Úgy tűnik, teljesen elengedte a magyar kormánypárt a csúcsjelölti rendszert: külsős bizottsági elnökjelöltet és magas rangú V4-es tisztségviselőt szeretne a magyar külügyminiszter.
A visegrádi országokról, az unió jövőjéről, az EP-választás eredményéről, és a Fidesz helyzetéről is szó volt szerdán a szlovák közmédia magyar nyelvű rádióadóján: a Pátria Rádió vendége volt reggel Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter, aki elmondta, a migrációellenes pártok a legsikeresebbek Európában, az pedig már nem sokat nyom a latban, hogy Manfred Weber néppárti csúcsjelölt egy-egy kérdésről mit gondol.
A migrációellenesek erősek, de nincs többségük
A külügyminiszter arról beszélt, Európán továbbra is óriási a migrációs nyomás, miután négymillió bevándorló él Törökországban, több tízezren élnek illegálisan Görögországban, és nő az Olaszországba és Spanyolországba érkezők száma is, ezért nem igazak azok a feltételezések, hogy már ne lenne migrációs válság a kontinensen.
Tényszerűen nézve azonban már Szijjártó szavai ferdítenek: a Frontex szerint 2018-ban körülbelül 150 000 illegális határátlépés történt Európában, mely a legalacsonyabb szám 2013 óta. Összehasonlításképp: az európai hatóságoknak 92 százalékkal több embert sikerült a határon megfogniuk, mint 2015-ben, a migrációs válság csúcspontján, amikor több mint 1,8 millió illegális határátlépést regisztráltak.
Szijjártó mindenesetre elmondta:
A legfőbb külügyér azzal sem értett egyet, hogy a Fidesz elszigetelődött volna az EP-választáson, mivel, mint elmondta, továbbra is az Európai Néppárt a legnagyobb erő az EP-ben, ezen belül pedig a harmadik legnagyobb delegáció a Fideszé.
Szerinte a választás után meg fog indulni egy vita arról, hogy az EPP milyen irányba induljon tovább, melyben a Fidesz képviselni fogja, hogy jobbra nyitás következzen be az EP-ben hagyományos, a szocialistákkal és a liberálisokkal való összefogás helyett. Itt ugyanakkor már a matek sem jön ki, hiszen ha összeadjuk az új parlamenti patkó Európai Néppárttól jobbra eső részét, még akkor sem kapunk többséget az EP-ben, és ebben még benne van a kifelé kacsintgató Farage-féle brit delegáció, és az egyáltalán nem orbánista olasz Öt Csillag Mozgalom csoportja is.
A magyar kormány teljesen elengedte a csúcsjelölti rendszert
Többséget tehát a szocialisták és a liberálisok bevonásával lehet elképzelni, ezekkel együtt pedig már nincs is szükség a Fidesz és szövetségeseik szavazataira sem, ráadásul a műsorvezető emlékeztetett: Manfred Weber néppárti csúcsjelölt is a nacionalisták elleni összefogásról beszélt.
– választolt erre a külügyminiszter, hozzátéve, hogy már az egész csúcsjelölti rendszernek sincs támogatottsága az EU-ban, hiszen az egy mesterséges dolog, valószínűleg nem sokan szavaztak a Fideszre vagy az MSZP-re azért, mert ezeknek Weber, vagy Timmermans a csúcsjelöltjük. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a magyar kormány elengedte az egész csúcsjelölti rendszert, pedig
De kit tudna elképzelni a magyar kormánypárt új bizottsági elnökként? Szijjártó szerint ehhez egy jelöltnek egy hármas kritériumrendszert kell teljesíteni: a nemzetek Európája gondolatiságát, a keresztény kultúra elsőbbségét, és a migráció megállítását kell képviselnie.
A keddi napon az is felmerült, hogy a V4-ek egységesen Maroš Šefčovičot, a Zuzana Čaputová ellen az elnökválasztási harcban csúnyán elbukó szlovák szociáldemokrata EU-biztost indítanák csúcsjelöltnek. Szijjártó már nem volt olyan határozott, mint az erről beszélő csehek és szlovákok, ő nem is erősítette meg Šefčovič támogatását: „Az Európai Bizottság alelnökeként nevet szerzett magának. A következő hetekben eldől, hogy lesz-e reális esélye” – nyilatkozott a külügyminiszter a V4-es jelöltről. Hozzátette,
mivel a térség az unió gazdasági motorjává vált.
BORÍTÓKÉP: Flickr
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.