+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. május 12. vasárnap, 08:05
A magyar fantasztikus irodalom szerzői a 2015-ös menekültválság óta elmúlt években többször is körüljárták a xenofóbia kérdését. Moskát Anita legújabb regényében nem egy idegen faj jelenléte okoz fejtörést az embereknek, hanem az, hogy állataink változtak át intelligens, emberforma lénnyé. De járnak-e jogok a fajzatoknak, és mit akarnak egyáltalán ők maguk?

Gyors kérdés: melyik regény dolgozta fel legjobban a Magyarországon 2015 óta eluralkodó xenofób propagandát, valamint távolságtartást, illetve rettegést attól, ami más, mint a megszokott?

 

Hiába élünk négy éve abban a világban, amiben a kormánypártok egy darab témát tematizálnak folyamatosan, a kortárs szépirodalom mintha kicsit elfelejtette volna ezt a témát: talán azért, mert az irodalom mindig lassabban reagál, mint a média vagy a politika – ahogy Dragomán György mondta nekem egyszer: egy választási ciklus négy év, egy regény meg nyolc.

 

A hazai fantasztikus irodalom ismertebb szerzői azonban mást sem tettek az elmúlt négy évben, mint hogy részben-egészben erre a témára reagáltak.

 

Szélesi Sándor a Pokolhurok című könyvében a cigányellenességel foglalkozott 2016-ban, aztán 2017-ben jött László Zoltán sci-fije, a Távolvíz, amelynek az a felütése, hogy hirtelen megjelenik százmillió idegen lény az Atlanti-óceánban, akiket még úgy is egy csomóan utálnak, hogy szolgálni akarják az emberiséget.

 

Ugyanebben az évben jelent meg Brandon Hackett (Markovics Botond) űroperája, a Xeno, ami már egész konkrétan a xenofóbia kérdését vizsgálja, hiszen ez meg úgy indul, hogy a migrátoroknak nevezett idegen faj kényszerűen összeköltözteti a Föld lakosságát három másik fajjal, akik még akkor is utálják egymást, mikor van esély együtt legyőzni az idegeneket.

 

Szintén 2017-ben érkezett Veres Attila weird regénye, az Odakint sötétebb, ami szintén úgy kezdődik, hogy Magyarországon megjelenik egy csomó nagyon furcsa idegen lény, és azt is vizsgálja, hogy hogyan reagál erre a magyar társadalom.

 

Idén pedig megjelent a Gabo SFF gondozásában Moskát Anita legújabb fantasyregénye, az Irha és bőr, amelynek világában 2000-ben egy csomó állat bebábozódott, és emberszerű lénnyé alakult – és

 

az összes itt felsorolt regényből talán ez hozza hozzánk a legközelebb a mástól való rettegés kérdését.

 

A nemi viszonyok kifordításától a társadalom élveboncolásáig

 

Moskát Anita nem új induló a hazai fantasztikumban: öt éve jelent meg első regénye, a Bábel fiai, ami a klasszikus bibliai történetet dolgozta fel fantasyként; 2015-ben pedig megjelent a Horgonyhely, amit valamelyik hírlevelünkben nemrég a hazai fantasy mérföldkövének neveztem.

 

A Horgonyhely a fantasyregények modern generációjához tartozik, avagy nem kardozó hősöket meg sárkányokat kell keresni benne: a történet lényege, hogy a világban, amelyben játszódik, minden egyes ember annak a helynek a szűk környezetéhez van kötve, ahol megszületik: ha innen elmegy, hamarosan meghal. Egyedül a terhes nők képesek utazni, így a kis, egymástól elszigetelt közösségeket ők tudják összekötni diplomáciailag, kereskedelmileg, stb.

 

Az itt csak röviden vázolt ötlet önmagában is rendkívül izgalmas, hiszen teljesen kifordítja a világunkban létező nemi viszonyokat: itt a férfiak alávetettek, a fontos dolgokat a nők intézik, a világukban működő mágiát is ők képesek csak használni. A regény ráadásul az egyik vonalon egy férfijogi forradalmárt állít a középpontba, aki változtatni akar ezen a helyzeten.

 

A szerző tehát egyszer már bizonyította, hogy a fantasztikum eszközeivel nagyon is sokat el tud mondani a létező világ hatalmi viszonyairól és problémáiról,

 

az Irha és bőrben pedig emelte a tétet, hiszen ez a történet nem egy ún. „másodlagos világban” játszódik, hanem a mi valóságunkban, Magyarországon: főleg a főváros melletti Kistarcsa területén felállított gettóban, ahová az állatokból átalakult állat-embereket – fajzatokat – zárják.

 

Csak semmi csöpögős jóemberkedés

 

A regény nagyjából napjainkban játszódik, amikor a „húsvéti teremtés” már régi történet, a fajzatok évek óta köztünk élnek, és rendszertelen időközönként újabb állatok bábozódnak be és válnak intelligens, emberformájú lénnyé. Átalakulásuk az esetek többségében nem tökéletes: egyik főhősünknek, az őzfajzat bloggernek, Kirillnek például patái vannak és szarvai, másik főhősünk, Pilar pedig egy szépen átalakult borzfajzat, akinek azért borzfogai és -farka van.

 

 

A világ országai eltérően reagáltak a dologra, míg Észak-Európában már polgárjogot kaptak a fajzatok, addig Magyarországon éppen arról tartanak népszavazást, hogy megkapják-e ezt: az egyik vonalon egy ezért ügyködő civil szervezet vezetőjét követjük, de maguk a fajzatok sem egységesek, hiszen vannak köztük olyan radikálisabb csoportok, akik átvennék az uralmat a Föld fölött.

 

Moskát Anita regényében főleg a fajzatok szemszögéből vizsgáljuk ezt a világot, amibe ők beleszülettek, és ami nem akarja őket elfogadni.

 

A regény nagy erénye, hogy mindez nem fordul át valamiféle csöpögős jóemberkedésbe, ahol a tiszta és nemes fajzatokat csak úgy ok nélkül bántják a csúnya homo sapiensek: az Irha és bőr ennél jóval okosabb és sokkal komplexebb képet tud adni mind a fajzatok életéről és gondolatairól, egyes képviselőik tetteinek okairól – a regénynek egy csomó olyan rétege van, ami első olvasásra talán át sem jön.

 

Ennek köszönhetően végig izgalmas, hogy mi történik a szereplőinkkel, akik között – mint már említettem – van egy blogger, aki fajzatok egészen megrázó történeteit gyűjti blogján állatmese-formában, amiből többet is olvashatunk a kötetben; illetve Pilar, a borzfajzat, akit a tévé nevelt fel, így rajta keresztül a tévéműsorok és a reklámok által létrehozott hamis valóságokról kapunk egyfajta fekete tükröt. Egy más szempontból pedig azon is elgondolkodhatunk, hogy hogyan bánunk a való világban az állatokkal. 

 

Moskát Anita legújabb könyvével bebetonozta magát a hazai fantasy – és egyúttal a hazai fantasztikus irodalom – egyik legfontosabb szerzőjeként, akire lassan illene elkezdenie figyelni a tágabban vett irodalmi közéletnek is, hiszen – hogy visszacsatoljunk az elejére –

 

az Irha és bőrnél kevés regény fogta meg jobban az elmúlt években azt a miliőt, amiben a magyarok négy éve élnek.

 

Könyves Kálmán többi ajánlójáért ide tessék kattintani!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ilija Ivić az első koszovói szerb, aki Koszovó nemzeti mezét húzza fel Szerbia helyett, édesanyját ezért rúghatták ki pristinai munkahelyéről.

Arra kéri a koronavírus-gyanús helyeken járt dolgozóit az Európai Parlament, maradjanak otthon. Az Európai Bizottság viszont már kevésbé szívbajos.

Újabb négy politikus távozott, mert nem látnak már lehetőséget a konzervatív, jobboldali politizálásra.

Lesz-e hatással a Párbeszéd és az LMP közeledésére, hogy a DK éppen nagyban gyengíti az MSZP-t? Kik fognak tárgyalni minderről? Megkérdeztük!

Mi volt Gyurcsány legjobb húzása? Melyik elszakított nemzetrész fáj neki legjobban? Vágó István négy válaszból dönthet, és van, hogy a
közönség segítségét kéri! Videó!

Fókuszban: Orbán Viktor huszonkettedik évértékelője.

Egészen meglepő helyen tűnt fel a zalai termálváros: Európa legjobb helyeit listázva szavazták fel a tizenkettedik helyre a titokzatosan működő European Best Destinationsön.

A hét kérdése

Szombaton új parlamentet választ Szlovákia. Te kinek drukkolsz? Ez a hét kérdése, az Azonnalin te is szavazhatsz!

Azért ide elnéznénk

Mármint Kádár Barnabás, a momentumos jövőkutató. Február 26, Pannon Kincstár.

Szász Lilla a portugál exgyarmatok lakóinak visszatelepítését fotózta végig. Tárlatvezetés február 28-án.

Moldvai és gyimesi csángó táncház Budán február 29-én.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

A Fidesz EP-delegációjának vezetője szerint az EPP-vel szemben ők a nyugodt erőt képviselik, Habonynak és Mészárosnak pedig semmi
köze hozzájuk.

Igor Matovič a szlovák politika elszabadult hajóágyúja, mégis pont ez nyerheti meg neki a választásokat Szlovákiában.

Sokadik kormányzati kísérlet után is él és virul a famaffia. Elmondjuk, miért.

Merkel nem tudja teljesen meghatározni, hogy ki kövesse a kancellári székben. Nem volt ez másképp Helmut Kohl után sem.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás