Példa lesz-e Gyurcsány Ferenc az LMP-nek? Keresztes László Lóránt válaszol!

Felelőssége van az LMP-nek abban, hogy a közösségükben „voltak balhék, ment kifele rendesen a tányércsörömpölés”, de nem tud arról, hogy bárki kilépett volna a pártból az EP-választási kudarc miatt. Úgy véli, centralizálni kell az LMP-t, meg kell erősíteni az elnöki funkciót, és csökkenteni kell a párton belüli háttérhatalmat – erről is beszélt az Azonnalinak adott interjújában Keresztes László Lóránt, a kétszázalékos párttá zsugorodó LMP lemondott társelnöke.

Hányan léptek ki az LMP-ből a vasárnapi kudarc óta?

Akkor még vonzó a süllyedő hajó?

Nem gondolom, hogy süllyedő hajó lennénk. Ez most komoly figyelmeztetés és sokk volt a pártnak, de azért – ha a tíz évet politikatörténetileg lehet annak nevezni – van egy komoly történetünk. Sokszor temették már az LMP-t, de ez a közösséget inkább mindig megacélozta. Az összetartás mindig át tudott minket segíteni a nehézségeken.

De eddig az LMP mindig átment valahogy a tű fokán öt egész valahány százalékokkal, most viszont nem ez történt.

Valóban. De ha belegondolunk, az LMP megalakulása óta soha nem adtak egy lyukas garast sem annak, hogy ebből a pártból lesz valami. Ez egy nagyon erős elvi közösség, ami egyfelől azt eredményezi, hogy nehezen vezethető, mert rengeteg csökönyös, makacs ember alkotja a magját, másfelől viszont pont emiatt sikerült egy nem érdek-, hanem értékvezérelt közösségnek maradnunk a belső konfliktusok, szakadások, kilépések ellenére is. Ebből kifolyólag az LMP komoly hatást gyakorolt a magyar politikára. A Magyar Hang újévi számában 12 vezető politikussal készítettek egy-egy bulvárosabb interjút. Engem meglepett, hogy ebből tíz mostani vagy egykori LMP-s politikus volt.

Egy részük már nem az LMP-ben van.

Ez igaz, de mégis megmutatja, hogy az LMP közösségének van ereje, ki tudott termelni, fel tudott emelni politikusokat. És ők lehet, nincsenek már itt, de a közösség még mindig megvan. Amíg ez a közösség, ez az elvi alap ilyen erős, addig mindig kínlódni fogunk a bázisdemokrácia nehézségeivel, de az LMP-nek addig van jövője, amíg ez a közösség ilyen. Ez a párt az, ami megfogalmazott olyan globális, ökopolitikai kihívásokat, amikkel más pártok nem nagyon foglalkoznak.

De úgy tűnik, hogy nem csak az LMP-re nincs igény, hanem a zöld gondolatokra sem.

Ez nem igaz.

Sem az LMP, sem Jávor Benedek nem jutott ki az EP-be.

Addig van szerepe egy pártnak a politikában, amíg az tud cselekedni. Most a politikai marketingben, arculatépítésben nem voltunk jók, de egyébként van hatása az LMP-nek. Ott van a letelepedési kötvény ügye.

Amit a Jobbik is ütött sokszor, nem csak önök.

Igen, de hogy ebben változást értünk el, az sokkal inkább az LMP érdeme volt. Egy másik példa a téli rezsicsökkentés kiterjesztése. Ezt az LMP-nek sikerült bevinnie a köztudatba, és végül akkora lett az elégedetlenség vidéken, hogy a kormány lépett az ügyben. Ebből is látszik, hogy van hatása a parlamenti jelenlétünknek.

De ez továbbra sem változtat azon, hogy a mostani eredmények alapján úgy néz ki, nincs igény itthon a zöld gondolatokra. Miért van ez, amikor a zöldek Európa-szerte előretörtek az EP-választáson?

Azért lássuk azt is, hogy a tavalyi országgyűlési választáson a legjobb eredményünket értük el. Most az elveinket nem sikerült politikai teljesítménnyé konvertálnunk. Ez a mi felelősségünk, ezért magunkat okolhatjuk. Ügyesebben kell kommunikálni, jobb arculatot kell kialakítani – ebben van a felelősségünk, nem abban, hogy a pártunk kiüresedett volna.

Egy éve még azt mondta, hogy a migráció lesz a kampány központjában. Ezzel mi lett? Semmi migráció nem volt az önök kampányában.

A migráció egy olyan téma, ami a propagandának köszönhetően mindenki érdeklődését felkeltette. De szó nem esett arról, hogy mi okozza a migrációs krízist. Az EU Régiók Bizottságának tagjaként három évig toltam Brüsszelben ezt a témát. Nehogy már azt mondja nekem egy nagyon európai pártcsalád tagja, hogy tök jó a migráció, mert jön az olcsó munkaerő. Szégyen és gyalázat ez az álszent megközelítés! Inkább nézzük meg, hogy mik okozzák a migrációt, mint a geopolitikai konfliktusok, a nagyhatalmi érdekek, a klímaváltozás, az ivóvízhiány, a mezőgazdasági termelés csökkenő lehetőségei, és aztán nézzük meg, hogy mit tudunk tenni. Én erről szerettem volna beszélni a kampányban.

Ha fideszebb akart lenni a Fidesznél, az elég esélytelen vállalkozás volt.

A Fidesz propagandát csinál, én – és ebben Demeter Márta is osztotta a véleményemet – el akartam mondani, hogy mi okozza a migrációt, és mit lehet ellene tenni. Az LMP-ben viszont attól tartottak sokan, hogy kommunikációban ezt nem fogjuk tudni átvinni. Én biztos voltam benne, hogy gyűlölet nélkül el tudjuk magyarázni az embereknek, hogy mit gondolunk erről, és miért kell az okokra fókuszálni. Az egyes párttestületek mégis úgy döntöttek, hogy azért, mert a Fidesz már befoglalta ezt a témát, mert nincs szócsövünk, az Azonnalin keveset tudunk megjelenni, ezért ne foglalkozzunk a dologgal.

Szóval az Azonnalinak pártlapnak kéne lennie?

Nem. Én pedig társelnökként meghajoltam a közösség, a kongresszus döntése előtt, és nem foglalkoztam a migrációval a kampányban. Nem tudom, lehet, a mostani gyalázatos eredményben benne volt az is, hogy túl szűkre szabtuk a témáinkat. Ezt is meg kell majd mérni a kutatásban.

Az EP-kampányban ön és Demeter Márta gyakorlatilag láthatatlan volt. Miért?

Demeter Márta második volt az EP-listánkon, én meg előre mondtam, hogy nem kérek befutó helyet ezen a választáson. Ezért szimbolikusan csak a legutolsó helyet kértem. Egyértelmű volt, hogy a listavezetőnk, Vágó Gábor a kampány arca, ahogy a második helyen szereplő Demeter Márta is az volt.

Azért úgy érzékelni, hogy Demeter Márta a sajtó egy részét kerüli az utóbbi időszakban, talán nem függetlenül az Orbán Flórával kapcsolatos fiaskótól.

Azzal az üggyel kapcsolatban egyébként Demeter Márta irgalmatlan mennyiségben nyeri meg a sajtópereket.

De akkor sem a miniszterelnök lánya ült azon a honvédelmi repülőn, ami azért roppant kínos baki volt.

És akkor is sorra nyeri meg a sajtópereket. Egyébként ez egyáltalán nem volt szempont a kampányban: Demeter Márta gigantikus mennyiségű sajtótájékoztatót tartott velem együtt is a kampányban. Tudatos döntés volt, hogy őt és Vágó Gábort toljuk előre az EP-kampányban.

Önnek személyesen mi a felelőssége az LMP kudarcában?

Azt ítélje meg a pártszervezet.

Így szerintem nagyon helyesen döntött az elnökség, amikor vasárnap már a részeredményeket látva kollektíve lemondott. Én azt is elmondtam, hogy nem indulok semmilyen párttisztségért a következő tisztújításon. Emiatt ez nem is taktikai visszavonulásként értelmezendő.

Akkor végül is nem sikerült jól vezetni a pártot?

Mi dolgoztunk. A kampányba nem megyek bele, mert annak szervezésében nem vettem részt. De pártvezetőként kutya kötelességemnek éreztem, hogy vállaljam a felelősséget. Hogy az elnökségen belül ki mit tett hozzá a párt vezetéséhez, ki mit rontott el, ezt megítélni a közösség feladata.

Mennyire látja életképesnek a társelnöki rendszert és a nemi kvótát?

A társelnöki rendszernek komoly hagyománya van a zöldeknél.

 azzal együtt, hogy véleményem szerint most működött először jól az LMP-ben.

Tényleg? Azért lehetett olyan hangokat hallani, hogy belül elégedetlenek, mert nincs irány, nincs vezetés, ön pedig el is veszített tavaly egy bizalmi szavazást az elnökségben.

A társelnöki rendszer azon a filozófián alapul, hogy ne szaladjon el a ló senkivel sem. Ilyen szempontból rossz ez a rendszer, mert igenis kell, hogy legyen a pártnak jogkörökkel rendelkező vezetése. Ha ezek megfelelően szélesek, akkor jó a rendszer, ha szimbolikusak, mint az LMP-ben, akkor nem. Mert felelősséged van, jogköröd viszont nincs. Elképzelésed van, erőd a megvalósításához nincs.

Volt, hogy még ketten Demeter Mártával sem voltunk képesek összehívni egy elnökségi ülést, ha a titkár nem akarta. Ha a titkár nem akarja, az elnökség döntési helyzetbe sem kerül, ami döbbenetes.

Most a társelnöki rendszer azért működött jól, mert mi Demeter Mártával tényleg kollégákként működtünk. Mindent megbeszéltünk egymással, nem volt köztünk rivalizálás. Eddig mindig volt egy erősebb társelnök, aki ráerőltette az akaratát a másikra, ami azért elég fura helyzet volt.

Nemi kvóta?

A nemi kvóta nem rossz dolog, de ezt én most egyáltalán nem hoznám összefüggésbe a párt teljesítményével. Jó dolog, hogy ez van.

Demeter Márta kapcsán azért felmerült a kritika, hogy csak azért lehetett társelnök, mert egy nőt kellett kiállítani, miközben nem volt túl sok női jelentkező a társelnöki posztra. Ő is volt az egyetlen, aki egy éve megpályázta ezt a pozíciót.

Válasszuk külön a nemi kvótát és a férfi-női társelnöki rendszert. Az utóbbi tényleg nem feltétlenül logikus: miért ne lehetne két nő a társelnök, vagy két férfi, ha egyszer jól tudnak együttműködni?

Válasszon a párt jó vezetőket! Sőt, ha egy jó embert látunk, akkor legyen egy elnöke a pártnak! A nemi kvóta, hogy más különböző testületekbe, illetve a parlamentbe milyen arányban juttatunk nőket és férfiakat, egyáltalán nem rossz. Tök jó, hogy a hatfős frakciónk fele nőkből áll. A nők érzékelhetően kordában tartanak minket.

Ki lehetne most alkalmas pártelnök? Amúgy sem látszanak sokan potenciálisan vezetésre alkalmas emberként, és nekik is egy részüket eltiltották tavaly a párttisztségek viselésétől.

Valóban, nem sokan maradtak. De ezért mondtam az interjú elején, hogy nagyon sok politikust kitermelt már ez a párt. Látok tehetséges és ambíciózus embereket a párton belül.

Mondjon egyet.

Nem.

Miért nem?

Most jön a tisztújítás valószínűleg július elején. Így most nem fogok neveket sorolni. De látok már mozgolódást, már húzzák fel a futócipőt a versenyzők. Megint érzem a pártban, hogy ugyan most mélyponthoz érkeztünk, de már sokan küzdeni akarnak. Akárkik is lesznek az új vezetésben, nagy örömmel fogok velük együtt dolgozni. Valamennyire ezzel példát is akarok mutatni, hogy ex-társelnökként nem szaladok el.

Azt nyilatkozta a Népszavának, hogy megtartaná a frakcióvezetést. Ha mégsem így történik, átmenne a Jobbikba?

Pedig közismert a vonzódása a Jobbikhoz. Például van egy olyan elnevezésű, önt parodizáló Facebook-oldal is, hogy „Kettős Keresztes Lóránt nemzetpolitikus”. Ehhez egyébként mit szólt? 

Érdekes, hogy mindig azt mondogatták, én jobboldali vagyok. De ez nem igaz. A mai magyar valóságra nincs jobboldali megoldás. A társadalmi különbségeket csökkenteni kell, az elesetteket kell segíteni, amire nincs most jobboldali válasz. Ugyanakkor én erősen nemzeti elkötelezettségű vagyok, amit mindig büszkén vállaltam mindig is. Talán ezért gondolták sokan, hogy vonzódom a jobboldalhoz. Ha valakinek fontos a nemzet jövője, a távlati gondolkodás, a hagyományőrzés, annak nincs más választása, mint az ökopolitika és az LMP. Az tény, hogy a Jobbik komoly átfedéseket mutat a mi politikánkkal: ők is globalizációkritikusak, és a helyi gazdaságokat erősítenék.

Akkor végül is örülhet annak, hogy létezik ez a Facebook-oldal.

Egyszer-kétszer néztem rá erre az oldalra: azon viszont van olyan bejegyzés, ami szerintem undorító.

Melyik bejegyzés?

Egy Ungár Péterrel kapcsolatos bejegyzés.

Az oldal készítője túlment a határon: ez már nem paródia, hanem mocskolódó szemétség.

Tudja, ki csinálja ezt az oldalt?

Nem, és nem is érdekel. De aki ilyeneket csinál, az nem százas. Milyen lelke van annak, aki ilyet csinál? Borzasztó.

A Jobbikra visszatérve: mennyire köszönhető annak a rossz eredmény, hogy társelnöki szinten afelé nyomták a pártot, hogy közeledjen a Jobbikhoz?

A cél ezzel az volt, hogy tényleg a valódi tartalmi kérdésekről szóljon a politika. Arról, hogy milyen kihívásokkal szembesülünk, és próbáljuk meg közösen értelmezni a valóságot.

Emiatt azért volt ellenállás a párton belül is, a választókról nem is beszélve.

Itt tényleg csak arról volt szó, hogy ha nem egyedül, hanem ez a két párt közösen beszél a problémákról, akkor csak jobban eljutnak azok a választókhoz. A 2010-es választások után kialakult egyfajta természetes szövetség, ami mondjuk az LMP-s és a jobbikos önkormányzati képviselőket egymás mellé terelte a régi elit képviselőivel szemben.

Ön kitartana amellett, hogy a Jobbikkal szorosabban dolgozzon együtt az LMP?

A társelnöki megválasztásom előtt mindenkinek, többek között az Azonnalinak is elmondtam, hogy mit gondolok. És ennek tudatában választottak meg. Ezt követően előterjesztettem a stratégiai elképzeléseimet, ami alapján 2022-re egy új, ökopolitikai alapon nyugvó ökopolitikai pólus megépítését céloztuk meg. Ennek megvalósítására – a kormányváltás érdekében – mondtuk azt, hogy hajlandóak vagyunk választókerületi szinten koordinálni olyan pártokkal, akikkel programalapon lehet.

Az erről a stratégiáról szóló kongresszusi döntés meg is született az előterjesztésem nyomán. Az LMP története során először jutottunk el oda, hogy a kongresszus mert stratégiai döntéseket hozni. És büszke vagyok arra, hogy sikerült rábírni erre ezt a pártot. Mártával együtt nagyon keményen fogunk dolgozni azon, hogy ezt a stratégiai döntést megvalósítsuk. Ilyen szempontból fel sem merült bennem a frakcióvezetői poszt leadása: mint frakcióvezető, minden energiámmal azért fogok dolgozni, hogy 2022-re megvalósuljon az ökopolitikai pólus.

A frakció jobban bízik önben, mint az elnökség? Visszautalva arra az elveszített bizalmi szavazásra az elnökségben.

Mi volt a baj az elnökséggel, mi volt az az elveszített bizalmi szavazás?

Igazából nincs baj az elnökséggel, sőt. Az elnökség megválasztásakor eléggé heterogén csapat állt össze, ami viszont a végére szerintem összecsiszolódott. Mondjuk most kollektíve lemondtunk, de kialakult az egy év alatt az összhang. Olyan emberekkel is jó munkakapcsolatba kerültem, akikkel az elején még nem voltam kifejezetten bizalmi viszonyban.

A bizalmi szavazással kapcsolatban: voltak ilyen-olyan húzások az elnökségen belül, de az én munkámmal kapcsolatos legutóbbi döntés az volt, hogy bízik bennem az elnökség, és támogatja a célkitűzéseimet.

Akkor nem úgy fog gondolni magára, mint az LMP Retkes Attilájára?

Azt tényleg komolyan mondom, hogy nagyon rossz úton jár, aki az LMP-t temeti. Pontosan azért, mert ennek a pártnak sziklaszilárd elvi alapja van.

Mi is ez az elv?

Az, hogy mi nem rendeljük alá a politikai marketingnek a munkánkat, hanem a valóságértelmezésünkre alapozott politikánkra kérünk felhatalmazást a választóktól.

Mit tudnak tanulni a DK-tól és a Momentumtól, akik a mostani EP-választáson kilőttek? Mi a sikerük titka?

A Momentum személyközpontú kampányt folytatott, és azt el kell ismerni, ezt nagyon ügyesen csinálták. Ez is a politika része, adjuk el a termékünket még akkor is, ha nincsen termék. A Momentumnál sokszor tapasztalhattuk, hogy nem akarnak politikai megnyilvánulásokat tenni, és nem foglalnak állást bizonyos kérdésekben. Vagy ha állást is foglalnak, azzal szemben nagyon komoly kérdések merülnek fel.

Ami a DK-t illeti, nem tudok másra gondolni, minthogy a DK Gyurcsány Ferenc pártja. Gyurcsány politikája egyszer már megsemmisült, ezt láttuk. Onnét is van visszatérés, ezt is láttuk.

Akkor példa lehet az LMP-nek Gyurcsány Ferenc.

Az látszik, hogy az MSZP és a DK között kimondott rivalizálás van. A DK most gyakorlatilag tönkreverte az MSZP-t, megsemmisítő vereséget mért rá.

A Momentum meg az LMP-re.

Pécsen, ahonnan én származom, az MSZP hét százalékot szerzett, a DK húszat. Úgy, hogy ott a DK arca egy egykori MSZP-s alpolgármester. Ez elképesztő. A DK-nál zseniális lépés volt, hogy Dobrev Klárát tették meg frontembernek, míg az MSZP-nek nem volt frontembere.

Vágó Gábor nem volt elég jó frontembere az LMP-nek?

Szerintem jó volt, sokat dolgozott. Jó volt a kampánya is: olyan elemző műsorokban is elmondták, hogy volt látható kampányunk, ahol nem szoktak minket szeretni. Az üzenetünk átment. A Momentum mit üzent?

Európa-pártiságot, az uniós pénzek ellopásának megállítását.

Rendben, de ők akkor is majdnem tíz százalékot kaptak, önök meg csak kettőt.

Mondom, a marketinget jól megtanulták. Félelmetesen jó volt az online jelenlétük: bekapcsoltam a laptopot, és ömlött rám a Momentum. Ami a Momentum-LMP párharcot illeti: a felmérések alapján nem úgy tűnt, hogy az LMP egy olyan nagy kampányhajrára szorulna, mint korábban. 4-6 százalék környékén mértek minket.

Belekényelmesedtek a számokba?

Nem, sőt! Picike a szervezet, kevés pénzből kampányoltunk, de a lehetőségekhez mérten dolgoztunk becsülettel, mint a mérgezett egér. A kampány végén szerintem nagyon komoly tényező volt az esélylatolgatás. A tavalyi választás megmutatta, hogy működik ez az átszavazósdi, a taktikai szavazás. Az utolsó napokban olyan címlapok jelentek meg, hogy az LMP nem fog bejutni, míg a Momentum igen.

A tudhatóan irányított közvélemény-kutatások is ezt mutatták. Szerintem sokan gondolkodtak úgy, hogy leszavaznak a Momentumra, ők legalább jussanak be, és a Fidesz ne nyerjen eggyel több mandátumot. De ez csak megérzés, ennek utána fogunk járni a következő időben. Fogunk kutatást végezni az LMP-szimpatizánsok körében erről.

Csárdi Antal LMP-s frakciótársa azt mondta a Mércének, hogy a választók vasárnap egyértelműen megmondták, hogy mit gondolnak egy olyan típusú új pólusról, amit Puzsér Róbert megálmodott. Egyetért ezzel?

Hogy Puzsér Róbertről is szavaztak volna az EP-választáson? Nem tudom, ebben a kérdésben is akkor leszünk okosabbak, ha megkérdeztünk erről sok száz LMP-szimpatizánst. De én nem hiszem, hogy ez oka lett volna a szereplésünknek. Méghozzá azért nem, mert Puzsér Róbert szerepvállalása nem mostani fejlemény, sőt, az elmúlt hetekben csönd is volt körülötte.

Akkor Puzsér jó döntés volt az LMP részéről?

Ebben biztos nem fogok véleményt nyilvánítani, mert ez a budapesti tagok döntése volt. És úgy kapott ő a fővárosi kongresszusunktól 85 százalékos támogatást, hogy Puzsér nem árult zsákbamacskát, elmondta előzetesen, hogy mit és hogyan szeretne.

Aztán a budapesti alapszervezetek egy belső levelezésben ki is keltek ellene.

Ezt beszéljék meg a budapesti tagok, hogy most szeretik vagy nem szeretik Puzsér Róbertet. De az előbb említett 85 százalék szerintem elég vaskos volt. Ha majd a fővárosi tagok úgy gondolják, akkor megint lesz egy budapesti kongresszus a kérdésről.

Hozzáteszem, voltam több városi fórumon is Puzsér Róberttel, ahol kifejezetten jókat beszélgettünk a 21. század kihívásairól. Lehet kritizálni a stílusáért, habitusáért, hanghordozásáért, de amit ő tartalmilag képvisel, azokkal döntő többségében egyet tudtam érteni. És ebben szerintem Csárdi Antal is egyetért.

Az LMP vergődése potenciálisan nem egy újabb zöld kezdeményezéstől veszi el a helyet?

Nem. Nem érzem, hogy mi bárkit is bántanánk, aki hitelesen elkezd zöld ügyekkel foglalkozni, sőt! Az LMP nagyon figyel arra, hogy a különböző klímatüntetésekre ne telepedjünk rá, inkább segítsünk a háttérből, ha kell. Az Ökopolisz Alapítvány is rengeteg zöld ügyet felkarol. Soha nem csináltunk hisztit abból, hogy ha egy javaslatunkat valaki magáévá tette. Sőt, örültünk neki. Nagyon kevés olyan pártot látok, ami ellenzéki helyzetből konkrét eredményeket tudott volna elérni. Mi el tudtunk érni dolgokat.

Az LMP eddigi teljesítménye elég ahhoz, hogy a párt labdába rúghasson az önkormányzati választásokon, akár vidéken, akár Budapesten?

Az önkormányzati választás teljesen más, mint a többi választás. Ott van szerepük a helyi arcoknak, annak, hogy ki építette fel magát az adott településen, milyen eredményeket ért el. Pécsen két embere van a DK-nak, de egyikük sem a hatalmas teljesítményéről és a hitelességéről híres helyben. Most a Momentum sok helyen kapott szerintem nagyon sok szavazatot úgy, hogy helyben nincsen egyetlen embere sem.

Ha az önkormányzati választáson is bukik az LMP, felmerülhet a párt megszűnése?

Biztos nem. Mint korábban is mondtam, az LMP-re szükség van, nincs más hozzánk hasonló párt ma Magyarországon. Nyugi van, fegyelmezettség és rend van, megyünk tovább, és kijavítjuk a súlyos hibákat, amiket elkövettünk.

FOTÓK: Kulcsár Árpád / Azonnali