+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. május 7. kedd, 18:33
Nyolc EU-s tagállam kéri, hogy az EU vegye komolyabban a klímaváltozás elleni harcot, és pénzt is költenének erre. Magyarország nincs köztük, de Németország sem.

A francia, holland, belga, svéd, dán, spanyol, portugál és luxemburgi kormány azt kéri, hogy az EU szigorúbban lépjen fel a klímaváltozást kiváltó okok ellen a csütörtöki nagyszebeni EU-csúcson, áll egy kiszivárgott dokumentumban.

 

Ebben az a nagyon feltűnő, hogy hiányozik róla olyan nagy tagállamok, mint Németország, Olaszország és Lengyelország szignója.

 

A terv szerint az EU-tagországoknak egyértelműbben kell támogatniuk az Európai Bizottság azon tervét, hogy legkésőbb 2050-ig teljesen megszűnjön az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban.

 

A nem hivatalos dokumentumot az Euractiv hozta nyilvánosságra: eszerint azt szeretnék a kezdeményezők, ha már 2030-ra sikerülne fokozni a nemzeti hozzájárulást kibocsátási cél elérése érdekében, és ezt a célt bejelentenék a szeptemberi klímacsúcson, amely New Yorkban lesz megtartva. A kezdeményező nyolc kormány azzal érvel, hogy az EU-nak példát kellene mutatnia a new yorki klímacsúcson, és a klímaváltozás elleni küzdelem a sarokköve kell legyen a csütörtöki, az erdélyi Nagyszebenben tartandó EU-csúcson is.

 

„Jóval 2 Celsius fok alatt”

 

Az ENSZ úgy becsüli, hogy ha a jelenlegi kibocsátás marad, akkor a globális hőmérséklet az ipari forradalom előtti időszakhoz képest három fokkal fog növekedni belátható időn belül, aminek katasztrofális következményei lesznek: például fajok halnak ki tömegesen, és olyan veszélyek alakulnak ki az ökoszisztémára, amelyek mind a mezőgazdaságra, mind az emberi túlélés egészére drasztikus hatással lehetnek.

 

Néhány éve a párizsi klímacsúcson minden EU-tagálam aláírt egy egyezményt, amely szerint „jóval két Celsius fok alatt” tartják a felmelegedés mértékét, és ehhez szükséges lépéseket is meghatároztak. A Carbon Market Watch globális környezetvédelmi szervezet megvizsgálta, ki mennyit teljesít az ígéretekből, és úgy találták, egyes EU-s országok,

 

például Románia, Olaszország, Lengyelország és Magyarország, nem valami elkötelezettek a kérdésben.

 

A vizsgálatról szóló teljes dokumentumot szerdán fogják nyilvánosságra hozni. 

 

Nincs még minden veszve

 

A Greenpeace idén arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás következményei máris erős hatással vannak, a tavalyi évben például nagyon hatalmas intenzitású hőhullámok érték el Európát is. „Klímakatasztrófa felé tartunk,de míg bizonyos országok komolyan veszik a fenyegetést, addig a német, olasz és lengyel kormány továbbra is homokba dugják a fejüket”  – nyilatkozta Sebastian Mang, az EU éghajlatváltozási tanácsadója a Greenpeace-ben.

 

Miközben egyre nagyobb a vészhelyzet, nincs még minden veszve. A tavaly novemberben közzétett, az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) jelentése például kimondta, hogy

 

a globális felmelegedés megállítható, ha mostantól a kormányok határozott lépéseket tesznek a kibocsátás drasztikus csökkentésére a gazdaság minden ágazatában az elkövetkező évtized végéig.

 

A klímaváltozás elleni hatékonyabb uniós fellépést sürgető nyolc kormány is erre a jelentésre hivatkozik: „az éghajlatváltozás elleni küzdelem gazdaságunk minden ágazatának mélyreható átalakítását igényli” – mondják, ugyanakkor úgy vélik, ez az átalakítás nagy lehetőség a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás előmozdítására Európában

 

Az EU-s kiadások legalább negyedét erre költenék

 

Az említett nyolc kormány felkéri továbbá az EU-t a magán- és a közfinanszírozású forrásoknak a párizsi célokkal való összehangolására, mondván,

 

„az EU összes kiadásának legalább 25 százalékát az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló projektekre” kell fordítani,

 

az Európai Bizottság javaslataival összhangban.

 

Mi ez a nagyszebeni EU-csúcs? Iratkozz fel a Reggeli feketére, az Azonnali hírlevelére, és szerdán a Sibiu Summittal indul a napod!

 

FOTÓ: pxhere.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Megcsináljuk, drágám? Vágatlan, kordokumentum-értékű felvétel a Móricz Zsigmond körtérről!

Tényleg léteznek emberek, akiket az kapcsol ki, ha mindenféle gyilkosságról, halálról és egyéb istentelen dolgokról kárognak nekik.

Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, simán meglesz a célként kitűzött ötvenezer szavazat. Kattints, és elmondjuk, hogy áll most az előválasztás!

A kínai külügy szerint az, ahogy Hongkongban bánnak a tüntetőkkel az ország belügye, nem a G20-ra való.

Még mindig Szíriából, Afganisztánból és Irakból jönnek a legtöbben, de tavaly már Venezuela is befért a top 10-be.

A hét kérdése

Kálmán Olga? Karácsony Gergely? Kerpel-Fronius Gábor? Ez a hét kérdése, szavazz!

Azért ide elnéznénk

Etűdök rókafűrészre és fröccsöntött szarkára címen fut a projekt a PIM-ben. Június 25.

Filmvetítés, majd beszélgetés a román rendszerváltás kérdéseiről június 26-án.

Pécsen amúgy is van pár elég menő épület, most pedig még fényfestéssel is felturbózzák őket. Június 27-30.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

A Fidesz-árvák után az EP-választások eredményeit elnézve létrejött a baloldal árváinak tömege is. Ez ma az egyetlen politikai tér, ahol vákuum lett.

Jó-e, ha politizálnak a zenészek akár a számaikban, akár azokon kívül, vagy inkább idegesíti ez a hallgatóságot? Orfűi videó!

Ahogy bajor politikusból német kancellár se tudott még soha lenni, európai bizottsági elnök se lesz talán. De ez nem is lenne baj. Techet Péter véleménye!

Talán rájöttél, hogy csak akkor leszel valaha államtitkár, ha belépsz a Fideszbe vagy a KDNP-be? Az Azonnali kisokosa sokat segít, hogyan csináld!

Twitter megosztás Google+ megosztás