+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. május 17. péntek, 07:54
Melyik volt az emberi történelem legnagyobb atomkatasztrófája? Csernobil? Fukusima? Közel sem. Az 1957-es majaki tragédia még Csernobilnál is kétszer nagyobb szennyeződést hordott szét, de erről a szovjet vezetés sem a saját népét, sem a nyugatot nem tájékoztatta.

Az HBO Csernobil-sorozata miatt mindenki kedvenc témája lett a mai Ukrajna területén lévő atomkatasztrófa, nyilván nem véletlenül: a sorozat kendőzetlen őszinteséggel mutatja be a százezrek életét kioltó tragédia hátterét, és mutat rá az emberi felelőtlenség legaljára. Egy valami viszont nem teljesen egyértelmű: valójában nem a csernobili atomkatasztrófa volt az emberiség történetének legsúlyosabb hasonló esete. Sokáig így tudta a világ,

 

de ahhoz képest, ami Majakban történt, még a szovjet rendszer által agyonhallgatott csernobilit is korrektül kommunikálták a világ felé. 

 

A titkos erőmű

 

A majaki atomról eleve nem lehetett tudni semmit: az amúgy 17 ezer embert foglalkoztató erőműhöz tartozó várost a térképek sem jelölték, ugyanis a szovjetek titkos komplexuma főleg az atomfegyverekhez szükséges plutónium előállítását szolgálta. Az építkezések 1945-ben kezdődtek, és már a kezdetektől fogva figyelmen kívül hagyták a radioaktív anyagokra vonatkozó előírásokat, emiatt pedig 1953 és 1998 között csak nagyobb balesetből harminc történt Majakban: a hűtéshez szükséges vizet a Tecsa folyóból nyerték, a radioaktívvá vált vizet pedig azonnal vissza is engedték a folyóba, így mérgezve például 120 ezer ember ivóvizét. A hűtővizet később egy tóba eresztették, ami 1968-ban kiapadt, az elszáradt radioaktív iszapot a szél hordta szét nagyjából 25 ezer négyzetkilométeren. 

 

A legnagyobb baleset 1957-ben történt: a Kistim-tragédia kétszer akkora szennyeződést okozott, mint a csernobili katasztrófa.

 

Ezt annak köszönheti a történelem, hogy nagyjából egy évig nem törődött senki egy meglazult hűtővezetékkel.

 

Emiatt leállt egy 250 köbméteres tartály hűtése, ami tele volt radioaktív és robbanékony vegyszerekkel, amik a kiszáradás után be is robbantak. 

 

 

Az esetet több száz kilométerről is lehetett látni, de a sajtó villámlást, illetve északi fényt hazudott. A szovjet vezetés nem csak eltitkolta az egészet, de a saját polgárait is szemrebbenés nélkül küldte halálba azzal, hogy a környék lakosságának csak egy nagyon kis részét menekítették ki. Azt a kevés embert is lépcsőzetesen telepítették ki évek alatt, hogy nehogy feltűnő legyen. Természetesen a nyugat felé sem kommunikáltak semmit, mivel a 20 ezer négyzetméternyi szennyeződést a szélnek hála az Urál régiói kapták meg, és ezekből Európa igazából semmit nem érzett meg.

 

Gorbacsov miatt tudunk róla

 

A katasztrófa után tíz nap alatt nagyjából 200 ember halt meg, de a becslések szerint összesen 250 ezer embert betegített vagy ölt meg a sugárzás. Azért nehéz pontos számokat mondani, mert a majaki szennyeződést jóval nagyobb területen hordta szét a szél, illetve a szovjet vezetés sem vett igazán tudomást az egészről.

 

Épp ezért a mai napig nem tudni minden részletet és számot a Majak körül történtekről, a nyugati világ egyáltalán akkor szembesülhetett az egész mértékével, amikor Mihail Gorbacsov 1980-ban nyitni kezdett a világ felé, és nyilvnosságra hozott dokumentumokat.

 

A jelenleg a Roszatomhoz tartozó területen ennek ellenére nem állt le a munka: egy újrafeldolgozó-létesítmény és hét atomreaktor található arra, bár 2003-ban legalább a lakosság tiltakozásának lett annyi eredménye, hogy az üzemeket bezárták.

 

Kistim örökségében viszont nem a még mindig működőképes atomreaktorok a fontosak, hanem a természetre gyakorolt hatása: az atomhulladék-lerakó a fél világ atomszemetét tárolja jelenleg is, 1998-ig például a mi Paksunkból származó radioaktív hulladékot is oda öntötték. A Karacsáj-tó jelenleg is az egész bolygó egyik legszennyezettebb helye, újabb örök emléket állítva a Szovjetunó gusztustalanságainak.

 

FORRÁSOK: Encyclopedia Britannica, Guardian

 

FOTÓ: A majaki hulladéktároló / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy kutatás szerint csaknem másfél millió olasz kaphatta el a vírust: ez a teljes népesség 2,5 százaléka. Jó harmaduk viszont tünetmentesen vészelte át a megbetegedést.

Visszadobta a Közbeszerzési Hatóság a Lánchíd felújítására vonatkozó közbeszerzési kiírást, a Fidesz szerint Karácsony Gergelyék szerencsétlenkednek, Karácsony Gergely szerint viszont a hatóság kér tőlük olyat, ami szűkíti a versenyt.

Normális, többségi kormánya az országnak már 593 napja nincsen. És nem úgy látszik, hogy ez a közeljövőben változna.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint a koronavírus-járvány minden idők legnagyobb fennakadását idézte elő az oktatásban, és ha a kormányok nem cselekszenek megfelelően, hosszú évtizedekig érezhetőek lesznek ennek hatásai.

A kormányzat legfelsőbb szintjeivel szeretne hivatalos egyeztető fórumot Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András, mivel úgy véli, jelenleg nem elég hatékony kommunikáció a kormánnyal.

Több mint 160 művész írt alá egy nyilatkozatot, amiben elítélik a bántalmazásokat és abúzusokat, amik a Magyar Táncművészeti Főiskolán történtek.

Így minden jogi akadály elhárult az elől, hogy a PiS-támogatta Andrej Duda legyen a második újrázó elnök Lengyelországban.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás