+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. június 12. szerda, 08:04
Krusovszky Dénes tavalyi regényét majdnem egyöntetűen 2018 legfontosabb regényeként jelölték meg a irodalomkritikusok, egy másik író, Bartók Imre azonban most egy hosszú esszét írt a könyvről, amelyben a Trónok harca nyolcadik évadához hasonlítva vette le az ünnepelt regényről a keresztvizet.

A világ összes botrányai közül talán azért az irodalmi botrányok a legszórakoztatóbbak, mert itt az esetek jelentős részében művelt emberek igyekeznek úgy legyilkolni egymást – már persze, úgymond, virtuálisan –, hogy az azért valamilyen módon elegáns is maradjon.

 

Aki követi az irodalmi életet, az valószínűleg értesült arról, hogy tavaly Krusovszky Dénes regénye, az Akik már nem leszünk sosem volt az a regény, amit nem lehetett kikerülni, és amit körbedicsértek mindenhol, a Magyar Narancsnál is az év könyve lett a listát összeállító kritikusok szerint, és a Libri irodalmi közönségdíját is ő vehette át. Csak két idézet a könyvről:

 

+ „Szépen felépítettnek és finoman megformáltnak tartom. Nagyon profi, lehet, hogy valaki mindjárt azt mondja, túl profi, és épp ez a baj” – mondta róla Károlyi Csaba az Élet és Irodalom Kvartett című rendszeres beszélgetésén.

 

+ „Ahogy minden jól elmesélt személyes történet egy generáció történetévé válik, úgy, azt hiszem, a Krusovszky-regény is önmagán túlmutatva ábrázolja a harmincas generáció menekülését és otthontalanságát” – írta Valuska László a Könyvesblogon.

 

„Teljességgel nivellálja az olvasás imaginárius dimenzióját”

 

A pozitív fogadtatás azért nem volt teljes, az imént idézett ÉS-kvartettben például Bárány Tibor ezt mondta: „Ebben a könyvben viszont végig feltűnő az irodalmi masina működése. Itt most nekem mindjárt meg kell rendülnöm, és meg fogok rendülni. Itt most mindjárt komoly fordulat fog bekövetkezni, és bekövetkezik. Olvasás közben annyira hangosan zúgott az irodalmi gépezet, hogy nem hallottam a szereplők hangját.”

 

Tulajdonképpen ezt a gondolatot fejtette ki a minap Bartók Imre – aki tavaly maga is írt egy Krusovszkyénál vegyesebb fogadtatású regényt Jerikó épül címmel – a Dunszt.sk felületén Akik már nem leszünk sosem, avagy a csalódás, amit Trónok harcának hívnak címmel, amelyben valamiért egymás mellé rakta a Trónok harca utolsó évada és a Krusovszky-regény által érzett csalódást, maga által bevallott módon is csupán azért, mert nagyjából egyszerre érte őt a két dolog.

 

Bartók a kritikájában ízeire szedi Krusovszky pár mondatát, ami azért különösen szórakoztató, mert közben ő maga is olyan remek mondatokkal operál, mint az, hogy Krusovszky

 

„teljességgel nivellálja az olvasás imaginárius dimenzióját”,

 

amivel, ha laikusra fordítjuk, valószínűleg azt akarja mondani, hogy a regény mondatai olyan önismétlő módon írják le és részletezik a dolgokat, hogy az olvasó képzeletére már semmi munka nem marad.

 

Erre példát is hoz, nem is egyet, például ezt: „Visszasétáltam a nappaliba, és végigdőltem a kanapén; egy ideig a plafont bámulva szuszogtam, aztán egyszer csak éreztem, hogy a szemem sarka remegni kezd, és váratlanul sírni kezdtem.” 

 

„Mintha egy szöget ütnének életerős csapásokkal az agyba – a leírás nem hagy kétséget afelől, hogy itt valaki tényleg elsírja magát, és erre minden bizonnyal jó oka van” – írja Bartók a mondatról.

 

Bartók nagyrészt elegánsan, de kegyetlenül magyarázza hosszú bekezdéseken keresztül, hogy szerinte miért rosszak Krusovszky mondatai, majd a szöveg közepe környékén, majdnem csak úgy mellékesen odaveti: „Csak remélni tudom, hogy ezek a megfontolások nem hatnak maliciózus pepecselésnek. A probléma ugyanis nem magával a kiragadott mondattal van, hanem a szöveg egészével.”

 

A vita mindig jó dolog, írók és kritikusok pedig azóta tépik egymás haját, amióta feltalálták az irodalmat. Szerencsére Szálinger Balázs a Bárkán épp mostanában magyarázta el egy tárcában, hogy hogy érdemes reagálnia egy írónak a negatív és pozitív kritikákra: leginkább sehogy. Szóval a reakciókat talán nem is Krusovszky Dénestől, hanem ahogy az lenni szokott, a könyvét egyébként kedvelő irodalomkritikusoktól várhatjuk.

 

Ha tudni akarod, hogy miről fog beszélni mindenki a csütörtökön kezdődő Könyvhéten, akkor még most kattints át ide, és olvasd el az egész esszét!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás