+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. június 11. kedd, 10:55
Vologyimir Zelenszkij, a friss ukrán elnök népszerű, új arc, és még nem igazán volt ideje bárkivel is igazán megutáltatni magát, ezért minél előbb szeretné leszavaztatni az ukránokat a saját pártjára. Úgy néz ki, július 21-én tartják majd az előrehozott választásokat. Összejöhet-e neki a győzelem, és mit akar tőle a volt miniszterelnök, Julija Tyimosenko? Elmagyarázzuk!

A cikk egy részét az Azonnali hírlevele, a Reggeli fekete olvasói már hétfő reggel olvashatták. Legyen neked is Reggeli feketéd!

 

Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy július 21-én előrehozott választásokat tartanak Ukrajnában, miután Vologyimir Zelenszkij színész-showman-komikus-elnök beiktatása után első intézkedéseként fogta magát, és feloszlatta a kijevi parlamentet, és az eredetileg őszre tervezett parlamenti választások helyett előrehozott voksolást írt ki.

 

Hogy Zelenszkij miért nem tudott őszig várni?

 

Az elnök hivatalosan azt mondja, már 2016 óta nincs többsége az ukrán kormánykoalíciónak, így pedig kötelessége feloszlatni a Verhovna Radát. Persze ez igaz is, meg nem is: a kormányzó pártok szerint az elnök nem mond igazat, ugyanis papíron a koalíció egészen idén májusig létezett, ekkor lépett ki abból hivatalosan a Népfront kisebbik kormánypárt, hogy megakadályozza azt, ami végül megtörtént: a parlament feloszlatását. Ugyanakkor a parlament nem volt hajlandó listát publikálni a koalíció tagjairól, ezért sokan találgatni kezdtek, hogy valóban van-e többsége a kormánynak a parlamentben.

 

Persze az is lehet, hogy az Alkotmánybíróság – ami elé 62 parlamenti képviselő indítványa nyomán került az ügy – simán szembemegy az elnök feloszlatást érintő döntésével, így az egész előrehozott választásokból nem is lesz semmi, de a politika amiatt is gyönyörű, mert ilyen kiszámíthatatlan.

 

Van sokkal egyszerűbb magyarázat is az unalmas jogászkodásnál: a tavaszi ukrán elnökválasztásról az Azonnalin is részletesen szó volt (Fekő Ádám például kinn is volt Ukrajnában, és írt is egy zseniális tudósítást), a lényeg viszont annyi, hogy Zelenszkij nagyon megverte az akkor regnáló elnök Porosenkót a voksolás második fordulójában, az elitellenes jelölt egyenesen 73 százalékot kapott.

 

Zelenszkij, a friss elnök tehát népszerű, új arc, és még nem igazán volt ideje bárkivel is igazán megutáltatni magát, tehát az egyszerű magyarázat az, hogy minél előbb szeretné leszavaztatni az ukránokat a saját pártjára, amit csupán tavaly márciusban vettek nyilvántartásba.

 

És ez a párt nagyon érdekes képződmény: az a neve, hogy Szluga Narodu, vagyis a Nép Szolgája. Nem igazán lehet sehová sem elhelyezni, ha nagyon muszáj, akkor az olasz Öt Csillag Mozgalom ikertestvérének nevezhetnénk: mindkét párt ideológiamentes, hisz a közvetlen demokráciában – a Szluga Narodunak ugyanúgy van belső, bázisdemokratikus online szavazási rendszere, mint az Öt Csillagnak –, szólamok szintjén korrupcióellenes és EU-párti, és hát ne kerteljünk, populista. Ennek a friss hangnak pedig van is piaca a (valószínűleg csak kívülről nézve) vicces, de inkább szomorú parlamenti verekedések hazájában, a párt listájára jelenleg úgy néz ki, le is szavazna az ukránok 48 százaléka, a többi párt egyelőre pedig egyelőre igen nagy lemaradással áll Zelenszkijék mögött.

 

ELNÖKÖT JÁTSZOTT, ELNÖK LETT

 

Miért éppen Szluga Narodu a párt neve?

 

Azért, mert erre a névre hallgat az az ukrán vígjátéksorozat is, amelyben maga Zelenszkij játszotta Ukrajna egy középiskolai történelemtanárból lett, kicsit csetledező-botladozó, de azért mégis nagyon szerethető elnökét, Vaszil Petrovics Goloborogykót. A Szluga Narodu első évada egyébként tök vicces, ez fenn is van Netflixen angol felirattal, meg YouTube-on is, de utóbbi esetében valamiért Magyarországon letiltották az egészet. A második és harmadik évadot már csak ukránul/oroszul lehet elérni, azokat pedig a politikai kommunikációért és propagandáért rajongó (és oroszul tudó) ínyenceknek melegen ajánlom. 

 

A Szluga Narodu ugyanis egy kitűnően strukturált, jól kidolgozott, profi propagandafilm. Tanítani fogják még politikai kommunikációban, a kampánytanácsadók pedig csak csettinthetnek, ha megnézik a három évados sorozatot.

 

Hogy miért? A készítők alapul vették Ukrajna keserű valóságát, ahogy azt egy átlag ukrán láthatja: a Mercedesekkel száguldozó korrupt politikusokat, az éjjel-nappal kaviárt zabáló, kártyázó, és a politikusokat bábként használó dúsgazdag, felkapaszkodott oligarchákat, a primitív, ülésteremben verekedő képviselőket, a mindent átható korrupciót, az alacsony fizetéseket, az óriási egyenlőtlenségeket, meg még sok minden mást. 

 

És ebbe a világba megálmodták „az emberek embere” történelemtanárt játszó Zelenszkijt, aki véglegekig kispolgári, naiv, ügyetlen, de mégis megvesztegethetetlen, kitartó, és becsületes. S lám, „Zelenszkij” legyőzi az oligarchákat, emeli a fizetéseket, utakat épít, elküldi a gonosz IMF-et a picsába (igen, a sorozat egyik jelenetében a főszereplő pont így fogalmaz), megleckézteti az Ukrajnát csak amolyan gyarmatként kezelő brüsszeli bürokratákat, lapátolja a pénzt az innovációba, mindez pedig oda vezet, hogy Ukrajna pár évtizeden belül úszik a pénzben. Naná, hogy a sorozat óriási siker lett, milliók nézték meg minden részét. Happy end. Fun fact:

 

a sorozat utolsó részét két nappal az elnökválasztás második fordulója előtt hozták ki, viccesnek már egyáltalán nem vicces, ellenben nagyon propagandisztikus, épp csak azt nem írták ki a képernyőre, hogy „Szavazz rám!”

 

És kinek volt pénze profi politikai propagandát gyártani Zelenszkij számára? Cinikusan mondhatnánk, hogy Ukrajnában nincs politika oligarchák nélkül, még ha Zelenszkij papíron ez ellen is küzd, és nem járunk messze az igazságtól. Az újdonsült elnök által alapított Kvartal 95 kabarékat és vígjátékokat gyártó stúdiójának műsorai azon az ukrán 1+1 nevű csatornán futnak, amely Ihor Kolomojszkij milliárdos üzletember-oligarcha tulajdonában áll.

 

Annak a Kolomojszkijnak, aki mellesleg számtalan helyi üzleti érdekeltsége mellett a dnyipropetrovszki területet vezette, és akit Petro Porosenko 2015-ben kitúrt a pozíciójából. Nem is voltak túl jóban ezt követően – ha úgy tetszik, legyen ő a helyi Simicska, bár ez kicsit leegyszerűsítő, meg aztán Kolomojszkij „projektje” egy fokkal sikeresebb is volt. Sokak szerint ezért Zelenszkij valójában nem független jelölt, hanem az oligarcha bábja, és elnöksége során is őt fogja kiszolgálni. Én azért várnék még vele pár hónapot, mielőtt ilyen erős kijelentést tennék.

 

És mi a helyzet a többiekkel?

 

Nos, ők Zelenszkij 48 százaléka mellett nem igazán rúghatnak labdába: Petro Porosenko előző elnök pár napja gyorsan átnevezte a pártját Európai Szolidaritás névre, de ez egyelőre csak 7,8 százalékra jó a felmérések szerint. Julija Tyimosenko volt miniszterelnök Batykivscsina (Haza) pártja sem muzsikál sokkal jobban 6,9 százalékos eredményekkel, új szereplő viszont Szvjatoszlav Vakarcsuk, az Okean Elzi ukrán rockegyüttes frontemberének Golosz (Hang) névre hallgató balközép, EU-párti pártja, mely 5,6 százalékkal törne be a Radába. (Nem ismered az Okean Elzit? Sebaj: hallgass bele, még az is lehet, hogy megtetszik.) 

 

MÁR A SOROZATBAN IS KERGETTÉK AZ ÚJSÁGÍRÓK AZ ELNÖKÖT

 

Rajta, meg persze Zelenjszkijen kívül talán egyedül az oroszpártiak örülhetnek, a Kremlhez hű Ellenzéki Platform 10,7 százalékkal a Szluga Narodu mögött a második legnépszerűbb párt. Nem tűntek el tehát teljesen a régi nyelvi-kulturális törésvonalak az ukrán politikából, még ha az Euromajdan és a kelet-ukrajnai válság óta halványultak is kissé.

 

Hiába az elsöprő támogatottság, szinte biztos: a Szluga Narodu egyedül nem szerez többséget.

 

Ukrajnában a magyarhoz hasonló vegyes választási rendszer van, így lehet, hogy a listás szavazatok között tarolni fog Zelenszkij, de párhónapos pártjának az egyéni körzetekben még nyilván nincs olyan beágyazottsága, mint az évtizedek óta ott tevékenykedő politikai veteránoknak és a hagyományos pártok helyi katonáinak. Nem véletlen, hogy Zelenszkij próbált is átnyomni a parlamenten egy új választási törvényt, melyben megszabadulna a Rada felét kitevő egyéni képviselőktől és nyílt listás rendszert vezetne be. Még kevésbé véletlen, hogy a helyben már jól beágyazott parlamenti pártok mindezt jól visszautasították, így szinte biztos, hogy az elnök pártja koalícóra kényszerül majd.

 

Hogy ki lehet majd az elitellenes elnök partnere? Julija Tyimosenko lehet majd a megoldás kulcsa, ezt személyesen Tyimosenko jelentette be hétfőn. Pártja az elnök pártjával együtt alkotná a „demokratikus, Európa-párti erők” alkotta Cselekvés Koalícióját, és már a választás utáni első száz napban komoly eredményeket szeretnének elérni.

 

Nem ez volt az utolsó cikk, amit Ukrajnáról olvashattok ezen a héten nálunk: hamarosan hozunk nektek egy interjút Valerij Pekar ukrán politikai elemzővel, akivel a választáson felül beszélgettünk az ukrán-orosz viszonyról meg a magyarok kisebbségi nyelvhasználatát és nyelvtanulását is hátrányosan érintő oktatási reformról is. 

 

FOTÓK: Szluga Naroda / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A horvát rendőrség rendszeresen bántalmazott kiskorú menekülteket is, a horvát-szerb határnál pedig kínzókamrát tartott fenn.

Ami egyelőre biztos: megválasztják Donald Tuskot a Néppárt elnökének, és beszélni fognak fél Európa vezetői.

Pénteken ül össze az alakuló ülés után először a győri közgyűlés. De ki lesz a Fidesz polgármesterjelöltje?

A hat ország szerint a reformjavaslat megvalósítása nem lassíthatja Albánia és Észak-Macedónia felvételét.

Az ország ezzel szeretné megakadályozni, hogy a szélsőjobboldal kegyhelyévé váljon a 17. századi ház.

Ez a legmagasabb Európában: Franciaország három, Ausztria öt százalékos adót vezetett be idén, de készül a megoldás nemzetközi szinten is.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás