+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. május 7. kedd, 18:33
Nyolc EU-s tagállam kéri, hogy az EU vegye komolyabban a klímaváltozás elleni harcot, és pénzt is költenének erre. Magyarország nincs köztük, de Németország sem.

A francia, holland, belga, svéd, dán, spanyol, portugál és luxemburgi kormány azt kéri, hogy az EU szigorúbban lépjen fel a klímaváltozást kiváltó okok ellen a csütörtöki nagyszebeni EU-csúcson, áll egy kiszivárgott dokumentumban.

 

Ebben az a nagyon feltűnő, hogy hiányozik róla olyan nagy tagállamok, mint Németország, Olaszország és Lengyelország szignója.

 

A terv szerint az EU-tagországoknak egyértelműbben kell támogatniuk az Európai Bizottság azon tervét, hogy legkésőbb 2050-ig teljesen megszűnjön az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban.

 

A nem hivatalos dokumentumot az Euractiv hozta nyilvánosságra: eszerint azt szeretnék a kezdeményezők, ha már 2030-ra sikerülne fokozni a nemzeti hozzájárulást kibocsátási cél elérése érdekében, és ezt a célt bejelentenék a szeptemberi klímacsúcson, amely New Yorkban lesz megtartva. A kezdeményező nyolc kormány azzal érvel, hogy az EU-nak példát kellene mutatnia a new yorki klímacsúcson, és a klímaváltozás elleni küzdelem a sarokköve kell legyen a csütörtöki, az erdélyi Nagyszebenben tartandó EU-csúcson is.

 

„Jóval 2 Celsius fok alatt”

 

Az ENSZ úgy becsüli, hogy ha a jelenlegi kibocsátás marad, akkor a globális hőmérséklet az ipari forradalom előtti időszakhoz képest három fokkal fog növekedni belátható időn belül, aminek katasztrofális következményei lesznek: például fajok halnak ki tömegesen, és olyan veszélyek alakulnak ki az ökoszisztémára, amelyek mind a mezőgazdaságra, mind az emberi túlélés egészére drasztikus hatással lehetnek.

 

Néhány éve a párizsi klímacsúcson minden EU-tagálam aláírt egy egyezményt, amely szerint „jóval két Celsius fok alatt” tartják a felmelegedés mértékét, és ehhez szükséges lépéseket is meghatároztak. A Carbon Market Watch globális környezetvédelmi szervezet megvizsgálta, ki mennyit teljesít az ígéretekből, és úgy találták, egyes EU-s országok,

 

például Románia, Olaszország, Lengyelország és Magyarország, nem valami elkötelezettek a kérdésben.

 

A vizsgálatról szóló teljes dokumentumot szerdán fogják nyilvánosságra hozni. 

 

Nincs még minden veszve

 

A Greenpeace idén arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás következményei máris erős hatással vannak, a tavalyi évben például nagyon hatalmas intenzitású hőhullámok érték el Európát is. „Klímakatasztrófa felé tartunk,de míg bizonyos országok komolyan veszik a fenyegetést, addig a német, olasz és lengyel kormány továbbra is homokba dugják a fejüket”  – nyilatkozta Sebastian Mang, az EU éghajlatváltozási tanácsadója a Greenpeace-ben.

 

Miközben egyre nagyobb a vészhelyzet, nincs még minden veszve. A tavaly novemberben közzétett, az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) jelentése például kimondta, hogy

 

a globális felmelegedés megállítható, ha mostantól a kormányok határozott lépéseket tesznek a kibocsátás drasztikus csökkentésére a gazdaság minden ágazatában az elkövetkező évtized végéig.

 

A klímaváltozás elleni hatékonyabb uniós fellépést sürgető nyolc kormány is erre a jelentésre hivatkozik: „az éghajlatváltozás elleni küzdelem gazdaságunk minden ágazatának mélyreható átalakítását igényli” – mondják, ugyanakkor úgy vélik, ez az átalakítás nagy lehetőség a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás előmozdítására Európában

 

Az EU-s kiadások legalább negyedét erre költenék

 

Az említett nyolc kormány felkéri továbbá az EU-t a magán- és a közfinanszírozású forrásoknak a párizsi célokkal való összehangolására, mondván,

 

„az EU összes kiadásának legalább 25 százalékát az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló projektekre” kell fordítani,

 

az Európai Bizottság javaslataival összhangban.

 

Mi ez a nagyszebeni EU-csúcs? Iratkozz fel a Reggeli feketére, az Azonnali hírlevelére, és szerdán a Sibiu Summittal indul a napod!

 

FOTÓ: pxhere.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2020-tól kezdve három éven át segítenék Marokkót, Etiópiát és Malit, hogy helyi fejlesztésekkel előzzék meg a migrációt.

Csomagolásmentes sarok, kevesebb műanyagszemét, több friss termék, szép célok, de vajon megvalósíthatóak?

Az FPÖ kutyás szelfik helyett Strache régi riválisáról szóló posztokkal árasztja el a bukott pártelnök rajongói oldalát.

A jövőben a felhasználók beállíthatják, hogy ha a weboldalakon böngésznek, az onnan származó adatokat ne lehessen összekötni a
Facebook-profiljukkal.

Depresszió, bipoláris zavar és skizoférnia: ezek a betegségek is gyakoribbak voltak ott, ahol rosszabb a levegő minősége – állítja egy új tanulmány.

A hét kérdése

Egy 34 millió forintos adakozás még bőven nem elég, de nekünk van pár ötletünk arra, hogy mivel lágyíthatná meg Tiborcz szeretett nemzetünk szívét!

Azért ide elnéznénk

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Beszéddel is készül. Augusztus 24-én, a pesti Jelen bisztróban.

Dumbledore wouldn't let this happen. Augusztus 31-én délután, Budapesten.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás