+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. május 28. kedd, 12:05
Míg a 2014-es szlovákiai EP-választáson mindkét magyar párt bejutott az Európai Parlamentbe, idén egyik se: a Magyar Közösség Pártja 4,9 százalékot, a Bugár Béla vezette mindössze Híd 2,6 százalékot kapott. Az okokat Jarábik Balázs, a Carnegie Endowment for International Peace közép- és kelet-európai elemzője fejti meg az Azonnalinak!

Mi az oka annak, hogy ezúttal nem lett EP-mandátuma a szlovákiai magyar pártoknak: a magyar közösség érdektelensége, a rossz mozgósítás, a pártok hitelességi problémái, vagy hogy a szlovák pártok ma már integrálni tudják a magyar szavazókat?

 

Elsősorban a Híd csalódott szavazói, illetve a két párt egymással való versengése okozta a szlovákiai magyar szavazói érdektelenségét. Öt évvel ezelőtt is csupán a rendkívül alacsony, 13 százalékos résztvétel mellett sikerült 1-1 mandátumot szerezni. Pontosabban

 

a két párt tevékenysége kimerült az egymással való vetélkedésen, azon kívül szinte semmi mást nem kínáltak programjukban.

 

A két párt szlogenje, a Magyar Közösség Pártja-féle „Védjük meg Európát”, illetve a Híd-féle „Jobb Európát” önmagéárt beszél. Az MKP politikai tevékenysége kimerül a magyarság hangsúlyozásában, illetve a Hídtól való elhatárolódásban.

 

A Híd kormányszerepével pedig hiába kínál többet, a szlovák, illetve a helyi magyar közvélemény és a média túlnyomó része a Kuciak-féle kettős gyilkosság óta nem hajlandó megbocsátani a kormánynak, illetve Bugár Bélának, akitől a legkevésbé várták a kormány megmentését. Pedig éppen az európai parlamenti képviselőjük, Nagy József nevéhez kötődik a kisebbségi minimum elfogadása is az Európai Parlamentben.

 

Mivel még ő maga sem nagyon kampányolt, valószínűleg tisztában volt vele mennyire kevés volt az esély a mozgósításra a jelen politikai helyzetben. Ráadásul a két párt az immáron szintén megszokott gyenge kampányt hozta, semmitmondó, elkoptatott üzeneteket, ami hozzájárult a mobilizáció hiányához, amelyet Csáky Pál, az MKP első számú jelöltje is elismert.

 

Bár a közvélemény-kutatások a Hidat mérték jobban, mégis az MKP-nak sikerült majdnem elérnie a bejutási küszöböt az EP-választáson. Mi ennek az oka?

 

Elsősorban a Híd vesszőfutása a himnuszügy miatt. Hiába sikerült megmenteni a helyzet, ezzel a hibával az derült ki a választói számára, hogy a párt parlamenti frakciója nem kompetens. Ez pedig alapjában ássa alá a párt fő üzenetét, hogy a Híd hatékonyan tudja képviselni a magyarok ügyeit Pozsonyban. Még annak ellenére is, hogy a pártnak való eredményei vannak.

 

AZ MKP IDEI EP-VÁLASZTÁSI PLAKÁTJA 

 

Bugár Béla elnökválasztási elhasalása és a himnuszügy húzta le ennyire a Hidat, vagy inkább az, hogy az ő liberálisabb szavazóik már eleve az elnökválasztás után az EP-választást is megnyerő Progresszív Szlovákiánál vannak?

 

Úgy gondolom, hogy a Hídnak csupán egy kicsiny, de hangos, fővárosi magyar szavazói csoportja landolt a Progresszív Szlovákiánal, de azért a progresszívoknak sikerült a dél-szlovákiai vidéken is megszólítani elsősorban a fiatal, urbánus rétegeket. Természetesen az összes szlovák szavazójuk már ott van. Ők a jövő, most is megmutták, és bizony esélyük van a jövőre sorra kerülő parlamenti választásokkor is, még akkor is ha alaposan fogynak náluk a politikai káderek. Ez utóbbit egyelőre pótolni tudják effektív, virulensen „agresszív” kampányukkal és a média hathatós támogatásával.

 

De a szlovákiai magyar képviseletre nem csak a PS „veszélyes”, hanem a szintén alakuló, Andrej Kiska volt elnök új, liberális gyűjtőpártja is.

 

Megvan az esély, hogy a Híd fiatalabb, liberális tagjai oda lépnek át, és nem vesznek részt a szlovákiai magyar összefogás minden bizonnyal sok-sok személyeskedéssel tarkított csatájában.

 

A Progresszív Szlovákia jelöltje az elnökválasztási kampányban magyarul is kampányolt. Fogják-e ők, vagy bármely más szlovákiai párt képviselni a szlovákiai magyar kisebbség érdekeit – kiváltképp a Minority Safepack ügyét – az EP-ben, elhangzott-e bármiféle ígéret erre?

 

A PS listavezetője, Michal Simecka irt erről egy Facebook-posztot. A PS az egyetlen szlovák párt, amely magyarul is kommunikál az elnökválasztás óta, és ez meghozhatta a kedvüket Dél-Szlovákiához. Egyelőre azonban inkább formális „elismerése” a kisebbségeknek, programot még nem láttam tőlük. A gesztusokhoz azonban értenek, még ha ezt a szlovákiai magyar politikai elit szkeptikusan is fogadja.

 

Az EP-választáson mindenhol a meglepetést hangsúlyozzák: Írországban, Franciaországban, Ausztriában és Németországban a zöldek előretörését, Magyarországon és Romániában a liberálisabb pártok jó szereplését. Szlovákiában volt-e most ilyen meglepetés?

 

A PS győzelme feltétlenül meglepetés, hozzájárultak a liberálisok összeeurópai felemelkedéséhez. Páran a nyugati médiában már ezt állítják szembe a Fidesz, illetve a PiS győzelmével, mint a régió jövőjét. A PS feltétlenül a jövő, de a sokak számára agresszívnak tűnő kampányukkal – elsősorban azzal hogy saját magukat tartották az igazi pro-EU pártnak – hozzájárulnak a politikai polarizációhoz, a szélsőjobb (Kotleba), illetve a konzervatív pártok szavazóinak mobilizáláshoz is.

 

CÍMLAPFOTÓ: Azonnali + MKP Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A cseh kommunistáknak 1989 óta először van tényleges beleszólásuk az ország dolgaiba, ki is használják rendesen.

Döntöttek a brit konzervatív parlamenti képviselők, Boris Johnson és Jeremy Hunt között dől el a harc a Konzervatív Párt és a kormány vezetéséért.

A lakásokban szerintük első sorban lakni kell, nem nyaralni.

Nélkülük pedig a bajor néppárti Spitzenkandidatnak biztosan nem lesz többsége. Felpörgött az európai uniós politika!

Évek óta először indulhattak egyenlő esélyekkel a nők a japán orvosi egyetemek felvételijén, túl is teljesítették a férfiakat.

A hét kérdése

Kálmán Olga? Karácsony Gergely? Kerpel-Fronius Gábor? Ez a hét kérdése, szavazz!

Azért ide elnéznénk

Buda mellett, és még mindig van rá jegy! Június 19-22.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás