+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. május 7. kedd, 18:33
Nyolc EU-s tagállam kéri, hogy az EU vegye komolyabban a klímaváltozás elleni harcot, és pénzt is költenének erre. Magyarország nincs köztük, de Németország sem.

A francia, holland, belga, svéd, dán, spanyol, portugál és luxemburgi kormány azt kéri, hogy az EU szigorúbban lépjen fel a klímaváltozást kiváltó okok ellen a csütörtöki nagyszebeni EU-csúcson, áll egy kiszivárgott dokumentumban.

 

Ebben az a nagyon feltűnő, hogy hiányozik róla olyan nagy tagállamok, mint Németország, Olaszország és Lengyelország szignója.

 

A terv szerint az EU-tagországoknak egyértelműbben kell támogatniuk az Európai Bizottság azon tervét, hogy legkésőbb 2050-ig teljesen megszűnjön az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban.

 

A nem hivatalos dokumentumot az Euractiv hozta nyilvánosságra: eszerint azt szeretnék a kezdeményezők, ha már 2030-ra sikerülne fokozni a nemzeti hozzájárulást kibocsátási cél elérése érdekében, és ezt a célt bejelentenék a szeptemberi klímacsúcson, amely New Yorkban lesz megtartva. A kezdeményező nyolc kormány azzal érvel, hogy az EU-nak példát kellene mutatnia a new yorki klímacsúcson, és a klímaváltozás elleni küzdelem a sarokköve kell legyen a csütörtöki, az erdélyi Nagyszebenben tartandó EU-csúcson is.

 

„Jóval 2 Celsius fok alatt”

 

Az ENSZ úgy becsüli, hogy ha a jelenlegi kibocsátás marad, akkor a globális hőmérséklet az ipari forradalom előtti időszakhoz képest három fokkal fog növekedni belátható időn belül, aminek katasztrofális következményei lesznek: például fajok halnak ki tömegesen, és olyan veszélyek alakulnak ki az ökoszisztémára, amelyek mind a mezőgazdaságra, mind az emberi túlélés egészére drasztikus hatással lehetnek.

 

Néhány éve a párizsi klímacsúcson minden EU-tagálam aláírt egy egyezményt, amely szerint „jóval két Celsius fok alatt” tartják a felmelegedés mértékét, és ehhez szükséges lépéseket is meghatároztak. A Carbon Market Watch globális környezetvédelmi szervezet megvizsgálta, ki mennyit teljesít az ígéretekből, és úgy találták, egyes EU-s országok,

 

például Románia, Olaszország, Lengyelország és Magyarország, nem valami elkötelezettek a kérdésben.

 

A vizsgálatról szóló teljes dokumentumot szerdán fogják nyilvánosságra hozni. 

 

Nincs még minden veszve

 

A Greenpeace idén arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás következményei máris erős hatással vannak, a tavalyi évben például nagyon hatalmas intenzitású hőhullámok érték el Európát is. „Klímakatasztrófa felé tartunk,de míg bizonyos országok komolyan veszik a fenyegetést, addig a német, olasz és lengyel kormány továbbra is homokba dugják a fejüket”  – nyilatkozta Sebastian Mang, az EU éghajlatváltozási tanácsadója a Greenpeace-ben.

 

Miközben egyre nagyobb a vészhelyzet, nincs még minden veszve. A tavaly novemberben közzétett, az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) jelentése például kimondta, hogy

 

a globális felmelegedés megállítható, ha mostantól a kormányok határozott lépéseket tesznek a kibocsátás drasztikus csökkentésére a gazdaság minden ágazatában az elkövetkező évtized végéig.

 

A klímaváltozás elleni hatékonyabb uniós fellépést sürgető nyolc kormány is erre a jelentésre hivatkozik: „az éghajlatváltozás elleni küzdelem gazdaságunk minden ágazatának mélyreható átalakítását igényli” – mondják, ugyanakkor úgy vélik, ez az átalakítás nagy lehetőség a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás előmozdítására Európában

 

Az EU-s kiadások legalább negyedét erre költenék

 

Az említett nyolc kormány felkéri továbbá az EU-t a magán- és a közfinanszírozású forrásoknak a párizsi célokkal való összehangolására, mondván,

 

„az EU összes kiadásának legalább 25 százalékát az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló projektekre” kell fordítani,

 

az Európai Bizottság javaslataival összhangban.

 

Mi ez a nagyszebeni EU-csúcs? Iratkozz fel a Reggeli feketére, az Azonnali hírlevelére, és szerdán a Sibiu Summittal indul a napod!

 

FOTÓ: pxhere.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormányközeli Magyar Nemzet szerint a vasárnap újraválasztott győri polgármester kedden kiléphet a Fideszből.

Nem csupán a főpolgármesterséget és a kerületi polgármesteri helyek több, mint hatvan százalékát nyerte meg az ellenzék, még a helyi képviselőtestületekben is masszív többsége van.

Novák Előd viszont kompenzációs listáról bejutott az újbudai képviselőtestületbe.

Lázár szerint a vasárnapi választás az elmúlt évek egyik legizgalmasabb és legtanulságosabbja volt.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A magyar kisebbségek politikai integrációjának lehetőségei és korlátai a két világháború között. Október 15. Izgi lesz!

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás