+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 5. szerda, 09:11
A Yandex keresőóriás nem hajlandó az orosz titkosszolgálatoknak átadni saját titkosítási kulcsait.

Nem adja át a Yandex orosz keresőóriás az orosz titkosszolgálatok számára a cég szolgáltatásainak titkosítási kulcsait, holott erre a törvények kötelezik: a KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az Oroszországban még a Google szoftvereinél is népszerűbb Yandex.Pocsta levelezőoldal és a Yandex.Disk felhőszolgáltatás kulcsaihoz szeretne hozzáférni.

 

Ha ez megvalósulna, lehetővé válna a felhasználók teljes e-mailezésének és tárhelyhasználatának megfigyelése a titkosszolgálatok részéről, vagyis tovább folytatódna az orosz kormány szabad internet ellen vívott háborúja.

 

A Yandex egyelőre nem tett eleget az FSZB még több hónappal ezelőtt kérésének. A cég arra hivatkozik, hogy ez hozzáférést biztosítana az egész Yandex-ökoszisztéma felhasználói jelszavaihoz. „A törvény arról szól, hogy adjunk meg az üzenetek dekódolásához szükséges információkat, ez ugyanakkor nem követeli meg a titkosítási kulcsok átadását, mellyel viszont már a teljes forgalmat lehetne dekódolni” – írta a cég szóvivője a titkosszolgálati követelésről – hozzátéve, hogy szerinte a törvénynek a felhasználók magánszférájának védelme mellett is eleget lehet tenni.

 

A Yandex jelenléte olyan alapvető Oroszországban, hogy nélküle elég nehéz elképzelni az orosz internetet, valami olyasmi, mintha itthon a Google alól húznák ki a talajt. Az orosz cégnek ugyanis a sima webes keresőprogramon kívül amerikai példaképhez hasonlóan többek között

 

van levelezőszoftvere, hírolvasója, térképszolgáltatása, videó- és zenestreamelő szoftvere, fordítója, taxihívó-programja, ételrendelő szolgáltatása, böngészője és felhőszoftvere is.

 

Az orosz internet egyébként már régóta küzd az egyre szigorodó állami szabályozások ellen. Az orosz Facebookot, a VKontaktét megalapító orosz számítástechnikai zseni, Pavel Durov is megpróbált ellenállni a hatóságok szorításának: nem volt hajlandó letiltani Alekszej Navalnij ellenzéki politikus oldalát, és az ukrán Majdan-tüntetéseket támogató VK-csoportokat sem blokkolta. 2014-re pedig Durov kiszorult a közösségi oldal igazgatótanácsából, a VK pedig azóta teljesen Kreml-párti irányítás alá került.

 

Durov viszont Amerikába ment, és újra tényező lett, ott ugyanis megalapította az oroszok között nagyon sikeres Telegram üzenetküldőt. A siker titka a lehallgathatatlanság, hiszen a felhasználók adatai egymás közt titkosítva vannak, így harmadik felek nem tekinthetnek be az üzenetekbe. Miután a program Oroszország-szerte elterjedt, annak elérését az orosz internetet szabályozó állami cég, a Roszkomnadzor próbálta korlátozni több-kevesebb sikerrel. Az egész ügyről itt olvashatsz egy hosszabb cikket.

 

Persze elég valószínűtlen, hogy a Yandexet is a Telegramhoz hasonlóan blokkolni próbálnák,

 

hiszen a cég szolgáltatásai nélkül az orosz internet lényegében megszűnne létezni, sokan megszenvednék az ökoszisztéma hiányát. Kérdés, hogy a Kreml milyen eszközökhöz folyamodik majd, hogy rendre utasítsa a felhasználói adatokat féltő, rebellis keresőóriást.

 

(via The Moscow Times; RBC.ru)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyt Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás