A francia fiatalok tesznek az EP-választásra

Szerző: Pintér Bence
2019.05.12. 09:39

A regisztrált fiatal választók 77 százaléka nem fog elmenni szavazni Franciaországban.

A francia fiatalok tesznek az EP-választásra

A francia fiatalok 84 százaléka tudja, hogy idén lesz az európai parlamenti választás, 79 százalék regisztrált a választásra, de a regisztráltak 77 százaléka nem fog elmenni  szavazni – derült ki egy 1498 francia 18 és 25 év közötti fiatal megkérdezésével készült felmérésből. 2014-ben egyébként a 35 alatti franciák 27 százaléka ment el szavazni.

A megkérdezett fiatalok 68 százalékát egyáltalán nem érdekli az EP-választás.

A felmérés szerint 16 százalék azért nem szavaz, mert más programja van, 13 százalék pedig azt mondta, hogy nincs elég információja a választásról és a pártokról, listákról. A fiatalok 23 százaléka szerint semmin sem változtat ez a választás a társadalom, 20 százalék szerint pedig a fiatalok számára, ezért nem mennek el szavazni.

A szavazó fiatalok körében az elnök, Emmanuel Macron mozgalma, és a Nemzeti Tömörülés, Marine le Pen pártja is 19 százalékon áll, őket a Zöldek (16 százalék) követik; a sárgamellényes mozgalmat a fiatalok kevésbé támogatják. Többségük inkább EU-s problémák mentén akar szavazni a választáson, de a csúcsjelöltek televíziós vitái nem érdeklik őket.

EP-választási részvétel: lejtmenet 1979 óta

Az EP-választásokon hagyományosan alacsonyabb a részvétel, mint a nemzeti választásokon: 1979-ben még EU-szerte 62 százalék szavazott, 2014-ben már csak 42,6 százalék. A részvétel Szlovákiában volt a legalacsonyabb 2014-ben – 13 százalék –,

Magyarországon pedig a választók 29 százaléka szavazott úgy, hogy 2004-ben még 38, 2009-ben pedig 36 százalék járult az urnákhoz.

A magyar részvételi adat egyébként a térségben egyáltalán nem rossz, a negatív csúcstartó szlovákok mellet Csehországban a választók 18, Lengyelországban a 23 százaléka, Horvátországban a 25, Szlovéniában a 24 százaléka vett részt 2014-ben a választáson.

A részvétel növeléséért az EU is kampányol, több kampányfilmjük is volt, illetve végső soron a csúcsjelölti rendszernek is az lenne az értelme, hogy az embereket jobban érdekelje a választás, egy-egy archoz tudják kötni a különféle európai pártcsaládokat. A rendszer nem tökéletes, hiszen igazából semmi sem biztosítja, hogy a megválasztott csúcsjelöltek egyike  – a terv szerint a legtöbb képviselőt szerző párté – legyen az Európai Bizottság csúcsjelöltje.

Ráadásul nem is minden pártcsalád állt bele rendesen a csúcsjelölti rendszerbe: míg a szocialisták és a néppártiak rendelkeznek egy darab csúcsjelölttel Frans Timmermans és Manfred Weber személyében, addig a liverális ALDE egy „Európa-csapat” jelölésével hekkelte meg a rendszert, a konzervatív ECR jelöltje, a cseh Jan Zahradil pedig egyébként nem is akart bizottsági elnök lenni annyira.

Pintér Bence
Pintér Bence az Azonnali külsős munkatársa

Nappal újságíró a győri Ugytudjuknál; éjszaka fantasztikus irodalomról író blogger.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek