+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. május 27. hétfő, 09:35
Nem kérdés (és nem is meglepetés), hogy itthon nagyot nyert a Fidesz, de az európai helyzet nem igazán Orbán Viktornak kedvez. Elmaradt a szélsőjobbos-populista forradalom és a zöldek és a liberálisok is nagyot erősödtek Európa-szerte.

Elmaradt a széljobbos-populista forradalom Európában május 26-án: bár Olaszországban, Franciaországban, Lengyelországban és Magyarországon is első helyen végeztek a szélsőjobboldali-populista pártok, összességében nem erősödtek olyan nagyot – miközben a Zöldek és a liberálisok frakciója is nagyot nőtt.

 

Elmaradt a szélsőjobb nagy áttörése

 

A Europe Elects legfrissebb adatokon alapuló mandátumbecslése szerint

 

az Európai Parlament két legerősebb frakciója a jobbközép Európai Néppárt és a balközép S&D maradt, előbbi 165 mandátummal, utóbbi 141-gyel.

 

Mindkét centrista pártcsalád sok mandátumot vesztett, így nincs meg együtt a 376 fős többségük az Európai Parlamentben.

 

A portál – nagyon helyesen – nem számolja a Néppárt és az S&D soraiba a Fideszt, amelynek jövőbeli sorsa az EP-ben ismeretlen, illetve a román PSD-t, akik szintén összerúgták port saját balközép pártcsaládjukkal. (Róluk mindjárt.)

 

A harmadik helyre így számolva a Macronnal kiegészült liberális ALDE/Európai Reneszánsz futott be 115 képviselővel (ami majd gyorsan száz alá olvad, ha megtörténik a brexit, és távoznak a most nagyot nyerő brit liberális demokraták), a negyedik helyre a Zöldek 75 képviselővel, és csak a ötödik helyen áll a Fidesz és a lengyel PiS nélkül számolt, Le Pen-Salvini-féle populista szélsőjobb. Az ötödik helyen a konzervatív ECR áll 57 mandátummal.

 

Ki lesz a Jani?

 

Mint említettük, a centrumpártok elveszítették eddigi stabil többségüket, amellyel nagykoalícióban tudták dominálni az Európai Parlamentet:

 

ez azt jelenti, hogy az egyszerű többségi döntésekhez is szükség lesz arra, hogy bevegyék vagy a Zöldeket, vagy a liberálisokat.

 

Egy néppárti-szocdem-zöld, vagy néppárti-szocdem-liberális összefogás, vagy ezek valamilyen kombinációja dominálhatja a következő öt évet az Európai Parlamentben, ez pedig azt jelenti, hogy ha Orbánékkal nem számolnak az Európai Néppártban – amire minden esély megvan, nincs rájuk igazából szükségük, velük együtt sem lenne meg a két nagy pártcsalád többsége –, akkor Orbán Viktor úgy kerülhet ki a centrumból, hogy legfőbb ellenfelei, a zöldek és a liberálisok pedig bekerülnek.

 

Mi lesz Orbánnal?

 

Továbbra is nagy kérdés, hogy mi lesz a Fidesz sorsa az új parlamentben. Matteo Salvini, az európai szélsőjobboldal vezére tegnap nem nagyon beszélt az új frakciójáról (és Orbánról), amit nagy dérrel-durral kezdett el szervezni pár hónapja, és ami a mostani állás szerint csak a negyedik helyre futott be. Ha Orbánék 13 képviselője és/vagy a lengyel PiS (nekik 22 képviselőjük lehet) ehhez csatlakozik, akkor máris jobban fognak állni,

 

de a populisták még a magyarokkal/lengyelekkel kiegészülve is csak a negyedik legnagyobb erő lehetnek.

 

Ha esetleg a nagyot nyerő brit Brexit Párt 29 képviselője is csatlakozna a Fidesz és a PiS mellett hozzájuk, akkor lehetnének Salviniék a harmadik legerősebb frakció az Európai Parlamentben, dicsérte is Farage-t az olasz pártvezér vasárnap este eleget. Csakhogy ha valaha tényleg megtörténik a brexit (a mostani ígéretek szerint október végéig), akkor nem sokáig örülhetnek annak a plusz 29 képviselőnek.

 

Összességében tehát EP-választáshoz képest kiugróan magas európai részvétel mellett a szélsőjobb nem tudott meghatározó erővé erősödni, miközben az Európa-párti erők, a Zöldek és a liberálisok rámásztak az eddig kényelmesen domináló bal- és jobboldali centrumpártok nyakára: Orbán Viktor pedig hiába áll ellenfél nélkül Magyarországon, Európában egyelőre nem tudni, kik lehetnek a szövetségeseik.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás