+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 9. vasárnap, 19:55
Összefogott az oroszpárti baloldal az européer jobboldallal Moldovában, csak éppen ez a helyi alkotmánybíróság szerint jogellenesen történt, ezért menesztették az elnököt és feloszlatták a parlamentet. Miért? Elmagyarázzuk!

Február 24-e óta folyamatosan politikai válságtól szenved Moldova, az egyik legszegényebb európai országban ekkor tartottak ugyanis parlamenti választásokat, a mandátumot nyert pártok pedig azóta sem tudtak működő kormánykoalíciót felállítani.

 

Moldova fontosabb, mint gondolnád

 

Amit akár elintézhetnénk annyival is, hogy: na de kit érdekel Moldova? Persze, hivatalosan két és fél millióan lakják, kisebb, mint a Dunántúl, gazdaságilag elhanyagolható. Mégis, Moldova jelentősége nagyobb, mint tűnik: pont Európa és Oroszország között fekszik, társadalma mélyen megosztott, hogy melyik régió felé kéne inkább közeledni, ráadásul ha ez nem lenne elég, az ország keleti fele de facto nem is áll Moldova irányítása alatt, ott ugyanis Transznyisztria (Dnyeszter-Menti Köztársaság) néven orosz proxyállam működik.

 

Szóval igenis van tétje annak, ki vezeti a kicsiny kelet-európai országot.

 

És a válasz erre: egyelőre senki. A politikai térfelet az EU-párti, etnikai román ACUM jobbközép párt, és az oroszpárti szocialista PSRM dominálja, de ott van a nyomukban a névleg EU-párti, szociáldemokrata Demokrata Párt is, melyet Vladimir Plahotniuc üzletember vezet: az européer váz mögött sokak szerint korrupt és oligarchikus pártstruktúra lapul.

 

Már-már úgy tűnt, június 8-án a közös ellenség Plahotniuc ellen sikerült összefognia az oroszpárti és EU-párti erőknek, így ACUM-PSRM koalíció alakulhatott Maia Sandu korábbi világbanki tisztségviselő és volt oktatási miniszter vezetésével, erről a Politico írt bővebben. A korrupcióellenes ACUM lényegében az elitet alkotó Demokrata Párt és a PSRM ellenében jött létre, azt a látszatot keltve, mintha a legfontosabb törésvonal a kelet-nyugat kérdés eldöntése lenne, miközben a két párt egy meglehetősen oligarchikus rendszert épített ki.

 

Mindenki támogatta, csak az Alkotmánybíróság nem

 

Furcsa helyzet állt elő, melyben mind Oroszország, az EU és az USA is támogatni tudták a megszülető koalíciót.

 

Plahotniucon kívül mindenki boldog volt, Sandu szerint az üzletember kiszorításával „a diktátor elesett” és „az oligarchikus rezsim mától ellenzékbe szorult”. Az újdonsült miniszterelnök Moldova kitisztítását és a korrupció visszanyesését ígérte, áthidalná az ideológiai és etnikai különbségeket, és lényegében mindent meg akart reformálni a közszférától kezdve az igazságszolgáltatáson át a gazdaságig.

 

Eddig elbűvölően hangzanak a tervek, de Moldovában nem ilyen egyszerű a politika: Plahotniuc Demokrata Pártja például rögtön „nyilvánvaló puccsról” és „árulásról” beszélt, szerintük ugyanis a kormánykoalíció illegitim módon került hatalomra. Ennek az álláspontnak adott igazat a moldovai Alkotmánybíróság is, mivel

 

az új parlamentnek legkésőbb június 7-ig kellett volna elfogadnia az új kormányt, a koalíció ugyanakkor csak ezt követően egy nappal született meg.

 

Az EPP elnöke már be is állt a parlament mögé

 

Az AB döntése finoman szólva is véleményes: a testület a kormányalakításra alkotmányosan előirányzott három hónapos határidőt 90 napnak értelmezte, ennek a lejárati dátuma pedig június 7 volt. A döntést természetesen sem a koalíció pártjai, sem a PSRM- és oroszpárti Igor Dodon elnök nem fogadták el. Ezért váratlan dolog történt: az Alkotmánybíróság ideiglenesen megfosztotta elnöki tisztségétől Igor Dodont, és a Demokrata Párt politikusát, Pavel Filipet gyorsan ki is nevezte elnöknek: ezek után még inkább gyanús, hogy valóban független alkotmánybírákról, vagy Plahotniuc embereiről beszélhetünk-e.

 

Mivel Dodon erre nem volt hajlandó, végül Filip oszlatta fel a parlamentet, és új választásokat írt ki szeptember 6-ára a működőképes kormánykoalíció határidőn belüli létrejöttének elmaradása miatt.

 

A parlament szerint illegális döntés történt, a kormánykoalíció szerint befolyásos oligarchák megszállták az állami intézményeket.

 

Vagyis, egyes feltételezések szerint Plahotniuc egész egyszerűen fogva tartja az államot, így többek között az Alkotmánybíróságot is saját embereivel töltötte fel. Vasárnap mindkét részről tüntetések indultak Kisinyovban, most többen is attól tartanak, hogy erőszakos konfliktus kerekedhet ki a felek között. Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke (és az ACUM szövetségese) gyorsan át is vette Sanduék retorikáját, és már az oligarchák által megszállt intézményekről beszélt.

 

BORÍTÓKÉP: Moldova elbűvölő fővárosának, Kisjenőnek a látképe. Forrás: Veaceslav Bunescu / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bírja a Fideszt, utálja az ellenzéket, leginkább vidéken él a kormánypárt átlagszavazója. Egy friss kutatásból kiderül az is, hogy a Fidesz-tábor egyötöde magát inkább liberálisnak vallja.

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyt Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás