+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. május 27. hétfő, 09:35
Nem kérdés (és nem is meglepetés), hogy itthon nagyot nyert a Fidesz, de az európai helyzet nem igazán Orbán Viktornak kedvez. Elmaradt a szélsőjobbos-populista forradalom és a zöldek és a liberálisok is nagyot erősödtek Európa-szerte.

Elmaradt a széljobbos-populista forradalom Európában május 26-án: bár Olaszországban, Franciaországban, Lengyelországban és Magyarországon is első helyen végeztek a szélsőjobboldali-populista pártok, összességében nem erősödtek olyan nagyot – miközben a Zöldek és a liberálisok frakciója is nagyot nőtt.

 

Elmaradt a szélsőjobb nagy áttörése

 

A Europe Elects legfrissebb adatokon alapuló mandátumbecslése szerint

 

az Európai Parlament két legerősebb frakciója a jobbközép Európai Néppárt és a balközép S&D maradt, előbbi 165 mandátummal, utóbbi 141-gyel.

 

Mindkét centrista pártcsalád sok mandátumot vesztett, így nincs meg együtt a 376 fős többségük az Európai Parlamentben.

 

A portál – nagyon helyesen – nem számolja a Néppárt és az S&D soraiba a Fideszt, amelynek jövőbeli sorsa az EP-ben ismeretlen, illetve a román PSD-t, akik szintén összerúgták port saját balközép pártcsaládjukkal. (Róluk mindjárt.)

 

A harmadik helyre így számolva a Macronnal kiegészült liberális ALDE/Európai Reneszánsz futott be 115 képviselővel (ami majd gyorsan száz alá olvad, ha megtörténik a brexit, és távoznak a most nagyot nyerő brit liberális demokraták), a negyedik helyre a Zöldek 75 képviselővel, és csak a ötödik helyen áll a Fidesz és a lengyel PiS nélkül számolt, Le Pen-Salvini-féle populista szélsőjobb. Az ötödik helyen a konzervatív ECR áll 57 mandátummal.

 

Ki lesz a Jani?

 

Mint említettük, a centrumpártok elveszítették eddigi stabil többségüket, amellyel nagykoalícióban tudták dominálni az Európai Parlamentet:

 

ez azt jelenti, hogy az egyszerű többségi döntésekhez is szükség lesz arra, hogy bevegyék vagy a Zöldeket, vagy a liberálisokat.

 

Egy néppárti-szocdem-zöld, vagy néppárti-szocdem-liberális összefogás, vagy ezek valamilyen kombinációja dominálhatja a következő öt évet az Európai Parlamentben, ez pedig azt jelenti, hogy ha Orbánékkal nem számolnak az Európai Néppártban – amire minden esély megvan, nincs rájuk igazából szükségük, velük együtt sem lenne meg a két nagy pártcsalád többsége –, akkor Orbán Viktor úgy kerülhet ki a centrumból, hogy legfőbb ellenfelei, a zöldek és a liberálisok pedig bekerülnek.

 

Mi lesz Orbánnal?

 

Továbbra is nagy kérdés, hogy mi lesz a Fidesz sorsa az új parlamentben. Matteo Salvini, az európai szélsőjobboldal vezére tegnap nem nagyon beszélt az új frakciójáról (és Orbánról), amit nagy dérrel-durral kezdett el szervezni pár hónapja, és ami a mostani állás szerint csak a negyedik helyre futott be. Ha Orbánék 13 képviselője és/vagy a lengyel PiS (nekik 22 képviselőjük lehet) ehhez csatlakozik, akkor máris jobban fognak állni,

 

de a populisták még a magyarokkal/lengyelekkel kiegészülve is csak a negyedik legnagyobb erő lehetnek.

 

Ha esetleg a nagyot nyerő brit Brexit Párt 29 képviselője is csatlakozna a Fidesz és a PiS mellett hozzájuk, akkor lehetnének Salviniék a harmadik legerősebb frakció az Európai Parlamentben, dicsérte is Farage-t az olasz pártvezér vasárnap este eleget. Csakhogy ha valaha tényleg megtörténik a brexit (a mostani ígéretek szerint október végéig), akkor nem sokáig örülhetnek annak a plusz 29 képviselőnek.

 

Összességében tehát EP-választáshoz képest kiugróan magas európai részvétel mellett a szélsőjobb nem tudott meghatározó erővé erősödni, miközben az Európa-párti erők, a Zöldek és a liberálisok rámásztak az eddig kényelmesen domináló bal- és jobboldali centrumpártok nyakára: Orbán Viktor pedig hiába áll ellenfél nélkül Magyarországon, Európában egyelőre nem tudni, kik lehetnek a szövetségeseik.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A most először közszemlére tett élőlény olyan, mint egy gomba, de úgy viselkedik, mint egy értelmes állat, miközben majdnem 720 neme van.

Örül a „Karácsonyfigyelőnek”, de türelmet kér, viszont már az első napján kihirdeti a klímavészhelyzetet.

A friss Nobel-díjas író karintiai szülőfalujában támadt rá az újságírókra, mert azok Milošević melletti kiállásáról kérdezték.

Lejárt az MSZP ultimátumának határideje, Tóbiás József vissza fogja adni a mandátumát.

Ilyen sem volt még: írek akarnak lenni a britek. A belfasti posták már kifogytak a formanyomtatványokból.

Élesedett a centristák és a baloldaliak vitája: Elizabeth Warrent támadták a centrista jelöltek az egészségügyi tervei miatt. Ez főleg Joe Bidennek használ. De mit remél ettől?

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás