Megdőlhet-e Kaczyński uralma Lengyelországban?

Miről szólt az EP-kampány Lengyelországban? Mekkora esélye van az összefogósdit játszó ellenzéknek legyőzni Orbán Viktor lengyel barátját, Jarosław Kaczyńskit? Mire megy az új baloldali párt, a Wiosna? Gyorstalpaló!

Ez a cikk az európai parlamenti választásról szóló percről percre tudósításunk része, amelyben vasárnap egész nap Budapest mellett Londonból, Milánóból és Kolozsvárról jelentkezünk! Ha tudni szeretnéd, hogy hogy dönt idén Európa, kattints ide!

Lengyelország is közte van azon tagállamoknak, ahol izgalmas eredmény születhet az EP-választásokon. Korántsem lefutott, hogy ki nyeri a választásokat és a kisebb pártok között is komoly versengés van. A lengyel politika szempontjából az EP-választások jelentőségét az adja, hogy Lengyelországban ősszel parlamenti választásokat tartanak. Egy esetleges ellenzéki győzelemnek komoly lélektani hatása lehet, és a Fidesszel jó viszonyt ápoló, és hasonlóan illiberális hajlamokat mutató nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) regnálása véget érhet.

Azt, hogy mennyire az őszi parlamenti választások erőpróbája lesz a vasárnapi választás, jól mutatja mennyire a belpolitika dominálta az EP-választási kampányt Lengyelországban.

Az ellenzék leginkább azzal próbálta meg támadni a kormányt, hogy Lengyelország kilépését, azaz Polexitet tervez. A vádnak viszonyt nincs sok jogalapja azon kívül, hogy a lengyel kormánypártnak is van egy sor vitás ügye különböző EU-s szervekkel. Lengyelországban továbbra is a egyik legmagasabb az EU-tagság támogatottsága az Unióban. A közbeszédet viszont inkább olyan ügyek dominálták, mint a jóléti ígérgetések, az LMBT-ügyek és a lengyel katolikus egyház szerepe. A kampány kezdetén mind a kormánypárt, mind pedig ellenzék egymást túllicitálva ígérgetett jóléti intézkedéseket.

Jarosław Kaczyński PiS-elnök öt pontjával, amelyek között szerepelt a már így is nagyvonalú családi juttatások kiterjesztése, nehezen vette fel a versenyt az ellenzék. Miután Rafał Trzaskowski varsói ellenzéki polgármester aláírt egy LMBT-deklarációt, egész Lengyelország hetekig identitáspolitikai harcban égett. Az elmúlt hetekben pedig Tomasz Sekielski a lengyel egyház pedofil ügyeiről szóló dokumentumfilmje, a „Ne mond el senkinek” kavart indulatokat. Az elmúlt két hétben 21 millióan látták a filmet YouTube-on, és komoly vita alakult ki a lengyel katolikus egyház szerepéről. Hiába ígérte a kormány büntető törvénykönyv szigorítását és a keményebb fellépést a pedofil bűncselekményekkel szemben, de megtörténhet, hogy a botrány ráég az egyház legfontosabb politikai szövetségesének számító PiS-re.

Megmarad-e a PiS támogatottsága?

Magyarországgal ellentétben, ahol egy választási körzet van, Lengyelországban 13 körzetre oszlik az ország. Idén a választásokon hat lista közül választhatnak a szavazók.

A kormánypárt legfontosabb kihívója a februárban összeállt széles ellenzéki összefogás, az Európai Koalíció (KE). A Koalíció vezető ereje a 2015-ig 8 éven át kormányzó jobbközép-liberális Polgári Platform (PO). Melléjük csatlakozott több kisebb ellenzéki párt, akik között ott van a liberális-piacpárti Nowoczesna, az utódpárti baloldali SLD, a parasztpárti PSL és a Zöldek. A közvélemény-kutatások szerint az összefogás még akár sikeres lehet, mivel az utolsó felmérésekben átlaga szerint csak egy százalékpont eltérése van a PiS (37,9%) és a KE (36,9%) között. Estére kiderül, hogy bevált-e Grzergorz Schetyna PO-elnök terve, aki arra játszott, hogy inkább menyiséggel, mintsem radikálisan új gondolatokkal győzzék le a kormányt.

A Wiosna a két legnagyobb párttal szemben egy harmadik pólus kialakítását tűzte ki célul. A vállaltan meleg Robert Biedroń pártja radikális és a lengyel politikában tabunak számító programmal, mint az egyházi személyek megadóztatása vagy a melegházasság vetette bele magát a kampányba. Az ígéretes kezdet után a lendület azonban elfogyott és áltagban 8 százalék körül mérték a pártot.

A szélsőjobb is összefogott

Nemcsak a liberális ellenzék, de a szélsőjobb is összefogott. Konföderáció néven indul együtt a botrányhős, politikai trash celeb Janusz-Korwin Mikke, a Ruch Narodowy (Nemzeti Mozgalom) és több más széljobbos személyiség. A PiS-t jobbról előző Konföderáció nagyrészt antiszemita és EU-ellenes megmozdulásaival került be a médiába. A Konföderáció több mint valószínű be fog jutni az EP-be, mivel a kampányban stabilan 5 százalék felett mérték a szövetséget.

A rockénekes Paweł Kukiz populista protestpártja a Kukiz’15 viszont aggódhat, mivel a pártot általában az 5 százalékos küszöb környékén mérték. A párt jóideje identitásválsággal küzd, ami nagy valószínűség szerint tovább folytatódik majd a választások után és hasonlóan a többi, a lengyel politikában gyakorta felbukkanó egyemberes pártokhoz hasonlóan el fog tűnni.

A vasárnapi választásoknak az esélytelenek nyugalmával fut neki a Lewica Razem (Együtt Baloldal), amely az újbalos Razem (Együtt) mellett több kisebb baloldali szociáldemokrata pártot tömörít. A balos szövetséget bőven a küszöb alatt, 2 és fél százalékon mérték legutóbb.

A lengyelek 52 képviselőt választanak, a brexit miatt eggyel többet mint az előző választáson, de az 52. képviselő csak Nagy-Britannia kilépése után veheti fel majd a mandátumát.

Az, hogy a magas részvételi arány kinek kedvezett majd kilenc után, a szavazókörök zárása után derül ki.