A finnek 2050-re nulla károsanyagot akarnak kibocsátani, és magukkal vinnék az egész EU-t ezen az úton

A finnek úgy gondolják, hogy ha már úgyis ők lesznek az EU soros elnökei, tető alá is hozzák a megállapodást.

A nemrégiben megválasztott finn kormány bejelentette, hogy az ország képes lesz 2035-re karbonsemlegessé válni – írja az Euractiv. A finnek júliusban fogják átvenni Romániától az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és ennek nagy tervekkel vágnak neki.

A finnek bejelentése messze az egyik legkomolyabb vállalás, amit egy EU-s ország tesz. A kormány azt mondja, új technológiákat fognak bevetni, növelni fogják az erdők és vizes élőhelyek mértékét is. Az új, 2035-ös cél azt jelenti, hogy meg kell változtatniuk a törvényeiket: előzőleg a finnek 2045-re vállalták a klímasemlegességet, most a törvényt úgy akarják megváltoztatni, hogy

A finnek áprilisban a választáson megmutatták, hogy fontos nekik a klímaváltozás témája, a zöldek ugyanis a második legtöbb szavazatot kapták. Az új kormánynak így elég erős legitimitása van a problémának magasabb prioritást adni.  

Pótolják Románia mulasztását

Jó hír lehet ez az európai zöld pártoknak és szervezeteknek, tekintve, hogy Finnország az EU-elnökséget attól a Romániától veszi át, aki nem nagyon sürgette az előrelépést abban, hogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek, és megállapodjanak a 2050-as teljes EU-s klímasemlegességben. 

Az uniós kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanácsnak egyelőre kisebb gondja is nagyobb annál, hogy most ezzel foglalkozzon, tekintve, hogy az EP-választás után a következő ötéves uniós ciklusra a Bizottság, az Európai Központi Bank és a Tanács elnökéről is meg kell egyezniük. Egyes tagállamok azonban nagyon is fontosnak tartják, hogy mielőbb megegyezzenek a klíma terén is.

A finnek két EU-csúcsot fognak tartani, egyet októberben, és egyet decemberben, vagyis erőltetni fogják, hogy a kérdés felkerüljön az EU- vezetők asztalára. Finnország nagyon szeretné, ha összehozhatna egy megállapodást az EU-s elnöksége alatt, és a kormány képesnek is érzi magát erre: ez a harmadik EU-elnökségük, és országuk 25 éves csatlakozási évfordulója is idén lesz.

Mi volt eddig?

2014 októberében volt először jelentős eredmény az ügyben, akkor egy csúcson a vezetők zöld utat adtak az EU új klímaváltozási és energetikai szabályozásához. Akkor mindenki egyetértett a cselekvés szükségességében, de később jöttek a bajok. Amikor Herman Van Rompuy, a Tanács akkori elnöke találkozókat szervezett az EU-s vezetőkkel, azok elkezdték aggodalmukat kifejezni.

Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy egyre több ország meri bevállalni a 2050-es klímasemlegesség elérését, hiszen egyre több helyen törnek előre a zöldek, és a szavazók felhatalmazzák őket egy bátrabb fellépésre. Azért még sokan aggódnak, vajon megvalósítható-e konkrétan a cél elérése.

A németek álláspontja kardinális a kérdésben, Angela Merkel kancellár azonban nemrég bejelentette, csatlakoznak ahhoz a legalább kilenc országhoz, akik egy egyezmény aláírását sürgetik. Azt azonban fontos kiemelni, hogy az EU nem azt tervezi, hogy minden országa klímasemleges lesz, hanem, hogy összességében karbonsemleges lesz. Vagyis

A finnek úgy gondolhatják, ha meggyőzik a németeket, a többiek követni fogják őket. A franciák, a spanyolok és az Egyesült Királyság már jelezte, hogy ők benne lennének a megállapodásban, és egyesek úgy kalkulálnak, hogy az olaszok is szívesebben aláírnának egy egyezményt, ha azt nem Emmanuel Macron francia elnök, hanem a finnek hoznák össze.

A 2015-ös párizsi klímaegyezményben az aláírók azt vállalták, hogy 2020-ig bemutatják a terveiket a 2050-es klímaesemlegesség elérésére nézve.

FOTÓ: Rovaniemi / pxhere.com