Nem akar román államelnök lenni a román korrupcióellenesség élharcosa

Inkább európai főügyész lenne, mintsem a román állam élére álljon.

Laura Codruța Kövesi, a román Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) volt vezetője azt mondja, semmi szín alatt nem készül belépni a politikába. Ez elég fajsúlyos bejelentés, tekintve, hogy sokan spekuláltak, hogy netalántán megméretteti magát az őszi államfőválasztáson.

A 46 éves szakember azt mondja, az egyetlen lehetséges munka, amire most pályázik, az az európai főügyészi tisztség.

Sokan pletykálták, hogy Kövesi lehet az EP-választáson harmadik helyre feljött, 20 százalék fölötti eredményt elért Mentsétek Meg Romániát (USR) jelöltje az államfői posztra. Ezt például Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke múlt héten ki is jelentette egy interjúban:

Eddig egy induló biztos amúgy a 2019. őszi román államelnök-választásra: a mostani elnök, Klaus Johannis. A kormánykoalíció pártjai egyelőre nem nevezték meg jelöltjüket, a román sajtó szerint Gabriela Firea bukaresti polgármester és Călin Popescu-Tăriceanu, a román szenátus elnöke, a kisebbik kormánypárt ALDE első embere a két jelölt-jelölt.

Kövesit a Fidesz médiája a PSD érveivel támadja

Kövesit az Európai Parlament jelöli a főügyészi tisztségre, az Európai Tanács azonban nem őt, hanem Jean-Francois Bohnert francia jogászt akarja. Az egyeztetésekben nem sikerült megegyezniük a jelölt személyében, így a vita át fog csúszni az új parlamenti ciklusra.  

Kövesinek felemás a megítélése, Romániában az ellenzéki erők amolyan korrupcióellenes hősnek, a kormánypártok pedig a titkosszolgálatokkal együttműködő, politikai motivációkból történő támadások levezérlőjének látják.  

Érdekesség, hogy így tesz a magyar kormánymédia is, Kövesit korrupcióval vádolva, Soros, Sargentini, Timmermans és Verhofstadt jelöltjének nevezve, ezzel gyakorlatilag átvéve a román szociáldemokrata kormánypárt, a PSD érvkészletét. A Fidesz (és a határon túli magyar EP-képviselők) nem is támogatta Kövesi jelöltségét az Európai Parlament illetékes bizottságában.

Mi ez az Európai Ügyészség?

Az Európai Ügyészséghez az Unió 28 tagállama közül 22 csatlakozott. Székhelye az Európai Bírósághoz és az Európai Számvevőszékhez hasonlóan Luxembourgban lesz, működését várhatóan 2020-ban kezdi majd meg. Az Európai Ügyészség feladata az EU-s költségvetés kárára elkövetett csalásokkal, és más az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás és vádamalés. Ide tartoznak majd az EU-s pénzeket érintő, 10 ezer eurót meghaladó csalások, vagy a határokon átnyúló áfacsalások.

Az Európai Ügyészség az európai delegált ügyészekre épül, és decentralizáltan működik minden egyes csatlakozó tagállamban. A luxembourgi központi irodában az európai főügyész és 22 európai ügyész fogja irányítani a technikai és nyomozó állomány munkáját. Az ügyészség a megfelelő nemzeti hatóságokkal egyeztetve kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását.

Az Európai Ügyészség vezetőjét, az európai főügyészt az Európai Parlament és az Európai Tanács közös döntése alapján nevezik ki, mandátuma hét évre szól majd és nem megújítható.

Ennek érdekében gyűjt még aláírásokat például Hadházy Ákos, holott ebben az ügyben nem lehet népszavazást kiírni. Mindezt annak ellenére, hogy egy közvélemény-kutatás szerint az állampolgárok túlnyomó többsége egyetért a csatlakozással. Magyarországon kívül Lengyelország, Írország, Dánia és Svédország marad ki az összuniós ügyészségből. Meg persze a brexitelő angolok.

FOTÓ: TOTPI