+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. május 27. hétfő, 09:35
Nem kérdés (és nem is meglepetés), hogy itthon nagyot nyert a Fidesz, de az európai helyzet nem igazán Orbán Viktornak kedvez. Elmaradt a szélsőjobbos-populista forradalom és a zöldek és a liberálisok is nagyot erősödtek Európa-szerte.

Elmaradt a széljobbos-populista forradalom Európában május 26-án: bár Olaszországban, Franciaországban, Lengyelországban és Magyarországon is első helyen végeztek a szélsőjobboldali-populista pártok, összességében nem erősödtek olyan nagyot – miközben a Zöldek és a liberálisok frakciója is nagyot nőtt.

 

Elmaradt a szélsőjobb nagy áttörése

 

A Europe Elects legfrissebb adatokon alapuló mandátumbecslése szerint

 

az Európai Parlament két legerősebb frakciója a jobbközép Európai Néppárt és a balközép S&D maradt, előbbi 165 mandátummal, utóbbi 141-gyel.

 

Mindkét centrista pártcsalád sok mandátumot vesztett, így nincs meg együtt a 376 fős többségük az Európai Parlamentben.

 

A portál – nagyon helyesen – nem számolja a Néppárt és az S&D soraiba a Fideszt, amelynek jövőbeli sorsa az EP-ben ismeretlen, illetve a román PSD-t, akik szintén összerúgták port saját balközép pártcsaládjukkal. (Róluk mindjárt.)

 

A harmadik helyre így számolva a Macronnal kiegészült liberális ALDE/Európai Reneszánsz futott be 115 képviselővel (ami majd gyorsan száz alá olvad, ha megtörténik a brexit, és távoznak a most nagyot nyerő brit liberális demokraták), a negyedik helyre a Zöldek 75 képviselővel, és csak a ötödik helyen áll a Fidesz és a lengyel PiS nélkül számolt, Le Pen-Salvini-féle populista szélsőjobb. Az ötödik helyen a konzervatív ECR áll 57 mandátummal.

 

Ki lesz a Jani?

 

Mint említettük, a centrumpártok elveszítették eddigi stabil többségüket, amellyel nagykoalícióban tudták dominálni az Európai Parlamentet:

 

ez azt jelenti, hogy az egyszerű többségi döntésekhez is szükség lesz arra, hogy bevegyék vagy a Zöldeket, vagy a liberálisokat.

 

Egy néppárti-szocdem-zöld, vagy néppárti-szocdem-liberális összefogás, vagy ezek valamilyen kombinációja dominálhatja a következő öt évet az Európai Parlamentben, ez pedig azt jelenti, hogy ha Orbánékkal nem számolnak az Európai Néppártban – amire minden esély megvan, nincs rájuk igazából szükségük, velük együtt sem lenne meg a két nagy pártcsalád többsége –, akkor Orbán Viktor úgy kerülhet ki a centrumból, hogy legfőbb ellenfelei, a zöldek és a liberálisok pedig bekerülnek.

 

Mi lesz Orbánnal?

 

Továbbra is nagy kérdés, hogy mi lesz a Fidesz sorsa az új parlamentben. Matteo Salvini, az európai szélsőjobboldal vezére tegnap nem nagyon beszélt az új frakciójáról (és Orbánról), amit nagy dérrel-durral kezdett el szervezni pár hónapja, és ami a mostani állás szerint csak a negyedik helyre futott be. Ha Orbánék 13 képviselője és/vagy a lengyel PiS (nekik 22 képviselőjük lehet) ehhez csatlakozik, akkor máris jobban fognak állni,

 

de a populisták még a magyarokkal/lengyelekkel kiegészülve is csak a negyedik legnagyobb erő lehetnek.

 

Ha esetleg a nagyot nyerő brit Brexit Párt 29 képviselője is csatlakozna a Fidesz és a PiS mellett hozzájuk, akkor lehetnének Salviniék a harmadik legerősebb frakció az Európai Parlamentben, dicsérte is Farage-t az olasz pártvezér vasárnap este eleget. Csakhogy ha valaha tényleg megtörténik a brexit (a mostani ígéretek szerint október végéig), akkor nem sokáig örülhetnek annak a plusz 29 képviselőnek.

 

Összességében tehát EP-választáshoz képest kiugróan magas európai részvétel mellett a szélsőjobb nem tudott meghatározó erővé erősödni, miközben az Európa-párti erők, a Zöldek és a liberálisok rámásztak az eddig kényelmesen domináló bal- és jobboldali centrumpártok nyakára: Orbán Viktor pedig hiába áll ellenfél nélkül Magyarországon, Európában egyelőre nem tudni, kik lehetnek a szövetségeseik.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

Ők is behódolnak az antigénteszteknek, a miniszterelnöknek pedig jelenleg az a nagy álma, hogy azokhoz még karácsony ingyenesen hozzá lehessen férni

Térjünk vissza mielőbb a schengeni zónán belüli szabad mozgáshoz, sürgeti az Európai Parlament. Mindezt a fideszesek is megszavazták, pedig Orbán már szeptember óta zárva tartja a magyar határokat.

A gyógyszergyártó szerint azonban nem verseny, hogy kinek milyen hatékonyságú vakcinája van az előzetes tesztek alapján, mert a világnak úgyis sokféle vakcinára lesz szüksége.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás