+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. május 15. szerda, 18:30
A tavalyi elég szerencsés és volt, de úgy látszik idén Európa nem ússza meg kevés futótűzzel az évet.

Idén már több tűz volt Európa területén, mint tavaly egész évben – derül ki az Európai Unió Közös Kutatóközpontjának (JRS) adataiból.

 

A központ információból az is kitűnik, hogy eleddig 2017 volt a rekordtartó év az erdő- és bozóttüzek szempontjából, akkor főleg Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban mintegy nyolcszázezer hektárnyi terület égett le egy év alatt.

 

A JRC adatai szerint, bár még a nyár is messze van, de idén már kétszázötvenezer hektárnál tartunk. A tavalyi év szerencsés volt, akkor mindösszesen „csak” 181 000 hektárnyi terület vált a tűz martalékává.

 

Idén viszont már sok esetet jeleztek Spanyolország északi részéről és a Pireneusokból, valamint az Egyesült Királyságból és több balkáni országból is.

 

A JRC-nek összesen 1233 olyan tűzesetről van tudomása április végéig, amelyek legalább harminc hektáros területet égettek le. Összevetésül: tavaly egész évben 1192 volt ez a szám, a tíz éves átlag pedig mindössze 115.

 

Ráadásul mostanság több ország is felkerült arra a listára, ahol könnyebben kialakulhatnak tűzesetek, így Németországban, Litvániában és Svédországban, ezekben  ugyanis korábban nem volt tapasztalható. Tavaly a sarkkör alatt gyűltek össze a tűzoltók szerte Európában, akkor főleg Finnországban és Svédországban voltak gondok, a szokatlanul magas hőmérséklet miatt.

 

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség úgy tartja, a futótüzek a klímaváltozás hatására váltak egyre gyakoribbá. Az ő adataik szerint 1980 és 2017 között 453 milliárd eurós kárt okoztak az Uniónak a különböző, globális felmelegedéshez köthető katasztrófák,

 

és legalább 115 000 ember halálért voltak felelősek ebben az időszakban.

 

FOTÓ: Futótűz Görgországban 2017-ben/Wikimedia

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az FFP2-szájmaszkok áfáját meg eltörölték.

A kormányinfón megtudtuk azt is, hogy később a háziorvosnál sem lehet majd regisztrálni a koronavírus elleni vakcinára.

A máltai miniszterelnök azt is fontosnak tartja, hogy az új okmány segítse, ne pedig akadályozza a szabad mozgást.

A kutyák ártalmatlannak tűnő területjelölése miatt kiszáradhatnak a fiatal fák a fővárosi főkertész szerint.

A Képzőművészeti Központ épülete hétfőn gyulladt ki, a pár éve felújított orgonát sem biztos, hogy meg lehet-e menteni.

Nem volt már hova beszállítaniuk, az éttermek bezártak a lockdown miatt.

Budapestről már csak Szkopjéba és Podgoricába lehet repülni.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás