Alakult egy új kormány Moldovában, majd gyorsan fel is oszlatták

Szerző: Illés Gergő
2019.06.09. 19:55

Összefogott az oroszpárti baloldal az européer jobboldallal Moldovában, csak éppen ez a helyi alkotmánybíróság szerint jogellenesen történt, ezért menesztették az elnököt és feloszlatták a parlamentet. Miért? Elmagyarázzuk!

Alakult egy új kormány Moldovában, majd gyorsan fel is oszlatták

Február 24-e óta folyamatosan politikai válságtól szenved Moldova, az egyik legszegényebb európai országban ekkor tartottak ugyanis parlamenti választásokat, a mandátumot nyert pártok pedig azóta sem tudtak működő kormánykoalíciót felállítani.

Moldova fontosabb, mint gondolnád

Amit akár elintézhetnénk annyival is, hogy: na de kit érdekel Moldova? Persze, hivatalosan két és fél millióan lakják, kisebb, mint a Dunántúl, gazdaságilag elhanyagolható. Mégis, Moldova jelentősége nagyobb, mint tűnik: pont Európa és Oroszország között fekszik, társadalma mélyen megosztott, hogy melyik régió felé kéne inkább közeledni, ráadásul ha ez nem lenne elég, az ország keleti fele de facto nem is áll Moldova irányítása alatt, ott ugyanis Transznyisztria (Dnyeszter-Menti Köztársaság) néven orosz proxyállam működik.

Szóval igenis van tétje annak, ki vezeti a kicsiny kelet-európai országot.

És a válasz erre: egyelőre senki. A politikai térfelet az EU-párti, etnikai román ACUM jobbközép párt, és az oroszpárti szocialista PSRM dominálja, de ott van a nyomukban a névleg EU-párti, szociáldemokrata Demokrata Párt is, melyet Vladimir Plahotniuc üzletember vezet: az européer váz mögött sokak szerint korrupt és oligarchikus pártstruktúra lapul.

Már-már úgy tűnt, június 8-án a közös ellenség Plahotniuc ellen sikerült összefognia az oroszpárti és EU-párti erőknek, így ACUM-PSRM koalíció alakulhatott Maia Sandu korábbi világbanki tisztségviselő és volt oktatási miniszter vezetésével, erről a Politico írt bővebben. A korrupcióellenes ACUM lényegében az elitet alkotó Demokrata Párt és a PSRM ellenében jött létre, azt a látszatot keltve, mintha a legfontosabb törésvonal a kelet-nyugat kérdés eldöntése lenne, miközben a két párt egy meglehetősen oligarchikus rendszert épített ki.

Mindenki támogatta, csak az Alkotmánybíróság nem

Furcsa helyzet állt elő, melyben mind Oroszország, az EU és az USA is támogatni tudták a megszülető koalíciót.

Plahotniucon kívül mindenki boldog volt, Sandu szerint az üzletember kiszorításával „a diktátor elesett” és „az oligarchikus rezsim mától ellenzékbe szorult”. Az újdonsült miniszterelnök Moldova kitisztítását és a korrupció visszanyesését ígérte, áthidalná az ideológiai és etnikai különbségeket, és lényegében mindent meg akart reformálni a közszférától kezdve az igazságszolgáltatáson át a gazdaságig.

Eddig elbűvölően hangzanak a tervek, de Moldovában nem ilyen egyszerű a politika: Plahotniuc Demokrata Pártja például rögtön „nyilvánvaló puccsról” és „árulásról” beszélt, szerintük ugyanis a kormánykoalíció illegitim módon került hatalomra. Ennek az álláspontnak adott igazat a moldovai Alkotmánybíróság is, mivel

az új parlamentnek legkésőbb június 7-ig kellett volna elfogadnia az új kormányt, a koalíció ugyanakkor csak ezt követően egy nappal született meg.

Az EPP elnöke már be is állt a parlament mögé

Az AB döntése finoman szólva is véleményes: a testület a kormányalakításra alkotmányosan előirányzott három hónapos határidőt 90 napnak értelmezte, ennek a lejárati dátuma pedig június 7 volt. A döntést természetesen sem a koalíció pártjai, sem a PSRM- és oroszpárti Igor Dodon elnök nem fogadták el. Ezért váratlan dolog történt: az Alkotmánybíróság ideiglenesen megfosztotta elnöki tisztségétől Igor Dodont, és a Demokrata Párt politikusát, Pavel Filipet gyorsan ki is nevezte elnöknek: ezek után még inkább gyanús, hogy valóban független alkotmánybírákról, vagy Plahotniuc embereiről beszélhetünk-e.

Mivel Dodon erre nem volt hajlandó, végül Filip oszlatta fel a parlamentet, és új választásokat írt ki szeptember 6-ára a működőképes kormánykoalíció határidőn belüli létrejöttének elmaradása miatt.

A parlament szerint illegális döntés történt, a kormánykoalíció szerint befolyásos oligarchák megszállták az állami intézményeket.

Vagyis, egyes feltételezések szerint Plahotniuc egész egyszerűen fogva tartja az államot, így többek között az Alkotmánybíróságot is saját embereivel töltötte fel. Vasárnap mindkét részről tüntetések indultak Kisinyovban, most többen is attól tartanak, hogy erőszakos konfliktus kerekedhet ki a felek között. Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke (és az ACUM szövetségese) gyorsan át is vette Sanduék retorikáját, és már az oligarchák által megszállt intézményekről beszélt.

BORÍTÓKÉP: Moldova elbűvölő fővárosának, Kisjenőnek a látképe. Forrás: Veaceslav Bunescu / Flickr

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek