+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 9. vasárnap, 19:55
Összefogott az oroszpárti baloldal az européer jobboldallal Moldovában, csak éppen ez a helyi alkotmánybíróság szerint jogellenesen történt, ezért menesztették az elnököt és feloszlatták a parlamentet. Miért? Elmagyarázzuk!

Február 24-e óta folyamatosan politikai válságtól szenved Moldova, az egyik legszegényebb európai országban ekkor tartottak ugyanis parlamenti választásokat, a mandátumot nyert pártok pedig azóta sem tudtak működő kormánykoalíciót felállítani.

 

Moldova fontosabb, mint gondolnád

 

Amit akár elintézhetnénk annyival is, hogy: na de kit érdekel Moldova? Persze, hivatalosan két és fél millióan lakják, kisebb, mint a Dunántúl, gazdaságilag elhanyagolható. Mégis, Moldova jelentősége nagyobb, mint tűnik: pont Európa és Oroszország között fekszik, társadalma mélyen megosztott, hogy melyik régió felé kéne inkább közeledni, ráadásul ha ez nem lenne elég, az ország keleti fele de facto nem is áll Moldova irányítása alatt, ott ugyanis Transznyisztria (Dnyeszter-Menti Köztársaság) néven orosz proxyállam működik.

 

Szóval igenis van tétje annak, ki vezeti a kicsiny kelet-európai országot.

 

És a válasz erre: egyelőre senki. A politikai térfelet az EU-párti, etnikai román ACUM jobbközép párt, és az oroszpárti szocialista PSRM dominálja, de ott van a nyomukban a névleg EU-párti, szociáldemokrata Demokrata Párt is, melyet Vladimir Plahotniuc üzletember vezet: az européer váz mögött sokak szerint korrupt és oligarchikus pártstruktúra lapul.

 

Már-már úgy tűnt, június 8-án a közös ellenség Plahotniuc ellen sikerült összefognia az oroszpárti és EU-párti erőknek, így ACUM-PSRM koalíció alakulhatott Maia Sandu korábbi világbanki tisztségviselő és volt oktatási miniszter vezetésével, erről a Politico írt bővebben. A korrupcióellenes ACUM lényegében az elitet alkotó Demokrata Párt és a PSRM ellenében jött létre, azt a látszatot keltve, mintha a legfontosabb törésvonal a kelet-nyugat kérdés eldöntése lenne, miközben a két párt egy meglehetősen oligarchikus rendszert épített ki.

 

Mindenki támogatta, csak az Alkotmánybíróság nem

 

Furcsa helyzet állt elő, melyben mind Oroszország, az EU és az USA is támogatni tudták a megszülető koalíciót.

 

Plahotniucon kívül mindenki boldog volt, Sandu szerint az üzletember kiszorításával „a diktátor elesett” és „az oligarchikus rezsim mától ellenzékbe szorult”. Az újdonsült miniszterelnök Moldova kitisztítását és a korrupció visszanyesését ígérte, áthidalná az ideológiai és etnikai különbségeket, és lényegében mindent meg akart reformálni a közszférától kezdve az igazságszolgáltatáson át a gazdaságig.

 

Eddig elbűvölően hangzanak a tervek, de Moldovában nem ilyen egyszerű a politika: Plahotniuc Demokrata Pártja például rögtön „nyilvánvaló puccsról” és „árulásról” beszélt, szerintük ugyanis a kormánykoalíció illegitim módon került hatalomra. Ennek az álláspontnak adott igazat a moldovai Alkotmánybíróság is, mivel

 

az új parlamentnek legkésőbb június 7-ig kellett volna elfogadnia az új kormányt, a koalíció ugyanakkor csak ezt követően egy nappal született meg.

 

Az EPP elnöke már be is állt a parlament mögé

 

Az AB döntése finoman szólva is véleményes: a testület a kormányalakításra alkotmányosan előirányzott három hónapos határidőt 90 napnak értelmezte, ennek a lejárati dátuma pedig június 7 volt. A döntést természetesen sem a koalíció pártjai, sem a PSRM- és oroszpárti Igor Dodon elnök nem fogadták el. Ezért váratlan dolog történt: az Alkotmánybíróság ideiglenesen megfosztotta elnöki tisztségétől Igor Dodont, és a Demokrata Párt politikusát, Pavel Filipet gyorsan ki is nevezte elnöknek: ezek után még inkább gyanús, hogy valóban független alkotmánybírákról, vagy Plahotniuc embereiről beszélhetünk-e.

 

Mivel Dodon erre nem volt hajlandó, végül Filip oszlatta fel a parlamentet, és új választásokat írt ki szeptember 6-ára a működőképes kormánykoalíció határidőn belüli létrejöttének elmaradása miatt.

 

A parlament szerint illegális döntés történt, a kormánykoalíció szerint befolyásos oligarchák megszállták az állami intézményeket.

 

Vagyis, egyes feltételezések szerint Plahotniuc egész egyszerűen fogva tartja az államot, így többek között az Alkotmánybíróságot is saját embereivel töltötte fel. Vasárnap mindkét részről tüntetések indultak Kisinyovban, most többen is attól tartanak, hogy erőszakos konfliktus kerekedhet ki a felek között. Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke (és az ACUM szövetségese) gyorsan át is vette Sanduék retorikáját, és már az oligarchák által megszállt intézményekről beszélt.

 

BORÍTÓKÉP: Moldova elbűvölő fővárosának, Kisjenőnek a látképe. Forrás: Veaceslav Bunescu / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Lesz-e egyáltalán idő egy győri előválasztásra, és van-e ehhez elég jelölt? A DK-n kívüli ellenzék civilekben gondolkozik.

A magyar biztosjelöltnek hétfőig kell plusz írásbeli kérdésekre válaszolnia. Elmondjuk, pontosan miket is kérdeznek Várhelyitől a külügyi szakbizottság tagjai.

A három bölcs vizsgálata nagyon megcsúszott, Orbán egyelőre nem mutat hajlandóságot a kompromisszumra, a távozó Néppárt-elnök Daul pedig utódjára testálná az egész ügyet.

Behrouz Boochani korábban úgy nyert ausztrál irodalmi díjat, hogy egy ausztrál menekülttáborban tartották őrizetben, most Új-Zélandtól kapott ideiglenes vízumot.

Narendra Modi kormányának csak azt követően tűnt fel, hogy Aatish Taseer nem jogosult az indiai állampolgárságra, hogy az újságíró egy cikkében kemény hangon bírálta a hatalmat.

A Google mesterséges intelligencián alapuló fejlesztése, a FreddieMeter meg is mondja, mennyire érsz fel a legendás énekeshez.

Thierry Breton és Adina Vălean is átment a meghallgatáson, csak a magyar biztosjelölt fog kapni még plusz kérdéseket.

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás