+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. június 10. hétfő, 11:56
A finnek úgy gondolják, hogy ha már úgyis ők lesznek az EU soros elnökei, tető alá is hozzák a megállapodást.

A nemrégiben megválasztott finn kormány bejelentette, hogy az ország képes lesz 2035-re karbonsemlegessé válni – írja az Euractiv. A finnek júliusban fogják átvenni Romániától az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és ennek nagy tervekkel vágnak neki.

 

A finnek bejelentése messze az egyik legkomolyabb vállalás, amit egy EU-s ország tesz. A kormány azt mondja, új technológiákat fognak bevetni, növelni fogják az erdők és vizes élőhelyek mértékét is. Az új, 2035-ös cél azt jelenti, hogy meg kell változtatniuk a törvényeiket: előzőleg a finnek 2045-re vállalták a klímasemlegességet, most a törvényt úgy akarják megváltoztatni, hogy

 

2050-re konkrétan nullára csökkenjen a károsanyag-kibocsátásuk.

 

A finnek áprilisban a választáson megmutatták, hogy fontos nekik a klímaváltozás témája, a zöldek ugyanis a második legtöbb szavazatot kapták. Az új kormánynak így elég erős legitimitása van a problémának magasabb prioritást adni.  

 

Pótolják Románia mulasztását

 

Jó hír lehet ez az európai zöld pártoknak és szervezeteknek, tekintve, hogy Finnország az EU-elnökséget attól a Romániától veszi át, aki nem nagyon sürgette az előrelépést abban, hogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek, és megállapodjanak a 2050-as teljes EU-s klímasemlegességben. 

 

Holott valamit tenni kellett volna: az Európai Bizottság tavaly novemberben javasolta ezt a párizsi klímaegyezményben foglaltak alapján.

 

Az uniós kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanácsnak egyelőre kisebb gondja is nagyobb annál, hogy most ezzel foglalkozzon, tekintve, hogy az EP-választás után a következő ötéves uniós ciklusra a Bizottság, az Európai Központi Bank és a Tanács elnökéről is meg kell egyezniük. Egyes tagállamok azonban nagyon is fontosnak tartják, hogy mielőbb megegyezzenek a klíma terén is.

 

A finnek két EU-csúcsot fognak tartani, egyet októberben, és egyet decemberben, vagyis erőltetni fogják, hogy a kérdés felkerüljön az EU- vezetők asztalára. Finnország nagyon szeretné, ha összehozhatna egy megállapodást az EU-s elnöksége alatt, és a kormány képesnek is érzi magát erre: ez a harmadik EU-elnökségük, és országuk 25 éves csatlakozási évfordulója is idén lesz.

 

Mi volt eddig?

 

2014 októberében volt először jelentős eredmény az ügyben, akkor egy csúcson a vezetők zöld utat adtak az EU új klímaváltozási és energetikai szabályozásához. Akkor mindenki egyetértett a cselekvés szükségességében, de később jöttek a bajok. Amikor Herman Van Rompuy, a Tanács akkori elnöke találkozókat szervezett az EU-s vezetőkkel, azok elkezdték aggodalmukat kifejezni.

 

Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy egyre több ország meri bevállalni a 2050-es klímasemlegesség elérését, hiszen egyre több helyen törnek előre a zöldek, és a szavazók felhatalmazzák őket egy bátrabb fellépésre. Azért még sokan aggódnak, vajon megvalósítható-e konkrétan a cél elérése.

 

A németek álláspontja kardinális a kérdésben, Angela Merkel kancellár azonban nemrég bejelentette, csatlakoznak ahhoz a legalább kilenc országhoz, akik egy egyezmény aláírását sürgetik. Azt azonban fontos kiemelni, hogy az EU nem azt tervezi, hogy minden országa klímasemleges lesz, hanem, hogy összességében karbonsemleges lesz. Vagyis

 

ha egyes országok nagyobb mértékben csökkentik a károsanyag-kibocsátást, az egyben azt is jelenti, hogy más országoknak már kevésbé kell ezt tennie ahhoz, hogy az EU klímasemleges legyen.

 

A finnek úgy gondolhatják, ha meggyőzik a németeket, a többiek követni fogják őket. A franciák, a spanyolok és az Egyesült Királyság már jelezte, hogy ők benne lennének a megállapodásban, és egyesek úgy kalkulálnak, hogy az olaszok is szívesebben aláírnának egy egyezményt, ha azt nem Emmanuel Macron francia elnök, hanem a finnek hoznák össze.

 

A 2015-ös párizsi klímaegyezményben az aláírók azt vállalták, hogy 2020-ig bemutatják a terveiket a 2050-es klímaesemlegesség elérésére nézve.

 

FOTÓ: Rovaniemi / pxhere.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

Jó hír: már nem kell sem negatív koronavírus-teszt, sem pedig kéthetes karantén akkor, ha Csehországba, Szlovákiába vagy Ausztriába utazunk.

Ugyan sajnos három krónikus beteg ismét elhunyt, de összesen 2245 fő meggyógyult.

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás