+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. május 28. kedd, 12:05
Míg a 2014-es szlovákiai EP-választáson mindkét magyar párt bejutott az Európai Parlamentbe, idén egyik se: a Magyar Közösség Pártja 4,9 százalékot, a Bugár Béla vezette mindössze Híd 2,6 százalékot kapott. Az okokat Jarábik Balázs, a Carnegie Endowment for International Peace közép- és kelet-európai elemzője fejti meg az Azonnalinak!

Mi az oka annak, hogy ezúttal nem lett EP-mandátuma a szlovákiai magyar pártoknak: a magyar közösség érdektelensége, a rossz mozgósítás, a pártok hitelességi problémái, vagy hogy a szlovák pártok ma már integrálni tudják a magyar szavazókat?

 

Elsősorban a Híd csalódott szavazói, illetve a két párt egymással való versengése okozta a szlovákiai magyar szavazói érdektelenségét. Öt évvel ezelőtt is csupán a rendkívül alacsony, 13 százalékos résztvétel mellett sikerült 1-1 mandátumot szerezni. Pontosabban

 

a két párt tevékenysége kimerült az egymással való vetélkedésen, azon kívül szinte semmi mást nem kínáltak programjukban.

 

A két párt szlogenje, a Magyar Közösség Pártja-féle „Védjük meg Európát”, illetve a Híd-féle „Jobb Európát” önmagéárt beszél. Az MKP politikai tevékenysége kimerül a magyarság hangsúlyozásában, illetve a Hídtól való elhatárolódásban.

 

A Híd kormányszerepével pedig hiába kínál többet, a szlovák, illetve a helyi magyar közvélemény és a média túlnyomó része a Kuciak-féle kettős gyilkosság óta nem hajlandó megbocsátani a kormánynak, illetve Bugár Bélának, akitől a legkevésbé várták a kormány megmentését. Pedig éppen az európai parlamenti képviselőjük, Nagy József nevéhez kötődik a kisebbségi minimum elfogadása is az Európai Parlamentben.

 

Mivel még ő maga sem nagyon kampányolt, valószínűleg tisztában volt vele mennyire kevés volt az esély a mozgósításra a jelen politikai helyzetben. Ráadásul a két párt az immáron szintén megszokott gyenge kampányt hozta, semmitmondó, elkoptatott üzeneteket, ami hozzájárult a mobilizáció hiányához, amelyet Csáky Pál, az MKP első számú jelöltje is elismert.

 

Bár a közvélemény-kutatások a Hidat mérték jobban, mégis az MKP-nak sikerült majdnem elérnie a bejutási küszöböt az EP-választáson. Mi ennek az oka?

 

Elsősorban a Híd vesszőfutása a himnuszügy miatt. Hiába sikerült megmenteni a helyzet, ezzel a hibával az derült ki a választói számára, hogy a párt parlamenti frakciója nem kompetens. Ez pedig alapjában ássa alá a párt fő üzenetét, hogy a Híd hatékonyan tudja képviselni a magyarok ügyeit Pozsonyban. Még annak ellenére is, hogy a pártnak való eredményei vannak.

 

AZ MKP IDEI EP-VÁLASZTÁSI PLAKÁTJA 

 

Bugár Béla elnökválasztási elhasalása és a himnuszügy húzta le ennyire a Hidat, vagy inkább az, hogy az ő liberálisabb szavazóik már eleve az elnökválasztás után az EP-választást is megnyerő Progresszív Szlovákiánál vannak?

 

Úgy gondolom, hogy a Hídnak csupán egy kicsiny, de hangos, fővárosi magyar szavazói csoportja landolt a Progresszív Szlovákiánal, de azért a progresszívoknak sikerült a dél-szlovákiai vidéken is megszólítani elsősorban a fiatal, urbánus rétegeket. Természetesen az összes szlovák szavazójuk már ott van. Ők a jövő, most is megmutták, és bizony esélyük van a jövőre sorra kerülő parlamenti választásokkor is, még akkor is ha alaposan fogynak náluk a politikai káderek. Ez utóbbit egyelőre pótolni tudják effektív, virulensen „agresszív” kampányukkal és a média hathatós támogatásával.

 

De a szlovákiai magyar képviseletre nem csak a PS „veszélyes”, hanem a szintén alakuló, Andrej Kiska volt elnök új, liberális gyűjtőpártja is.

 

Megvan az esély, hogy a Híd fiatalabb, liberális tagjai oda lépnek át, és nem vesznek részt a szlovákiai magyar összefogás minden bizonnyal sok-sok személyeskedéssel tarkított csatájában.

 

A Progresszív Szlovákia jelöltje az elnökválasztási kampányban magyarul is kampányolt. Fogják-e ők, vagy bármely más szlovákiai párt képviselni a szlovákiai magyar kisebbség érdekeit – kiváltképp a Minority Safepack ügyét – az EP-ben, elhangzott-e bármiféle ígéret erre?

 

A PS listavezetője, Michal Simecka irt erről egy Facebook-posztot. A PS az egyetlen szlovák párt, amely magyarul is kommunikál az elnökválasztás óta, és ez meghozhatta a kedvüket Dél-Szlovákiához. Egyelőre azonban inkább formális „elismerése” a kisebbségeknek, programot még nem láttam tőlük. A gesztusokhoz azonban értenek, még ha ezt a szlovákiai magyar politikai elit szkeptikusan is fogadja.

 

Az EP-választáson mindenhol a meglepetést hangsúlyozzák: Írországban, Franciaországban, Ausztriában és Németországban a zöldek előretörését, Magyarországon és Romániában a liberálisabb pártok jó szereplését. Szlovákiában volt-e most ilyen meglepetés?

 

A PS győzelme feltétlenül meglepetés, hozzájárultak a liberálisok összeeurópai felemelkedéséhez. Páran a nyugati médiában már ezt állítják szembe a Fidesz, illetve a PiS győzelmével, mint a régió jövőjét. A PS feltétlenül a jövő, de a sokak számára agresszívnak tűnő kampányukkal – elsősorban azzal hogy saját magukat tartották az igazi pro-EU pártnak – hozzájárulnak a politikai polarizációhoz, a szélsőjobb (Kotleba), illetve a konzervatív pártok szavazóinak mobilizáláshoz is.

 

CÍMLAPFOTÓ: Azonnali + MKP Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Úgy tűnik, a Vatikán azért nem ölt bele túl sok energiát az eddigi legmodernebb termékének fejlesztésébe.

Michael Gove szerint Boris Johnson halasztási kérelme semmit nem jelent, és a kormány tervei változatlanok.

Miután Salvini 2018 tavaszán elárulta a többi olasz jobboldali pártot az Öt Csillag Mozgalommal való kormányzás kedvéért, most, hogy kitaktikázta magát a hatalomból, azok békejobbot nyújtottak neki.

Egyelőre az élettani hatásait tesztelték az eddigi leghosszabb repülőútnak, ráadásul rakomány és csomagok nélkül indult a gép.

A KDNP-s Aradszki András szerint ha az új ellenzéki polgármester, Csőzik László bocsánatot kér, akkor azzal bizonyítja jó szándékát.

Kína hivatalosan még csak nem is jelezte, miért halasztják el a Volt egyszer egy Hollywood című film premierjét.

Ha jogerős lesz az illetékes területi választási bizottság döntése, november 10-én kell ismét szavazniuk a jászberényieknek.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás