+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. május 7. kedd, 18:33
Nyolc EU-s tagállam kéri, hogy az EU vegye komolyabban a klímaváltozás elleni harcot, és pénzt is költenének erre. Magyarország nincs köztük, de Németország sem.

A francia, holland, belga, svéd, dán, spanyol, portugál és luxemburgi kormány azt kéri, hogy az EU szigorúbban lépjen fel a klímaváltozást kiváltó okok ellen a csütörtöki nagyszebeni EU-csúcson, áll egy kiszivárgott dokumentumban.

 

Ebben az a nagyon feltűnő, hogy hiányozik róla olyan nagy tagállamok, mint Németország, Olaszország és Lengyelország szignója.

 

A terv szerint az EU-tagországoknak egyértelműbben kell támogatniuk az Európai Bizottság azon tervét, hogy legkésőbb 2050-ig teljesen megszűnjön az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban.

 

A nem hivatalos dokumentumot az Euractiv hozta nyilvánosságra: eszerint azt szeretnék a kezdeményezők, ha már 2030-ra sikerülne fokozni a nemzeti hozzájárulást kibocsátási cél elérése érdekében, és ezt a célt bejelentenék a szeptemberi klímacsúcson, amely New Yorkban lesz megtartva. A kezdeményező nyolc kormány azzal érvel, hogy az EU-nak példát kellene mutatnia a new yorki klímacsúcson, és a klímaváltozás elleni küzdelem a sarokköve kell legyen a csütörtöki, az erdélyi Nagyszebenben tartandó EU-csúcson is.

 

„Jóval 2 Celsius fok alatt”

 

Az ENSZ úgy becsüli, hogy ha a jelenlegi kibocsátás marad, akkor a globális hőmérséklet az ipari forradalom előtti időszakhoz képest három fokkal fog növekedni belátható időn belül, aminek katasztrofális következményei lesznek: például fajok halnak ki tömegesen, és olyan veszélyek alakulnak ki az ökoszisztémára, amelyek mind a mezőgazdaságra, mind az emberi túlélés egészére drasztikus hatással lehetnek.

 

Néhány éve a párizsi klímacsúcson minden EU-tagálam aláírt egy egyezményt, amely szerint „jóval két Celsius fok alatt” tartják a felmelegedés mértékét, és ehhez szükséges lépéseket is meghatároztak. A Carbon Market Watch globális környezetvédelmi szervezet megvizsgálta, ki mennyit teljesít az ígéretekből, és úgy találták, egyes EU-s országok,

 

például Románia, Olaszország, Lengyelország és Magyarország, nem valami elkötelezettek a kérdésben.

 

A vizsgálatról szóló teljes dokumentumot szerdán fogják nyilvánosságra hozni. 

 

Nincs még minden veszve

 

A Greenpeace idén arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás következményei máris erős hatással vannak, a tavalyi évben például nagyon hatalmas intenzitású hőhullámok érték el Európát is. „Klímakatasztrófa felé tartunk,de míg bizonyos országok komolyan veszik a fenyegetést, addig a német, olasz és lengyel kormány továbbra is homokba dugják a fejüket”  – nyilatkozta Sebastian Mang, az EU éghajlatváltozási tanácsadója a Greenpeace-ben.

 

Miközben egyre nagyobb a vészhelyzet, nincs még minden veszve. A tavaly novemberben közzétett, az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) jelentése például kimondta, hogy

 

a globális felmelegedés megállítható, ha mostantól a kormányok határozott lépéseket tesznek a kibocsátás drasztikus csökkentésére a gazdaság minden ágazatában az elkövetkező évtized végéig.

 

A klímaváltozás elleni hatékonyabb uniós fellépést sürgető nyolc kormány is erre a jelentésre hivatkozik: „az éghajlatváltozás elleni küzdelem gazdaságunk minden ágazatának mélyreható átalakítását igényli” – mondják, ugyanakkor úgy vélik, ez az átalakítás nagy lehetőség a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás előmozdítására Európában

 

Az EU-s kiadások legalább negyedét erre költenék

 

Az említett nyolc kormány felkéri továbbá az EU-t a magán- és a közfinanszírozású forrásoknak a párizsi célokkal való összehangolására, mondván,

 

„az EU összes kiadásának legalább 25 százalékát az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló projektekre” kell fordítani,

 

az Európai Bizottság javaslataival összhangban.

 

Mi ez a nagyszebeni EU-csúcs? Iratkozz fel a Reggeli feketére, az Azonnali hírlevelére, és szerdán a Sibiu Summittal indul a napod!

 

FOTÓ: pxhere.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje, bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás