész pártot is az ő személyére építette.

A macronizmus – a gaulleizmus után – tekinthető akár új (sok tekintetben jobboldali) ideológiának.

A Republikánusokban az orléans-i és bonapartista frakciók egyesültek, de ma nagyrészük már Macronnál van. (Mind Juppé, mind Raffarin az orléans-i jobboldal képviselői voltak.)

A Republikánusok ebből az szorításból úgy akartak kijönni, hogy a szélsőjobbtól (azaz Marine Le Pentől) Európa-pártisággal és gazdasági liberálizmussal akarták magukat elhatárolni, Macrontól pedig katolikus tradicionalizmussal. Láthatóan azonban éppen erre az elegyre – azaz a gazdasági liberalizmus és katolikus tradicionalizmus kettőségére – nincs nagy kereslet.

Azzal, hogy Macron leuralja az orléans-i és bonapartista jobboldal nagy részét, azonban mégiscsak maradhat tér egy új jobboldalnak.

Felkészül: Jean-Marie Le Pen unokája

Erre készül Marion Maréchal Le Pen, aki a hagyományosan tradicionalista és szélsőjobboldali Provence-ból üzente meg június elején: össze kell fogni a nem-macronista jobboldalt. Ő a nacionalista szuverenizmust ajánlja közös pontnak.

Ez persze hadüzenet nagynénje felé is: Marion Maréchal Le Pen ugyanis Marine Le Pen Nemzeti Tömörülését is „meg akarja haladni”. A Le Pen-unoka persze tagadja, hogy ő bármiféle konfliktust is akarna szítani nagynénjével. Szerinte azonban Marine Le Pen mozgalma nem elég, mert

a szélsőjobbnak és az elárvult, Macronhoz nem csatlakozó konzervatívoknak (gyakorlatilag a Republikánusok maradékának) kéne összefogniuk.

Dél-Franciaországban, ahol Marion Maréchal Le Pen politikai otthona van, ez jól érthető üzenet: ott már eddig is összeért a széljobb és a konzervativizmus. Ezzel szemben az a Nemzeti Tömörülés, amit Marine Le Pen akar, inkább északfrancia: azaz az elárvult, elszegényedő rétegek protestpártja lenne.

Marion Maréchal Le Pennek ez a balos vonal sohasem tetszett. Ő mind társadalom- mind gazdaságpolitikában világos jobboldali vonalat akarna:

abortuszellenesség, melegházasság tilalma, de közben gazdagoknak kedvező adórendszer, gazdasági liberalizmus, kicsi állam.

Marion Maréchal Le Pen ennek érdekében a Nemzeti Tömörülés és a maradék jobboldal „nagy koalícióját”, egy „nemzeti kiegyezést” akar.

Marion Maréchal Le Pen 2012-ben, huszonkét évesen lett a Nemzetgyűlés eddigi legfiatalabb képviselője: egyéni mandátumot nyert Dél-Franciaországban. 2017-ben azonban bejelentette visszavonulását: az elvált, egygyerekes anyuka a konzervatív család értékei mellett állna jobban ki, ennek érdekében hozott létre Lyonban egy tradicionalista thinktanket és főiskolát: a Gazdasági, Politikai és Társadalmi Tanulmányok Intézetét. A tényleges oktatás mellett (alapvetően gazdasági diplomák szerezhetőek itt) a magánfőiskola deklarált célja, hogy egy jobboldali ellenkultúrát építsen ki.

Nem Le Pen, hanem Macron verte meg a baloldalt

Miközben a régi jobboldal nagyöregjei mennek át Macronhoz, a fiatalok Marion Maréchal Le Penben látják Macron ellenszerét.

A Journal du Dimanche a Republikánusok több helyi fiatal politikusát is megkérdezte: ők nem értenek egyet a macroni progresszivizmussal, és inkább egy francia Sebastian Kurzot akarnának. Szerintük

a Le Pen-unoka lehetne arra képes, amire Kurz Ausztriában: a centrumot kinyitni a széljobbig, és ezzel győzni le a baloldalt.

Ami azonban nagy különbség Franciaországban, hogy ott a baloldal már rég padlón van, nem kell legyőznie senkinek. Macron ugyanis sikeresen megtette.

Ezért lehet igazuk azon jobboldaliaknak, akik inkább az En Marche-ban látják meg az új jobbközép erőt.

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek