+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2019. május 7. kedd, 07:02
Nyakunkon az európai parlamenti választás, de még nem tudod, kire szavazz? Az Azonnali segít: összeszedtük, hogy melyik párt mit gondol a legfontosabb európai témákról. Ki vezetné be az eurót? Ki van Putyin ellen? Ki akar európai hadsereget, minimálbért, közös rendvédelmet? Mi az a téma, amiben minden párt egyetért?

Alig két és fél hét múlva sok mindenről döntünk. Eldől, hogy a következő öt évben milyen összetételű lesz az Európai Parlament, és ezzel együtt jelentősen meghatározzuk az Európai Unió irányát is. Hiszen például az új Európai Parlament fog majd dönteni a 2021-2027-es ciklus uniós költségvetéséről, de emellett nem lényegtelen az sem, hogy a parlamentben milyen erőviszonyok alakulnak ki az európai pártcsaládok között, és hogy ennek nyomán ki fogja adni az Európai Bizottság elnökét.

 

Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy ki lesz az a huszonegy politikus, akit a magyar választók bejuttatnak az EP-be.

 

Az Azonnali készített egy táblázatot, ami megmutatja, melyik párt hogyan vélekedik a legfontosabb európai témákról.

 

Egész pontosan a Fidesszel, a Jobbikkal, az MSZP-vel, a DK-val, az LMP-vel, a Momentummal és a Mi Hazánkkal foglalkoztunk. Elsődleges forrásként a pártok EP-választási programjait vettük figyelembe.

 

Abban az esetben, amikor az egyes témákról nem esett szó a programokban, úgy az elmúlt hónapok hivatalos nyilatkozatait, megszólalásait vettük alapul, és amennyiben így sem találtunk releváns információt, úgy a párt sajtóosztályától kértünk állásfoglalást. Megkeresésünkre a Fidesz és a DK nem válaszolt. Fontos szempont volt a besorolásnál, hogy a politikai valóságot is figyelembe vegyük: ha egy párt retorikája eltér annak mindennapi gyakorlatától, akkor az utóbbit vettük irányadónak. Az elemzésünkben nem foglalkoztunk a Párbeszéddel, mivel a Párbeszéd az MSZP-vel közös listán indul, és Jávor Benedek a nem éppen befutó 4. helyen szerepel a listán.

 

JELMAGYARÁZAT, EGYBEN HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ: A ZÖLD PIPA AZT JELENTI, HOGY AZ ADOTT PÁRT TÁMOGATJA A TÉMÁT, A PIROS X AZT, HOGY ELLENZI, A SZÜRKE PONT PEDIG AZT, HOGY SEMLEGES A KÉRDÉSBEN. EZ UTÓBBI VAGY AZT JELÖLI, HOGY AZ ADOTT TÉMÁBAN A PÁRT KÖZTES, FELEMÁS ÁLLÁSPONTOT FOGLAL EL, ANNAK EGY RÉSZÉT TÁMOGATJA, MÁS RÉSZÉT ELLENZI, VAGY AZT, HOGY NINCSEN VÉLEMÉNYE A TÉMÁBAN, NEM FOGLALKOZIK AZZAL.

 

Legyen-e mélyebb az európai integráció?

 

Míg az egyértelmű, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk ellenzi az EU mélyítését, azaz azt, hogy az EU minél föderálisabban működjön, addig az ellenzék megosztottsága a kérdésben meglepő lehet. A DK nyilvánvalóan támogatja a mélyítést (hiszen az Európai Egyesült Államok gondolatán alapul a programjuk), és az LMP is helyeselné azt a számára hangsúlyos területeken, mint a környezet- és egészségvédelem vagy a nagyvállalati adóztatás.

 

Ezzel szemben az MSZP szerint amíg egyes területeken (mint a kül- és biztonságpolitika vagy az adópolitika) csak a közös, európai fellépés nyújt megoldást, addig a helyi közösségeket érintő ügyekben nagyobb teret kell adni a tagállamoknak. Hasonlóan kicsit ilyen, kicsit olyan véleményt oszt a Momentum, ami szakpolitikai területenként, a szubszidiaritás elve alapján döntené el, hogy hol van szükség több vagy kevesebb Európára. A Jobbik viszont úgy, ahogy van, szeretné meghaladni a föderalista Európa versus nemzetek Európája-féle vitát, és az európai közös célok, értékek menti cselekvést szorgalmazza az olyan globális kérdésekben, mint az illegális migráció vagy a környezetvédelem.

 

Bővítsük-e tovább az EU-t?

 

Itt már jóval nagyobb egyetértés mutatkozik a pártok között. A Fidesz-kormány régóta hangoztatja, hogy az EU-nak elemi érdeke lenne a nyugat-balkáni bővítés, ami olyan országokat tenne az EU részévé, mint Macedónia, Montenegró és mindenekelőtt Szerbia. Hasonlóan az MSZP, az LMP és a Momentum is a nyugat-balkáni bővítést szorgalmazza.

 

Felemás álláspontja miatt kapott semleges besorolást a Jobbik és a Mi Hazánk. Ők ugyan támogatják a bővítést, ám csak akkor, ha a tagjelölt állam megfelel a csatlakozási kritériumoknak. Kifejezett szándéka viszont egyik pártnak sincsen a bővítésre. Ami ennél is érdekesebb lehet, hogy az Európai Egyesült Államokat célul kitűző DK sem programjában, sem nyilatkozataiban nem foglalkozik a témával, és mivel az Azonnali megkeresésére sem válaszoltak, így azt kell mondanunk: a DK-nak nincs véleménye erről a kérdésről.

 

Vezessük-e be az eurót?

 

Itt sem olyan egyszerű a képlet, mint elsőre gondolhatnánk. A Fidesz például maszatol a kérdésben, és igyekszik magának mozgásteret hagyni. Márciusban Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára például azt mondta, hogy a kormány felelősen kíván döntést hozni, és akkor fogja az eurót bevezetni, amikor az a magyar emberek érdekét szolgálja. Hasonlóan kerüli a Jobbik is, hogy határozott választ adjon: szerintük csak akkor lenne felelős döntés az eurót bevezetni, ha ahhoz adottak a gazdasági feltételek.

 

Ezzel szemben

 

az MSZP, a DK és a Momentum az euró mielőbbi bevezetését szorgalmazza, az ellenzők oldalán pedig a Mi Hazánk és az LMP áll.

 

Az előbbi szerint a nemzeti szuverenitás utolsó nagy pillérének, a nemzeti valutának a feladását jelentené az euró bevezetése. Az utóbbi pedig úgy véli, az euró nem segíti elő a periféria integrációját, és gazdasági stabilitást sem nyújt automatikusan, ezért az országnak jelenleg nem éri meg bevezetni az uniós fizetőeszközt.

 

Megújuló energiaforrások

 

Ha van téma, ami mentén megszülethetne a teljes ellenzéki összefogás, az a megújuló energiaforrások kérdése. Mindegyik ellenzéki program mond valamit a témáról: a Jobbik több ember által használt, megújuló energiával működő termelőeszközökkel tenné olcsóbbá az életet; az MSZP az unió ez irányú elvárásainak nem teljesítését kemény szankciókkal sújtaná; a DK egymillió új napelem, napkollektor és házi szélerőmű telepítését kéri Magyarországon az EU-tól; az LMP tíz éven belül a fosszilis energiahordozók kivezetését követeli; a Momentum a megújuló energiát termelő eszközök hálózatos összekapcsolását akarja; míg a Mi Hazánk napelemekre alapozott villamosenergia-termelést képzel el Magyarországon.

 

Rossz hír az ellenzék számára, hogy az Orbán-kormányok alatt, egész pontosan 2013 óta folyamatosan csökken a megújuló energiahordozók felhasználásának aránya – legalábbis az Eurostat mérései szerint.

 

Az egyszer használatos műanyagok betiltása

 

Hasonló egyetértés uralkodik az egyszer használatos műanyagok kérdésében: ami műanyag használati eszközeinknek (mint a fültisztító pálcikák, az evőeszközök vagy szívószálak) már létezik környezetbarát változata, azokat mielőbb le kell cserélni. Nem véletlen, hogy tavaly októberben mindegyik ellenzéki magyar EP-képviselő megszavazta az erről szóló uniós döntést, és a két jelenleg EP-n kívüli párt, a Momentum és a Mi Hazánk is osztja ezt a véleményt. Velük ellentétben a Fidesz-KDNP képviselői tartózkodtak az említett EU-s szabályozásról szóló szavazáson, ami – ha a politikai valóságot nézzük – burkolt célzás arra, hogy a magyar kormánypártok nem rajonganak az ötletért.

 

Ki mennyire migránspárti?

 

Ha valamin lemérhető, hogy mennyire hatékony volt a Fidesz-KDNP propagandakampánya, az a bevándorlás:

 

egyetlen magyarországi párt sem vállalja fel, hogy támogatná azt.

 

Nem meglepő, hogy a Fidesz mellett a legharsányabb ellenző a Mi Hazánk, ami szerint elfogadhatatlan a kevert népességű Európa. A Mi Hazánk anyapártja, a Jobbik is elutasító: ők közös európai fellépést sürgetnek a bevándorlás szabályozásának szigorítása érdekében. Ami meglepő lehet, hogy az LMP is az ellenzők táborába került: azt ugyan kiemeli, hogy a háborús menekülteket humánus ellátásban kell részesíteni, ám hangsúlyozza, a feladat megteremteni számukra a biztonságos hazatérés lehetőségét. Az LMP tehát nem szeretné, hogy a határainkhoz érkező emberek hosszú távon is itt maradjanak.

 

Valahol a Jobbik és az LMP között helyezkedik el a Momentum, ami a migrációs válság közös európai rendezését akarja, míg a befogadott menekülteknek emberséges ellátását és a kibocsátó térségek stabilizálását szorgalmazza. Abban viszont, hogy szeretné-e, hogy ezek az emberek tartósan Magyarországon éljenek, hallgat. Ám

 

ha a téma agyonhallgatásáról van szó, abban az MSZP és a DK verhetetlen.

 

Az előbbi ha lehet, mindig elkerüli a témát, az utóbbi pedig rendszeresen azzal válaszol: Magyarországon nem bevándorlási, hanem kivándorlási probléma van.

 

Csatlakozzunk-e az Európai Ügyészséghez?

 

Nem találunk semmi meglepőt: majdnem mindenki támogatná az Európai Ügyészséghez való csatlakozást a korrupció visszaszorítására és az átláthatóságra hivatkozva. Kivételt csupán a kormány képez, ami a nemzeti szuverenitás csorbítását látja az ügyészségben, illetve a Mi Hazánk, ami szerint az EU Ügyészségét az ország zsarolására, önkényes eljárásokra lehetne felhasználni.

 

Legyen-e európai minimálbér?

 

Bár az európai minimálbér elsősorban az MSZP kampánytémája volt, azt átvette a legtöbb ellenzéki párt is. A DK úgy kívánja ezt megvalósítani, hogy a kis és közepes vállalatok növekvő költségeit az Európai Szolidaritási Alap támogassa, az LMP egy nemzeti jövedelemmel  arányos közös európai minimálbér-szabályozást akar, a Jobbik pedig továbbra is tartja magát az efelé mutató béruniós kezdeményezéséhez, az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvéhez az unió keleti és nyugati felében.

 

Az ötlet egyedüli ellenzője a Momentum, ami úgy gondolja, a nyugati életszínvonalhoz való közelítést nem lehet adminisztratív úton elérni,

 

sokkal inkább az uniós pénzek megfelelő felhasználása a kulcs. A Fidesz egyáltalán nem beszél a témáról, és ez irányú megkeresésünkre sem válaszolt.

 

Legyen-e közös európai hadsereg?

 

Szokatlan egyetértés uralkodik e kérdésben a kormány és ellenzéke között. A különbség sokkal inkább abban van, hogy a pártok milyen szerepet tulajdonítanának ennek a hadseregnek. A DK és a Momentum csupán általánosságban beszél a kérdésről, az EU súlyának növelését kívánja a közös hadsereg felállításán keresztül. Az MSZP szerint viszont az EU kiszolgáltatott katonailag a NATO-nak, és ennek ellensúlyozására kellene közös hadsereget fenntartani, míg a Jobbik pont azt hangsúlyozza, hogy ennek a hadseregnek kompatiblisnek kell lennie a jelenlegi szövetségi rendszerünkkel.

 

Ami még érdekesebb, hogy

 

mind az LMP, mind pedig a Fidesz az oroszokkal szemben kívánja felállítani az európai hadsereget.

 

Orbán Viktor egy februári nyilatkozatában egyenesen azért támogatta az ötletet, mert szerinte Magyarországnak az USA nélkül is meg kell tudnia védenie magát egy potenciális orosz támadástól. A közös hadsereg egyedüli ellenzője a Mi Hazánk.

 

Közös határvédelem

 

Ebben a kérdésben már sokkal megosztottabbak a pártok. Az ellenzők oldalán a legradikálisabb álláspontot a Fidesz és a Mi Hazánk képviseli: az előbbi a nemzeti szuverenitás csorbításaként élné meg a közös határvédelmet, az utóbbi pedig egyenesen kijelenti, a honvédelemben csak nemzeti érdekek vannak.

 

A Jobbik szembenállása már puhább: szerinte a határvédelem alapvetően nemzeti hatáskör, ám ha egy ország önmagában nem tudja elég hatékonyan védeni a határait, akkor megengedné, hogy besegítsen az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex is. Minden más párt támogatja a közös határvédelem ötletét, alapvetően ugyanazért: a határvédelem hatékonyságának növelése érdekében.

 

Putyinhoz és Oroszországhoz való viszony

 

Hiába emleget Orbán Viktor az oroszoknak ellenállni képes közös európai hadsereget, aki nem álomvilágban élt az elmúlt években, annak egyértelmű lehet, hogy a kormány mind gazdasági (például Paks 2 miatt), mind pedig politikai értelemben igyekszik kifejezetten jó kapcsolatokat ápolni az oroszokkal. A Jobbik ugyan ellenzi, hogy szerinte Orbánék kiszolgálják a putyini érdekeket, ám hangsúlyozza, hogy Magyarországnak és az EU-nak is érdeke, hogy kiegyensúlyozott, jó viszonyt alakítson ki Oroszországgal.

 

Ezzel szemben az LMP és a Momentum mindenekelőtt az energiapolitika vetületében tiltakozik a putyini rendszerrel ápolt szorosabb kapcsolatok ellen: az előbbi fájlalja az EU energiakitettségét az oroszok felé, az utóbbi szerint Putyin a Paks 2 beruházáson keresztül szerez nagyobb befolyást Magyarország felett. Az oroszoktól való teljes elzárkózást képviseli retorikájában az MSZP és a DK is, mindketten az orosz hatalmi terjeszkedéstől féltik az EU-t. A legradikálisabb ellenzőnek a Mi Hazánk mutatja magát, mikor kijelenti: egyik nagyhatalom hálójába sem szabad kerülnünk, akárhol is helyezkedik el az a térképen.

 

Ki szabályozná meg a techcégeket, a bankokat és a multikat?

 

Ez az egyetlen pont, amiben megszületett a pártokon átívelő egyetértés:

 

mindenki szigorítana valamilyen formában a nagy piaci szereplőkre vonatkozó szabályokon,

 

de legalábbis elviekben egyetért a felvetéssel. A Facebookot például előszeretettel kritizálják kormánypárti politikusok annak laza szabályozottsága miatt: legutóbb Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár jelentette ki, hogy szerinte a Facebook alapvetően fakenews-terjesztő felület.

 

Az MSZP megmarad az általánosságok szintjén, szigorúbb szabályozást követelve a bankpiacon, illetve a multinacionális nagyvállalatok rendszerszerű adóelkerülése ellenében. A Momentum azt hangsúlyozza, hogy a párt nem véletlenül működik együtt olyan európai szereplőkkel, mint Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyjogi biztosa, aki az elmúlt években nem egy nagyvállalat piacellenes tevékenységét büntette súlyos bírságokkal. (Közben mondjuk pártcsaládja, az ALDE pénzt fogadott el a rákkeltő gyomirtókat előállító Monsanto nevű cégtől, amelynek a Bayer általi felvásárlását ugyancsak Vestager engedélyezte.)

 

Hogy konkrét intézkedésekről is essék szó: a Jobbik a korábbi szintre emelné a bankadót, illetve újratárgyalná a multicégekkel kötött stratégiai szerződéseket is. Az LMP pénzügyi tranzakciós adót vetne ki annak érdekében, hogy az EU-nak legyen saját, a tagállami befizetésektől független adóbevétele, a DK pedig egyenesen multiadót vetne ki, hogy finanszírozni lehessen az általa elképzelt európai családi pótlékot, minimálbért és minimálnyugdíjat.

 

Legyen-e új EU-USA szabadkereskedelemi megállapodás?

 

Bár az EU és az USA között köttetendő Transzatlanti Szabadkereskedelmi Partnerség, azaz a TTIP hamvába holt az idők során, ám az Európai Unió Tanácsának áprilisi döntése szerint a tárgyalások hamarosan újrakezdődhetnek a kérdésről – legfeljebb nem TTIP-tárgyalásnak fogják hívni, hanem máshogy. Bármilyen szabadkereskedelmi egyezmény egyik legsarkalatosabb pontja a vitarendezési mechanizmus, vagyis az egyezmény betartását felügyelő különbíróság, ami különösen pikáns téma most, amikor divatba jött a szuverenitásféltés a közbeszédben. (Az Európai Bíróság egyébként épp a napokban hagyta jóvá a hasonló mintára megkötött EU-Kanada közti CETA egyezményt és az ahhoz társuló vitarendezési rendszert.)

 

A Fidesz eszerint ezúttal nem aggódik a szuverenitástipró különbíróságok miatt, ugyanis alapvetően támogat mindenfajta, az EU által kötendő szabadkereskedelmi megállapodást,

 

ahogy a Momentum szerint is az EU-nak szabadkereskedelmi egyezményeken keresztül kell biztosítania állampolgárai jólétét. A DK 2015-ben még teljes mellszélességgel támogatta a TTIP-t, azóta azonban nem beszélt a kérdésről, sem nyilatkozatokban, sem az EP-programjában. Ennek ellenére nem elrugaszkodott dolog azt feltételezni, hogy a párt szabadkereskedelmi egyezményeket támogató attitűdje azóta nem változott.

 

A Jobbik ezzel szemben határozottan elzárkózik az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodástól, mondván: már a TTIP vitája alatt is ellenezték a különbíróságok rendszerét a szuverenitás sérelmére hivatkozva. Hasonlóan leginkább a különbírósági rendszer miatt nem tudna kiállni az MSZP sem egy TTIP-hez hasonló kezdeményezés mellett, az LMP pedig alapvetően ellenez minden ilyesfajta ötletet, hiszen szerintük a szabadkereskedelemet meg kell fékezni.

 

TÁBLÁZATRAJZ: Bukovics Martin / Azonnali

NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Láng Zsolt vezette II. kerület kiadványa negyven oldalon büszkélkedett a sikerekkel, szerintük ez nem kampány. A Fővárosi Választási Bizottság szerint viszont az.

Külön szórakoztató lesz, hogy ha Zeman közbelép, Andrej Babiš is szignózhatja miniszterelnökként a saját felmentését.

A baloldali pártvezér nem
tudott egyértelműen állást foglalni a brexitkérdésben, szavazótábora bünteti is rendesen a Munkáspártot.

Negyven éve nem nézhetnek nők férfiakat sportolni Iránban, de a FIFA most biztosítékot kapott arra, hogy a válogatott kivételt fog képezni a világbajnokságon.

Egy friss felmérés szerint az ország szurkolóinak több, mint a fele szavazott a jobboldali pártokat tömörítő koalícióra.

A hét kérdése

Ha már soha nem leszünk annyira jó hely, hogy egy sorozat rajongói alapítsanak pártot, megnéztük, melyik darabhoz melyik formáció illik! A végén persze neked kell szavazni.

Azért ide elnéznénk

Konferencia Közép-Európa kilátásairól az NKE-n szeptember 26-án.

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Újra az irodalom és könyvkultúra központja lesz négy napra a Várkert Bazár október 10-től.

Ezt is szerettétek

Mennyire kapják meg a mindennapi szexizmust azok a lányok, akik bevallottan azzal akarnak érvényesülni, hogy jól néznek ki?

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Kárpátaljáról viszont mentőt fizetnek a magyarok a határig, hogy eljussanak a rossznak tartott magyar egészségügybe. Mutatjuk, miért.

Mutatunk pár jó társasjátékot, amiben tényleg kell gondolkodni, és nem is feltétlenül a többiek kisemmizése vagy kiiktatása a cél. Azonnali-lista!

Twitter megosztás Google+ megosztás