+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. május 18. szombat, 08:04
Milyen volt gyerekként átélni a '90-es éveket? Vass Norbert első prózakötetének novellái olyan mikrokozmoszt építenek fel, amely a nosztalgiázás mellett teljesen alkalmas arra, hogy elmerengjünk azon, milyen őrült idők is jártak akkoriban Magyarországon.

„Egy tengeri szörny felfalta a fagylaltomat…” – ezzel a mondattal indul Vass Norbert első prózagyűjteménye, az Indiáncseresznye, vagyis úgy pontos, hogy ez a mottó, mindenesetre ezt látod meg, amikor először kinyitod. Ebből a nyitányból rögtön minden világossá válik, de ha mégsem így lenne, az is alá van írva, hogy ki mondja: Dagobert McCsip.

 

Akik a kilencvenes évek elején-közepén voltak gyerekek, azok általában tudják, hogy azon a bizonyos napon nem derült ki, hogy mi lett a tengeri szörnnyel meg Dagobert bácsival,

 

mert a Kacsamesék itt félbeszakadt, és a köztévén bejelentették, hogy meghalt Antall József miniszterelnök.

 

Én egyáltalán nem emlékszem erre az ún. vakuemlékre, amire nagyon sokan igen, mert két és féléves voltam, és abból az időszakból ritkán emlékezik akármire az ember. Ez a tény pedig a nálam hat évvel idősebb Vass Norbert kötete esetén számomra egy apró áldás, ugyanis 

 

biztos lehetek benne, hogy nem azért imádtam az első oldaltól az utolsóig, mert felültetett a nosztalgiavonatra.

 

Ez a kötet ugyanis – amellett, hogy remekül van megírva – első sorban azért nagyon jó, mert elmondja, hogy milyen volt gyereknek lenni egy vidéki kisvárosban a kilencvenes évek derekán. A tavaly Móricz Zsigmond-ösztöndíjat nyerő szerző – akit, álljon itt a rend kedvéért: a Magyar Nemzetből ismerek, ott dolgoztunk együtt – és én is a kilencvenes években nőttünk fel, de a korkülönbség miatt csak részben emlékezünk vissza ugyanazokra a dolgokra. 

 

 

Miközben az alsós gyerekek felfedezik maguknak a nagyobbak által játszott MAGUS-t, Casio-karóra stopperével mérik a helyi csináldmagad-biciklipálya köridejeit, pecáznak, indiáncseresznye ízű szörpöt isznak, szemükön és narrációjukon keresztül egy kicsit feltárul egy átmenetben lévő ország, ami éppen kicsit kikecmergett negyven év posványból, hogy hipersebességgel csatlakozzon rá a kapitalizmus és a fogyasztói társadalom világára.

 

A gyerekek ezt persze nem így fogják fel, és nem is törődnek vele, hiszen gyerekek, azzal foglalkoznak, amivel foglalkozniuk kell, például a Mortal Kombat kombóinak betanulásával.

 

A kötet novelláinak visszatérő szereplői és motívumai szépen, fokozatosan építik fel ezt a jól megrajzolt gyerekkori mikrokozmoszt, ahol a sarokban ott van egy Turbo-rágó eldobott papírja, a levegőben amerikai repülők indulnak bombázni Jugoszláviát, a magnóból meg vagy Boney M bömböl, a Happy Gang, vagy Guns N’ Roses; de néha rálátunk egy kicsit a felnőttek útkeresésére is ebben az új világban Tupperware-bemutatókkal és némi alkoholizmussal.

 

Külön erénye az Indiáncseresznyének, hogy egyrészt nem kizárólag a nosztalgiára épít, másrészt viszont nem is akar semmi nagy dolgot mondani, nem kötik össze óriási átívelő szálak a kis történeteket, amelyek összességében mégis teljes képet adnak egy boldog gyerekkorról, amikor még mindannyian azzal foglalkozhattunk, amivel igazán akartunk.

 

Visszacsatolva az elejére: bár egyes, a szerző által megidézett retródolgok nekem is ismerősek voltak, beleértve ebbe az indiáncseresznye ízű szörpöt, az én gyerekkoromat már kicsit más dolgok határozták meg, mint például a Pokémon Blue vagy Red a Game Boy Coloron, az ehhez kapcsolódó hamisított játékkártyák, meg a Dragon Ball betiltása.

 

A mai napig nem értem, hogy tudtuk végigvinni a Pokémon-játékokat nulla angoltudással, főleg annak fényében nem, hogy tavaly újrajátszottam a mobilomon az egészet, és néha még tökéletes angoltudással is kellett hozzá használnom az útmutatót, hogy mit is kéne csinálni.

 

Jó lenne, ha egyszer majd olyan őszintén és intimen tudnék ezekről a dolgokról mesélni, mint ahogy ez a kötet teszi.

 

Könyves Kálmán többi ajánlójáért ide tessék kattintani!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Ezzel péntekre is csökkent az aktív esetszám, de sajnos 8 beteg belehalt a vírusba. Grafikonokon a részletek!

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás