+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. június 2. vasárnap, 07:47
Ősztől először játszik a Bundesligában az Union Berlin. A klub egyszerre képviselheti Kelet-Németországot, és mutathatja meg a világnak, milyen is az, amikor egy klubvezetés tényleg fontosnak tartja a saját szurkolóit.

Hétfő este története során először jutott fel a Bundesligába az Union Berlin futballcsapata a Stuttgart elleni osztályozót megnyerve, ez pedig első ránézésre nagyjából akkora szenzáció, mint az Ajax idei menetelése a BL-ben – kicsit közelebbről viszont sokkal nagyobb. Az Union ugyanis hosszú idő után az első keletnémet klub (összesen a hatodik), ami helyet kap a német egyesülés óta összevont ligában, értelemszerűen az első kelet-berlini is.

 

A szenzációnak vannak kulturális okai is: jelenleg az egykori Kelet-Németországot egyedül az az RB Leipzig (az RB eredetileg Red Bull akart volna lenni, de mivel tilos nevet szponzorálni a Bundesligában, ezért végül a Red Bull monogramjával megegyező Rasen Ballsport, azaz „füvön lévő labdasport” lett az előtag) képviseli, aminek bár mivel első osztályú német klubról van szó, szép számmal léteznek szurkolói, de a focit a hagyományok oldaláról is megközelítő szurkolók mérhetetlenül lenézik a Red Bull vállalkozását. Akik viszont mellette vannak, azt mondják, hogy legalább valakinek sikerült véget vetnie a keletnémetek elnyomását.

 

Németország két fele között a mai napig komoly társadalmi és kulturális eltérések vannak, ez pedig épp az egyik legjobban a fociban mutatkozik meg:

 

az újraegyesülés sokak szerint nem valódi újraegyesülés volt, hanem Kelet-Németország egyszerűren beolvadt Nyugat-Németországba,

 

és a nyugati oldal nem is nagyon törődött azzal, hogy feléjük azért 1949 és 1990 között történtek dolgok, kialakultak szokások. Például fociban, ami épp abban a fél évszázadban lett a világ legnépszerűbb sportja, amikor Kelet-Németországnak külön bajnoksága volt.

 

ÜNNEPLŐ JÁTÉKOSOK. FOTÓ: UNION BERLIN / FACEBOOK

 

Ennek a bajnokságnak voltak saját élcsapatai: az 1975-től élt DDR Oberligában a Dynamo Berlin volt a csúcsragadozó, de az elit része volt a Dinamo Dresden és a Hansa Rostock is. A keletnémet foci minősége a közelébe sem került a nyugatiénak, de a szurkolókat így is meglepte, hogy a bajnokság kiterjesztése után összesen két csapat, a Rostock és a Dresden került be a Bundesligába (gyorsan kiestek nem sokkal később), a többieket elszórták a másodosztály és a regionális bajnokságok között. Az amúgy sem túl erős lábakon álló keletnémet világképet mintaértékűen rombolta a tény, hogy a korábbi sikeres klubjaik már nem nemzetközi indulásra hajtanak, hanem a sokadosztályban szerencsétlenkednek, rosszabb esetben csődbe is mennek. (A rekordbajnok Dinamo Berlin például a negyedosztályba került.)

 

Hogy érzékeltessem, miről van szó:

 

képzeljük el, ha Magyarország valamilyen módon inkább megint összeáll Ausztriával, és azzal kéne szembesülni, hogy a Fradin és az Újpesten kívül az összes addig virágzó szurkolói élettel rendelkező klub jelentéktelenné változik.

 

Az Union Berlin amúgy már a keletnémet bajnokságban sem tartozott az elithez, és nem csak a feljutása csoda, de az is, hogy egyáltalán létezik: a kommunizmus alatt hagyományosan az ő meccseikre jártak a rendszerellenes szurkolók, ami miatt inkább tűrték őket, mint támogatták (szemben a Dynamóval, amit a Stasi vezetője, Erich Mielke igazgatott), ezzel a háttérrel pedig eleve csak a német harmadosztályban indulhattak el 1994-ben, és a másodosztály állandó tagjaivá is csak 2009-ben váltak.

 

De az Union Berlin nem csak azért olyan baromi érdekes csapat, mert az NDK-ból érkezett, hanem azért, mert még a hagyományosan szurkolóbarát német mezőnyből is kiemelkedik, mennyire közösségként tekintenek a szurkolóikra, és ez különösen nagy szó abban az időszakban,

 

amikor a világ topklubjai már az ázsiai mezeladásokra figyelnek inkább, mint arra, hogy amúgy magáénak érzi-e a csapatát mondjuk egy átlagos manchesteri.

 

A csapatról szóló információk közül az elsők közt szokás kiemelni, hogy az Union Berlin inkább egy család: a klubelnök Dirk Zingler egész életében szurkoló volt, és a mai napig a VIP kívüli részeken is fel szokott tűnni és beszélgetni a hétköznapi jegyvásárlókkal. A sikeres üzletember Zingler 2004-ben lett az elnök, amikor épp a csőd szélén táncoltak a berliniek, de nem csak az ő pénzügyi segítsége segített, hanem az, hogy tömegesen mentek el a szurkolók vért adni, hogy aztán az ebből befolyt pénzzel megmentsék az Uniont.

 

„Úgy is mondhatnám, hogy a vérünket adtuk ezért a csapatért” – mondta egy szurkoló.

 

A klubvezetés nem csak ezért lehet hálás, hanem az Union Berlin stadionjáért is: amikor kiderült, hogy szükségük lenne egy modernebb stadionra, ha továbbra is saját pályán akarnak játszani, de nem rendelkeznek hozzá elég tőkével, nagyjából 2000 szurkoló önkéntes munkában ment ki, hogy megcsinálják. Cserébe egyértelműen a szurkolói akarat érvényesül: egész Európában különlegesnek számít, hogy a 22 ezres befogadóképességből mindössze 3600 ülőhely, ugyanis a berliniek még vallják, amit minden rendes szurkoló, tehát hogy egy meccset állva kell nézni.

 

A stadion többségi tulajdona ezért cserébe az Union szurkolói szervezetéhez került, akik ennek megfelelően beleszólhatnak például a jegyárak alakulásába is.

 

Sőt, a szurkolók gyakorlatilag mindenbe beleszólhatnak: amikor a német futballszövetség 2012-ben szigorítani akarta a szurkolókra vonatkozó szabályokat, összehívták a legnépszerűbb 36 klub elnökét megbeszélni a részleteket. A szabályok életbe lépéséhez mindenki aláírása kellett volna, de Zingler nemet mondott rá, mivel szerinte ilyenekről igenis egyeztetni kell az érintettekkel is, ahogy a fontosabb üzleti döntésekbe is bevonja azt a 12 ezer embert, akik fizetik az éves tagdíjat.

 

ÉLŐKÉP A STUTTGART ELLENI OSZTÁLYOZÓ MECCSEN. FOTÓ: UNION BERLIN / FACEBOOK

 

A családias hangulatnak megvan az eredménye, ugyanis az Union rendszeresen teltházak előtt játszik, úgyhogy több néző már az első Bundesliga szezonjukban sem megy oda ki, hiszen fizikailag lehetetlen. Az biztos, hogy a szurkolók rettentő büszkék, örülnek neki, hogy összejön két berlini rangadó végre a Hertha ellen, a hétfői osztályozó meccs után például sokan a gyepet is feltépték, hogy eltegyék emlékbe. Arra túl sok esély nincs, hogy bent is tudnak maradni, hiszen a egész liga legcsóróbb csapatáról van szó, de hát már az is csoda, hogy egyáltalán van még Union Berlin.

 

FORRÁSOK: Copa90, Guardian

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás