Itthon nyert a Fidesz, de Európában nem olyan jók a kilátásaik

Nem kérdés (és nem is meglepetés), hogy itthon nagyot nyert a Fidesz, de az európai helyzet nem igazán Orbán Viktornak kedvez. Elmaradt a szélsőjobbos-populista forradalom és a zöldek és a liberálisok is nagyot erősödtek Európa-szerte.

Elmaradt a széljobbos-populista forradalom Európában május 26-án: bár Olaszországban, Franciaországban, Lengyelországban és Magyarországon is első helyen végeztek a szélsőjobboldali-populista pártok, összességében nem erősödtek olyan nagyot – miközben a Zöldek és a liberálisok frakciója is nagyot nőtt.

Elmaradt a szélsőjobb nagy áttörése

A Europe Elects legfrissebb adatokon alapuló mandátumbecslése szerint

Mindkét centrista pártcsalád sok mandátumot vesztett, így nincs meg együtt a 376 fős többségük az Európai Parlamentben.

A portál – nagyon helyesen – nem számolja a Néppárt és az S&D soraiba a Fideszt, amelynek jövőbeli sorsa az EP-ben ismeretlen, illetve a román PSD-t, akik szintén összerúgták port saját balközép pártcsaládjukkal. (Róluk mindjárt.)

A harmadik helyre így számolva a Macronnal kiegészült liberális ALDE/Európai Reneszánsz futott be 115 képviselővel (ami majd gyorsan száz alá olvad, ha megtörténik a brexit, és távoznak a most nagyot nyerő brit liberális demokraták), a negyedik helyre a Zöldek 75 képviselővel, és csak a ötödik helyen áll a Fidesz és a lengyel PiS nélkül számolt, Le Pen-Salvini-féle populista szélsőjobb. Az ötödik helyen a konzervatív ECR áll 57 mandátummal.

Ki lesz a Jani?

Mint említettük, a centrumpártok elveszítették eddigi stabil többségüket, amellyel nagykoalícióban tudták dominálni az Európai Parlamentet:

Egy néppárti-szocdem-zöld, vagy néppárti-szocdem-liberális összefogás, vagy ezek valamilyen kombinációja dominálhatja a következő öt évet az Európai Parlamentben, ez pedig azt jelenti, hogy ha Orbánékkal nem számolnak az Európai Néppártban – amire minden esély megvan, nincs rájuk igazából szükségük, velük együtt sem lenne meg a két nagy pártcsalád többsége –, akkor Orbán Viktor úgy kerülhet ki a centrumból, hogy legfőbb ellenfelei, a zöldek és a liberálisok pedig bekerülnek.

Mi lesz Orbánnal?

Továbbra is nagy kérdés, hogy mi lesz a Fidesz sorsa az új parlamentben. Matteo Salvini, az európai szélsőjobboldal vezére tegnap nem nagyon beszélt az új frakciójáról (és Orbánról), amit nagy dérrel-durral kezdett el szervezni pár hónapja, és ami a mostani állás szerint csak a negyedik helyre futott be. Ha Orbánék 13 képviselője és/vagy a lengyel PiS (nekik 22 képviselőjük lehet) ehhez csatlakozik, akkor máris jobban fognak állni,

Ha esetleg a nagyot nyerő brit Brexit Párt 29 képviselője is csatlakozna a Fidesz és a PiS mellett hozzájuk, akkor lehetnének Salviniék a harmadik legerősebb frakció az Európai Parlamentben, dicsérte is Farage-t az olasz pártvezér vasárnap este eleget. Csakhogy ha valaha tényleg megtörténik a brexit (a mostani ígéretek szerint október végéig), akkor nem sokáig örülhetnek annak a plusz 29 képviselőnek.

Összességében tehát EP-választáshoz képest kiugróan magas európai részvétel mellett a szélsőjobb nem tudott meghatározó erővé erősödni, miközben az Európa-párti erők, a Zöldek és a liberálisok rámásztak az eddig kényelmesen domináló bal- és jobboldali centrumpártok nyakára: Orbán Viktor pedig hiába áll ellenfél nélkül Magyarországon, Európában egyelőre nem tudni, kik lehetnek a szövetségeseik.

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali