ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Pintér Bence
Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.
Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.
A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!
Egy egri kávézó tulajdonosa tavaly februárban indította a vállalkozását, de márciusban már be kellett zárnia. Májusban újranyitott, novemberben újra bezárt, február elsején pedig megint ki fog nyitni a tiltás ellenére is. Miniinterjú!
A független képviselő a budapesti orosz nagykövetség előtt tüntet egyedül,
mert egy orosz diáknak a járványra hivatkozva a
rendőrség ezt megtiltotta.
A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.
Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.
Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Gyors kérdés: melyik regény dolgozta fel legjobban a Magyarországon 2015 óta eluralkodó xenofób propagandát, valamint távolságtartást, illetve rettegést attól, ami más, mint a megszokott?
Hiába élünk négy éve abban a világban, amiben a kormánypártok egy darab témát tematizálnak folyamatosan, a kortárs szépirodalom mintha kicsit elfelejtette volna ezt a témát: talán azért, mert az irodalom mindig lassabban reagál, mint a média vagy a politika – ahogy Dragomán György mondta nekem egyszer: egy választási ciklus négy év, egy regény meg nyolc.
Szélesi Sándor a Pokolhurok című könyvében a cigányellenességel foglalkozott 2016-ban, aztán 2017-ben jött László Zoltán sci-fije, a Távolvíz, amelynek az a felütése, hogy hirtelen megjelenik százmillió idegen lény az Atlanti-óceánban, akiket még úgy is egy csomóan utálnak, hogy szolgálni akarják az emberiséget.
Ugyanebben az évben jelent meg Brandon Hackett (Markovics Botond) űroperája, a Xeno, ami már egész konkrétan a xenofóbia kérdését vizsgálja, hiszen ez meg úgy indul, hogy a migrátoroknak nevezett idegen faj kényszerűen összeköltözteti a Föld lakosságát három másik fajjal, akik még akkor is utálják egymást, mikor van esély együtt legyőzni az idegeneket.
Szintén 2017-ben érkezett Veres Attila weird regénye, az Odakint sötétebb, ami szintén úgy kezdődik, hogy Magyarországon megjelenik egy csomó nagyon furcsa idegen lény, és azt is vizsgálja, hogy hogyan reagál erre a magyar társadalom.
Idén pedig megjelent a Gabo SFF gondozásában Moskát Anita legújabb fantasyregénye, az Irha és bőr, amelynek világában 2000-ben egy csomó állat bebábozódott, és emberszerű lénnyé alakult – és
A nemi viszonyok kifordításától a társadalom élveboncolásáig
Moskát Anita nem új induló a hazai fantasztikumban: öt éve jelent meg első regénye, a Bábel fiai, ami a klasszikus bibliai történetet dolgozta fel fantasyként; 2015-ben pedig megjelent a Horgonyhely, amit valamelyik hírlevelünkben nemrég a hazai fantasy mérföldkövének neveztem.
A Horgonyhely a fantasyregények modern generációjához tartozik, avagy nem kardozó hősöket meg sárkányokat kell keresni benne: a történet lényege, hogy a világban, amelyben játszódik, minden egyes ember annak a helynek a szűk környezetéhez van kötve, ahol megszületik: ha innen elmegy, hamarosan meghal. Egyedül a terhes nők képesek utazni, így a kis, egymástól elszigetelt közösségeket ők tudják összekötni diplomáciailag, kereskedelmileg, stb.
Az itt csak röviden vázolt ötlet önmagában is rendkívül izgalmas, hiszen teljesen kifordítja a világunkban létező nemi viszonyokat: itt a férfiak alávetettek, a fontos dolgokat a nők intézik, a világukban működő mágiát is ők képesek csak használni. A regény ráadásul az egyik vonalon egy férfijogi forradalmárt állít a középpontba, aki változtatni akar ezen a helyzeten.
az Irha és bőrben pedig emelte a tétet, hiszen ez a történet nem egy ún. „másodlagos világban” játszódik, hanem a mi valóságunkban, Magyarországon: főleg a főváros melletti Kistarcsa területén felállított gettóban, ahová az állatokból átalakult állat-embereket – fajzatokat – zárják.
Csak semmi csöpögős jóemberkedés
A regény nagyjából napjainkban játszódik, amikor a „húsvéti teremtés” már régi történet, a fajzatok évek óta köztünk élnek, és rendszertelen időközönként újabb állatok bábozódnak be és válnak intelligens, emberformájú lénnyé. Átalakulásuk az esetek többségében nem tökéletes: egyik főhősünknek, az őzfajzat bloggernek, Kirillnek például patái vannak és szarvai, másik főhősünk, Pilar pedig egy szépen átalakult borzfajzat, akinek azért borzfogai és -farka van.
A világ országai eltérően reagáltak a dologra, míg Észak-Európában már polgárjogot kaptak a fajzatok, addig Magyarországon éppen arról tartanak népszavazást, hogy megkapják-e ezt: az egyik vonalon egy ezért ügyködő civil szervezet vezetőjét követjük, de maguk a fajzatok sem egységesek, hiszen vannak köztük olyan radikálisabb csoportok, akik átvennék az uralmat a Föld fölött.
A regény nagy erénye, hogy mindez nem fordul át valamiféle csöpögős jóemberkedésbe, ahol a tiszta és nemes fajzatokat csak úgy ok nélkül bántják a csúnya homo sapiensek: az Irha és bőr ennél jóval okosabb és sokkal komplexebb képet tud adni mind a fajzatok életéről és gondolatairól, egyes képviselőik tetteinek okairól – a regénynek egy csomó olyan rétege van, ami első olvasásra talán át sem jön.
Ennek köszönhetően végig izgalmas, hogy mi történik a szereplőinkkel, akik között – mint már említettem – van egy blogger, aki fajzatok egészen megrázó történeteit gyűjti blogján állatmese-formában, amiből többet is olvashatunk a kötetben; illetve Pilar, a borzfajzat, akit a tévé nevelt fel, így rajta keresztül a tévéműsorok és a reklámok által létrehozott hamis valóságokról kapunk egyfajta fekete tükröt. Egy más szempontból pedig azon is elgondolkodhatunk, hogy hogyan bánunk a való világban az állatokkal.
Moskát Anita legújabb könyvével bebetonozta magát a hazai fantasy – és egyúttal a hazai fantasztikus irodalom – egyik legfontosabb szerzőjeként, akire lassan illene elkezdenie figyelni a tágabban vett irodalmi közéletnek is, hiszen – hogy visszacsatoljunk az elejére –
Könyves Kálmán többi ajánlójáért ide tessék kattintani!
Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.
Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.
A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!
Egy egri kávézó tulajdonosa tavaly februárban indította a vállalkozását, de márciusban már be kellett zárnia. Májusban újranyitott, novemberben újra bezárt, február elsején pedig megint ki fog nyitni a tiltás ellenére is. Miniinterjú!
A független képviselő a budapesti orosz nagykövetség előtt tüntet egyedül,
mert egy orosz diáknak a járványra hivatkozva a
rendőrség ezt megtiltotta.
A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.
Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.
Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
