Nyolc EU-s tagállam kéri, hogy az EU vegye komolyabban a klímaváltozás elleni harcot, és pénzt is költenének erre. Magyarország nincs köztük, de Németország sem.
A francia, holland, belga, svéd, dán, spanyol, portugál és luxemburgi kormány azt kéri, hogy az EU szigorúbban lépjen fel a klímaváltozást kiváltó okok ellen a csütörtöki nagyszebeni EU-csúcson, áll egy kiszivárgott dokumentumban.
A terv szerint az EU-tagországoknak egyértelműbben kell támogatniuk az Európai Bizottság azon tervét, hogy legkésőbb 2050-ig teljesen megszűnjön az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban.
A nem hivatalos dokumentumot az Euractiv hozta nyilvánosságra: eszerint azt szeretnék a kezdeményezők, ha már 2030-ra sikerülne fokozni a nemzeti hozzájárulást kibocsátási cél elérése érdekében, és ezt a célt bejelentenék a szeptemberi klímacsúcson, amely New Yorkban lesz megtartva. A kezdeményező nyolc kormány azzal érvel, hogy az EU-nak példát kellene mutatnia a new yorki klímacsúcson, és a klímaváltozás elleni küzdelem a sarokköve kell legyen a csütörtöki, az erdélyi Nagyszebenben tartandó EU-csúcson is.
„Jóval 2 Celsius fok alatt”
Az ENSZ úgy becsüli, hogy ha a jelenlegi kibocsátás marad, akkor a globális hőmérséklet az ipari forradalom előtti időszakhoz képest három fokkal fog növekedni belátható időn belül, aminek katasztrofális következményei lesznek: például fajok halnak ki tömegesen, és olyan veszélyek alakulnak ki az ökoszisztémára, amelyek mind a mezőgazdaságra, mind az emberi túlélés egészére drasztikus hatással lehetnek.
Néhány éve a párizsi klímacsúcson minden EU-tagálam aláírt egy egyezményt, amely szerint „jóval két Celsius fok alatt” tartják a felmelegedés mértékét, és ehhez szükséges lépéseket is meghatároztak. A Carbon Market Watch globális környezetvédelmi szervezet megvizsgálta, ki mennyit teljesít az ígéretekből, és úgy találták, egyes EU-s országok,
A vizsgálatról szóló teljes dokumentumot szerdán fogják nyilvánosságra hozni.
Nincs még minden veszve
A Greenpeace idén arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás következményei máris erős hatással vannak, a tavalyi évben például nagyon hatalmas intenzitású hőhullámok érték el Európát is. „Klímakatasztrófa felé tartunk,de míg bizonyos országok komolyan veszik a fenyegetést, addig a német, olasz és lengyel kormány továbbra is homokba dugják a fejüket” – nyilatkozta Sebastian Mang, az EU éghajlatváltozási tanácsadója a Greenpeace-ben.
Miközben egyre nagyobb a vészhelyzet, nincs még minden veszve. A tavaly novemberben közzétett, az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) jelentése például kimondta, hogy
A klímaváltozás elleni hatékonyabb uniós fellépést sürgető nyolc kormány is erre a jelentésre hivatkozik: „az éghajlatváltozás elleni küzdelem gazdaságunk minden ágazatának mélyreható átalakítását igényli” – mondják, ugyanakkor úgy vélik, ez az átalakítás nagy lehetőség a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás előmozdítására Európában
Az EU-s kiadások legalább negyedét erre költenék
Az említett nyolc kormány felkéri továbbá az EU-t a magán- és a közfinanszírozású forrásoknak a párizsi célokkal való összehangolására, mondván,
az Európai Bizottság javaslataival összhangban.
Mi ez a nagyszebeni EU-csúcs? Iratkozz fel a Reggeli feketére, az Azonnali hírlevelére, és szerdán a Sibiu Summittal indul a napod!
FOTÓ: pxhere.com
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.