+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád & Bakó Bea
2019. május 15. szerda, 16:43
Nem szavazhatnak a kettős állampolgárok levélben az EP-választáson, de mégis a levélszavazást promózza számos magyar konzulátus. Ráadásul ha valaki betelefonál a csíkszeredai konzulátusra, ott hülyeséget beszélnek neki a levélszavazásról. Mi lesz az EP-választáson a levélszavazással, szavazhatnak-e duplán a határon túliak, és lehet-e csalni? Utánajártunk!

Elég nagy mostanság a zavar a fejekben azzal kapcsolatban, hogy vajon szavazhatnak-e a határon túli magyarok az európai parlamenti választásokon magyarországi listára, és ha igen, akkor miként. 

 

A magyar konzulátusok honlapján ugyanis megjelent egy videó, ami a levélben szavazásról tájékoztat – annak ellenére, hogy az EP-választáson mindenki a lakhelye szerinti ország listáira szavazhat csak,

 

tehát az erdélyiek, hiába magyar állampolgárok, csak Romániában, a felvidékiek pedig Szlovákiában voksolhatnak az ottani pártokra. A levélben szavazás maximum a nem EU-s országban élő, állampolgársággal is rendelkező határon túli magyarokra (vajdaságiakra, kárpátaljaiakra) vonatkozhat – nekik kampányolnak is rendesen a Fidesz érdekében, amint arról beszámoltunk.

 

A konzulátusok honlapján megjelent videót elnézve azonban mi is kissé elbizonytalanodtunk, az ugyanis úgy buzdít a levélben szavazásra, hogy ilyen apró részletkérdések nem derülnek ki belőle.

 

 

Mivel az elmúlt időszakban mind Romániában, mind Magyarországon azzal riogattak egyesek, hogy a Fidesz választási csalásra készül, utánaeredtünk a kérdésnek.  

 

Mindenki csak egy országban szavazhat az EP-választáson: ott, ahol él

 

A kettős szavazás az uniós és a magyarországi szabályok szerint is tilos: mindkét szabályozásban egyértelműen le van fektetve, hogy a kettős állampolgárok abban az országban szavazhatnak az EP-választáson, ahol élnek, sőt egyébként nem állampolgár magyar vendégmunkás is szavazhat például Németországban, ha ott él és ott van a hivatalos lakcíme – ekkor viszont a magyarországi szavazásról le kell mondania.

 

De akkor kire vonatkozik a fent említett videóban az, hogy magyarországi lakcímmel nem rendelkező regisztrált, szavazásra jogosult állampolgárok postai úton fogják megkapni a levélszavazati csomagokat, amelyet el kell juttatni a szavazatukat Magyarország bármelyik külképviseletére?

 

Meglepetésünket az is erősítette, hogy

 

felhívva a csíkszeredai magyar konzulátust közölték velünk, hogy „azok szavazhatnak levélben, akik bejelentett magyarországi lakcímmel rendelkeznek, és szeretnének magyar pártlistára szavazni”.

 

Ez egyrészt ellentétben áll mindennel, amit tudtunk, de még a saját honlapjukon terjesztett videóval is, ahol azt állítják, azok szavazhatnak, akiknek nincs lakcímük Magyarországon.

 

Ezt mondja a Nemzeti Választási Iroda is

 

Természetesen ezek után azonnal megkerestük a Nemzeti Választási Irodát, amelynek főosztályvezetője, Listár Dániel közölte az Azonnalival: az EP-választáson csak

 

azok a magyar választópolgárok szavazhatnak levélben, akiknek sem Magyarországon, sem más európai uniós tagállamban nincs lakcímük.

 

Listár Dániel ugyanakkor hozzátette, hogy vannak olyan magyar választópolgárok, akiknek nincs lakcímük valamelyik EU-tagállamban, de értesítési címként valamelyik EU-s tagállambeli címet adtak meg. Ők a levélszavazatot (a lezárt válaszborítékot) bármelyik külképviseletre címezve is eljuttathatják postai úton, tehát minden magyar külképviselet részt vesz (vehet) a levélszavazatok fogadásában, az EU-s tagállamban lévő külképviseletek is.

 

Arra a kérdésre, hogy minket akkor miért tájékoztathatott úgy a csíkszeredai főkonzulátus, hogy mégis lehet szavazni, Listár azt válaszolta, hogy „a magyarországi lakcímmel rendelkezők egyik magyar választáson sem szavazhatnak levélben”. Elmondták azt is, hogy 

 

az NVI szoros munkakapcsolatban áll a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, és jelezni fogják feléjük ezt az esetet. Vagyis azt, hogy a csíkszeredai konzulátus félretájékoztatja a betelefonáló érdeklődőket.

 

Amúgy tényleg az a valószínű, hogy a csíkszeredai főkonzulátuson téves volt a tájékoztatás: gyors körbekérdezés után kettős állampolgár ismerősök körében megtudtuk, hogy senki nem kapott mostanság választási levélcsomagot. Sem az, akinek van bejegyzett lakcíme mindkét országban, sem az, akinek nincs.

 

Elvileg azért könnyű lenne csalni

 

Két országban szavazni elvileg ugyan illegális, de korántsem lehetetlen, főleg annak fényében, hogy jóformán lehetetlen ellenőrizni, hogy valaki megtette-e.

 

Például Magyarország és Románia büntető jogszabályai egyaránt három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetik az ilyen visszaéléseket. Elvileg.

 

Gyakorlatilag viszont nem nagyon ellenőrzik, ha valaki szavaz egyszer Nagyváradon román állampolgárként romániai pártra, és utána átmegy mondjuk Berettyóújfalura szavazni magyar állampolgárként magyar pártra.

 

A román Központi Választási Iroda (BEC) az Azonnali megkeresésére elmondta: nem tudják ellenőrizni, hogy egy kettős állampolgár nem szavaz-e egy másik országban. Kérdésünkre azt mondták,

 

a két ország választói adatbázisa nincs összekötve, az adatok összevetését meg lehetne csinálni, de ahhoz egyezmény kellene.

 

Hasonlót válaszoltak nekünk a magyar NVI-től is. „A román társhatóságnak igaza van: a kettős szavazást az tudná hatékonyan kizárni, amennyiben létezne egy EU-szintű névjegyzék” – írták, hozzátéve, hogy a külföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár az adott külföldi állam jogszabályai alapján kérheti, hogy ott vegyék fel a névjegyzékbe. 

 

Ebben az esetben – a másik tagállamtól kapott értesítés alapján – a Nemzeti Választási Iroda törli őt a magyarországi névjegyzékből, amivel kizárja a kettős szavazás lehetőségét. Az NVI már több mint 8000 magyar választópolgárt törölt így a tagállami társhatóságok jelzései alapján.

 

Ez utóbbi általában a nyugatra vándoroltakra vonatkozhat, tekintve, hogy desztinációként meglehetősen kevesen választják maguknak a környező magyarlakta területeket.  

 

A DK és román pártok reklamálnak

 

A határon túli magyarok szavazati joga ellen folyamatosan reklamáló Demokratikus Koalíció természetesen már megtalálta magának a témát, és nemrég kérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a kettős állampolgárok ne tudjanak mindkét állampolgárságuk szerinti EU-tagországban szavazni. De téma ez Romániában is: Eugen Tomac, aki a Traian Băsescu-féle Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, nemrég a román miniszterelnököt kérte, hogy akadályozzák meg az erdélyi magyarok buszoztatását. 

 

Szerinte ugyanis erről egyezhetett meg titokban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Orbán Viktor miniszterelnök. Tomac feltevése ugyan inkább a romániai kampány része, elvileg azonban egyáltalán nem elképzelhetetlen a feltevése. Ha például az erdélyi magyarok bejegyeztetik magukat Magyarországon valahová (ez viszonylag egyszerű, és élnek is a lehetőséggel, amint két székely néni az Azonnali videójában is elbüszkélkedett),

 

akkor könnyen megtehetik, hogy szavaznak itt is, ott is, és ezt akár ki is használhatná elvileg bármely párt, de leginkább a határon túliak körében töretlenül népszerű Fidesz.

 

És hogy kire szavaznak a székelyek Romániában? Nézd meg ezt a videót, és kiderül!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A személyi jövedelemadónk 1 százalékáról május 20-ig rendelkezhetünk, és könnyen segíthetünk belőle a koronavírus elleni harcban: szinte minden kórháznak van alapítványa, ahová adakozhatunk.

Az intenzíven fekvők 45 százaléka pedig 60 év alatti: már csak ezért is érdemes nem csak az időseknek komolyan venni a korlátozásokat.

A határok zárva, a gondozói ágazat létszámhiánya fenyegető. Alsó-Ausztria úgy reagál a kialakult szituációra, hogy Romániából, valamint Bulgáriából hozatja be a szükséges gondozói személyzetet. Repülőn.

Az Ékszer TV munkatársai ráadásul úgy hirdették, hogy 60 ezer forintról árazták le az így is aranyáron mért termékeket.

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje bizonyítani!

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás