Kibújna a Kreml szorító öleléséből az orosz Google

Szerző: Illés Gergő
2019.06.05. 09:11

A Yandex keresőóriás nem hajlandó az orosz titkosszolgálatoknak átadni saját titkosítási kulcsait.

Kibújna a Kreml szorító öleléséből az orosz Google

Nem adja át a Yandex orosz keresőóriás az orosz titkosszolgálatok számára a cég szolgáltatásainak titkosítási kulcsait, holott erre a törvények kötelezik: a KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az Oroszországban még a Google szoftvereinél is népszerűbb Yandex.Pocsta levelezőoldal és a Yandex.Disk felhőszolgáltatás kulcsaihoz szeretne hozzáférni.

Ha ez megvalósulna, lehetővé válna a felhasználók teljes e-mailezésének és tárhelyhasználatának megfigyelése a titkosszolgálatok részéről, vagyis tovább folytatódna az orosz kormány szabad internet ellen vívott háborúja.

A Yandex egyelőre nem tett eleget az FSZB még több hónappal ezelőtt kérésének. A cég arra hivatkozik, hogy ez hozzáférést biztosítana az egész Yandex-ökoszisztéma felhasználói jelszavaihoz. „A törvény arról szól, hogy adjunk meg az üzenetek dekódolásához szükséges információkat, ez ugyanakkor nem követeli meg a titkosítási kulcsok átadását, mellyel viszont már a teljes forgalmat lehetne dekódolni” – írta a cég szóvivője a titkosszolgálati követelésről – hozzátéve, hogy szerinte a törvénynek a felhasználók magánszférájának védelme mellett is eleget lehet tenni.

A Yandex jelenléte olyan alapvető Oroszországban, hogy nélküle elég nehéz elképzelni az orosz internetet, valami olyasmi, mintha itthon a Google alól húznák ki a talajt. Az orosz cégnek ugyanis a sima webes keresőprogramon kívül amerikai példaképhez hasonlóan többek között

van levelezőszoftvere, hírolvasója, térképszolgáltatása, videó- és zenestreamelő szoftvere, fordítója, taxihívó-programja, ételrendelő szolgáltatása, böngészője és felhőszoftvere is.

Az orosz internet egyébként már régóta küzd az egyre szigorodó állami szabályozások ellen. Az orosz Facebookot, a VKontaktét megalapító orosz számítástechnikai zseni, Pavel Durov is megpróbált ellenállni a hatóságok szorításának: nem volt hajlandó letiltani Alekszej Navalnij ellenzéki politikus oldalát, és az ukrán Majdan-tüntetéseket támogató VK-csoportokat sem blokkolta. 2014-re pedig Durov kiszorult a közösségi oldal igazgatótanácsából, a VK pedig azóta teljesen Kreml-párti irányítás alá került.

Durov viszont Amerikába ment, és újra tényező lett, ott ugyanis megalapította az oroszok között nagyon sikeres Telegram üzenetküldőt. A siker titka a lehallgathatatlanság, hiszen a felhasználók adatai egymás közt titkosítva vannak, így harmadik felek nem tekinthetnek be az üzenetekbe. Miután a program Oroszország-szerte elterjedt, annak elérését az orosz internetet szabályozó állami cég, a Roszkomnadzor próbálta korlátozni több-kevesebb sikerrel. Az egész ügyről itt olvashatsz egy hosszabb cikket.

Persze elég valószínűtlen, hogy a Yandexet is a Telegramhoz hasonlóan blokkolni próbálnák,

hiszen a cég szolgáltatásai nélkül az orosz internet lényegében megszűnne létezni, sokan megszenvednék az ökoszisztéma hiányát. Kérdés, hogy a Kreml milyen eszközökhöz folyamodik majd, hogy rendre utasítsa a felhasználói adatokat féltő, rebellis keresőóriást.

(via The Moscow Times; RBC.ru)

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek