A román politikusok nagyon szerették volna, ha országuk ENSZ BT-tag lenne, most meg egymást szapulják, hogy nem lett

Szerző: Kulcsár Árpád
2019.06.10. 19:06

Az elnök a kormánypártot, a kormánypártiak az elnököt okolják. Valószínűbb, hogy Johannis elnöknek van igaza.

A román politikusok nagyon szerették volna, ha országuk ENSZ BT-tag lenne, most meg egymást szapulják, hogy nem lett

Egymás torkának estek a román politikusok, ugyanis az ország nem lett az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja. A csetepatét az Agerpres hírügynökség foglalta össze.

Bár az elnök a kormányzó szociáldemokratákat, azok meg őt vádolják a sikertelenség okával, elég valószínű, hogy most az előbbinek van igaza, néhány hónappal ezelőtt ugyanis Viorică Dăncilă szocdem miniszterelnök és Liviu Dragnea, akkori, és azóta korrupció miatt lesittelt szociáldemokrata PSD-s pártelnök többször is bejelentették,

hogy Donald Trump és az Egyesült Államok mintájára Románia áthelyezi a nagykövetségét Jeruzsálembe, és ezzel elismerik azt Izrael fővárosának.

Az ENSZ közgyűlése pénteken Románia helyett Észtországot választotta tagnak, ezt Klaus Johannis román államelnök sajnálattal vette tudomásul, és a döntésért egyes magas rangú képviselők felelőtlen viselkedését okolta. A bukaresti külügyminisztérium szerint egyszerűen arról van szó, hogy Románia később csatlakozott a kampányhoz. Mindkét fél jelezte, hogy ennek ellenére mélységesen elkötelezettek az ENSZ felé.

A szocdem Mihai Fifor, aki nemrég védelmi minszter volt, azt mondja, márpedig a külpolitizálás az államfő felelőssége, ezért ez a kudarc is őt terheli.

Az ellenzékből sokan megszólaltak, például mint Eugen Tomac, Traian Băsescu exelnök pártjának, a Népi Mozgalomnak (PMP) az elnöke. Ő nagyon keményen fogalmazott, azt mondta,

„néhány senki” letörölte a tábláról mindazt a munkát, amit a román politikusok az elmúlt években elértek.

Tomac szerint az, hogy kényes témákban felszínesen nyilatkoztak a kormányzó PSD-sek, meghozta a gyümölcsét, és az lenne a minimum, ha mindenki lemondana, akinek ehhez köze volt.

Az egyik, aki konkrétan kimondta, hogy Dăncilă miniszterelnök Jeruzsálemmel kapcsolatban tett kijelentései miatt bukhatott a román ENSZ BT-tagság, Marilen Pirtea, a legnagyobb ellenzéki erőnek számító, és az EP-választásokat megnyerő Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője volt, aki a miniszterelnök meggondolatlan kijelentésének tudta be a kudarcot.   

Victor Ponta volt miniszterelnök eléggé dramatizált: a román külpolitika történelmi csődjének nevezte a döntést.

Észtország mellett Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Niger, Tunézia és Vietnám lesz 2020 januárjától 2021 végéig az ENSZ Biztonsági Tanácsának hat új, nem állandó tagja az állandó tagok (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Egyesült Királyság, Franciaország) mellett. Magyarország egyébként 1968-69-ben, majd 1992-93-ban volt ENSZ BT-tag.

Kelet-Európának egy nem-állandó hely van fenntartva, erre versenyeztek az észtek a románokkal, két fordulóban dőlt el, az elsőben Románia nem kapta meg az ENSZ-tagok szavazatának kétharmadát, százkilencvenhárom szavazatból csak hetvennyolcat kapott, majd a második fordulóban még ennyit se, csupán ötvenkét darabot.

Az öt új nem állandó tag január elsejétől Lengyelországot, Perut, Elefántcsontpartot, Egyenlítői-Guineát és Kuvaitot váltja a BT-ben.

FOTÓ: marijalovricholenda/Pixabay 

Kulcsár Árpád
Kulcsár Árpád az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek