+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. május 6. hétfő, 16:33
Orbán Viktor megsértődött Manfred Weberre, amiért azt mondta, nem akar a fideszesek szavazatával bizottsági elnök lenni, úgyhogy be is jelentette: akkor viszont nem támogatja Webert, aki pedig a saját pártcsaládjának a csúcsjelöltje. Hogy kit támogat akkor Weber helyett, azt Orbán egyelőre nem mondta meg. Két hónapja egyébként Orbán még nyilvános hűségesküt tett Webernek egy német lapinterjúban.

Miután múlt héten Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a szélsőjobboldali Liga párt elnöke járt Budapesten Orbán Viktornál, most hétfőn egy másik szélsőjobbos állócsillag, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) első embere, Heinz-Christian Strache bécsi fogtechnikus a miniszterelnök vendége. Mindkét vendégben közös, hogy örömmel látnák az Európai Néppártban felfüggesztett Orbánt és a Fideszt egy új európai szélsőjobboldali pártcsaládban.

 

Strache a menekültválság óta rajongója a magyar miniszterelnöknek, számos Facebook-posztban kiállt Orbán mellett, mi több, pártja akkori főtitkára, a mostani osztrák belügyminiszter, Herbert Kickl már 2015-ben rajongással teli hangon tartott kampánybeszédet az orbáni határzár és migrációs politika mellett az osztrák parlamentben.

 

HC STRACHE (KÖZÉPEN) A BUDAI VÁRBAN CIGIZIK ORBÁNÉKKAL. FOTÓ: OVFB

 

Orbán és Strache hétfőn közös sajtótájékoztatót is tartott, amelyen az ATV tudósítása szerint Orbán olyan bejelentést tett, amit valószínűleg Európa-szerte idézni fognak. Eszerint az Európai Néppárt-tagságában felfüggesztett Fidesz már nem támogatja Manfred Webert, a Fidesszel korábban kifejezetten jó kapcsolatot ápoló bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát az Európai Bizottság elnöki posztjára. Orbán így fogalmazott:

 

„A magyar miniszterelnököt a magyar választópolgárok bízzák meg, Weber elnök pedig azt mondta, a magyarok szavazatával nem akar az Európai Bizottság elnöke lenni. Ezek után a magyar miniszterelnök nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy egy olyan embert támogat, aki így nyilatkozik.”

 

Manfred Weber a német köztévén mondta azt március végén, hogy ha csak a Fidesz voksain múlna a bizottsági elnöksége, akkor inkább nem kívánja betölteni a most Jean-Claude Juncker által betöltött pozíciót. (Junckert a Fidesz egyébként szintén alkalmatlannak tartja, annak ellenére, hogy 2014-ben még Deutsch Tamás és Dömötör Csaba is mellette kampányolt Budapesten.)

 

Barnier mint titkos befutó?

 

Orbán szerint nem csak Weber, hanem az összes pártcsalád összes csúcsjelöltje alkalmatlan az Európai Bizottság vezetésére, így a balközép Frans Timmermans, a konzervatív Jan Zahradil, vagy a zöld Bas Eickhout-Ska Keller duó is az.

 

Hogy akkor mégis kit támogatna Orbán, nem hangzott el, a miniszterelnök azt mondta, még keresik a megfelelő jelöltet.

 

A csúcsjelölti rendszer lényege, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjára nem az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács, hanem az Európai Parlament legnagyobb támogatottságú frakciója tesz javaslatot. A pártcsaládok saját csúcsjelölteket, azaz Spitzenkandidatokat állítanak az EP-választás előtt, akik közül a testület többségének támogatását élvezőből lesz az EB új elnöke. Így az európai választópolgárok már a voksolás során felhatalmazást adnak a leendő bizottsági elnöknek, és személyéről nem az Európai Tanács dönt egy háttértárgyaláson.

 

Elvileg, merthogy a Spitzenkandidat-rendszer nincs kötelező jogszabályba foglalva, csak politikai szinten vezették be, jogi garancia nincs rá, hogy valóban a győztes Spitzenkandidatból lesz bizottsági elnök. Hiszen végül az európai parlamenti szavazás után úgyis az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács nevezi ki a Bizottság elnökét és a Bizottság tagjait. Ebben az eljárásban egyébként nem szükséges egyhangúság, csak minősített többség, így Orbán egyedül biztosan nem tudja megvétózni a győztes Spitzenkandidatot, kérdés, hogy egyedül lesz-e.

 

Brüsszelben már régóta pletykálják – és egyébként az Azonnali is erre fogadna –, hogy a legnagyobb esélye nem is valamelyik Spitzenkandidatnak, hanem az EU francia brexitügyi főtárgyalójának, Michel Barnier-nek van a bizottsági elnökségre. A mandátumbecslések szerint a következő Európai Parlament minden eddiginél megosztottabb lehet, ezért nehezen fog tudni bármilyen konszenzust elérni. Barnier pedig olyan integratív személyiségnek bizonyul, aki hidat képezhet a jobb- és baloldal között: a szociáldemokrata pártcsoport egy tisztségviselője például tavaly egy nyilatkozatban leszögezte, az EPP-ben politizáló Barnier személye „sem a jobb, sem a baloldalnak nem jelentene problémát”, „az Európa iránti elkötelezettségét pedig senki sem kérdőjelezheti meg”.

 

Fun fact: 2014-ben, amikor azt kellett eldöntenie a néppárti vezetőknek, hogy Jean-Claude Juncker vagy Michel Barnier legyen-e a Néppárt jelöltje a bizottsági elnökségre, Orbán Viktor Barnier-re szavazott.

 

Két hónapja még hűségesküt tett Orbán Webernek

 

Orbán pálfordulása azért is érdekes, mert március elején a Welt am Sonntagnak adott interjúban Orbán még kifejezetten bátor politikai vállalkozásként értékelte a bajor politikus csúcsjelöltségét, és azt is mondta, hogy végig támogatni fogják Webert. Ezt mondta egészen pontosan: „A mi jelöltünk egy nagyszerű ember. És

 

szerintem jó volna Európának, hogyha egy bajor ember állna a bizottság élén. Weber jelöltsége az egyik legbátrabb politikai vállalkozás, amit én valaha láttam.

 

A bizottság elnökei többségükben korábbi kormánytagok voltak, sőt néha miniszterelnökök is a saját hazájukban.”

 

Azt is hozzátette: Európában nem elég egy választást megnyerni, az EP-választás után kezdődnek az alkuk. „Megpróbálják Webert majd letaszítani erről a pozícióról.

 

Világossá tettem, hogy mi végig támogatni fogjuk.

 

De még nagyon nehéz idők várnak rá.” Mindezeket a hűséges szavakat tehát két hónappal azelőtt mondta a miniszterelnök, hogy bejelentette volna: nem támogatja Webert bizottsági elnöknek.

 

AZ INTERJÚ MAGYAR FORDÍTÁSÁNAK LEGÉRDEKESEBB RÉSZE

 

Épp pár napja kérdezte meg egyébként az Azonnali Gulyás Gergely kancelláriaminisztert arról, hogy támogatják-e majd Manfred Webert bizottsági elnöknek: Gulyás akkor még nem válaszolt a kérdésre egyértelműen, inkább kikerülte a konkrét válaszadást, azzal, hogy még el se dőlt, hogy ő lesz a jelölt. A fideszes miniszter ezzel valószínűleg a feljebb részletezett Európai Tanács-beli eljárásra gondolhatott.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlésben politizáló Kulcsár Gergely jelezte: a Jobbik-elnökség felszólítása ellenére sem mond le.

Új sorozat indul az Azonnalin: a 2020-as éveket alakító emberek mondják el, merre megyünk ebben az évtizedben.

New Yorkból nézve az évtized legfontosabb jelensége, hogy egyre több minden választ el minket egymástól, miközben a klímaválság ügye mégis nemzetközi tüntetéshullámot tudott kiváltani.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!

Az új bevándorlási szabályok első részletei alapján egy egész magyar iparág fog megszűnni, a britek pontrendszert találtak ki ahhoz, kit engednek be magukhoz dolgozni.

Elvileg Gyurcsány, majd a Pesti Srácok Youtube-csatornája letiltása miatt akár egy platformra is kerülhetnének, de a DK szóvivője eloszlatta a nagykoalíció reményét.

Milanović elnöki beszédében az egységet hangsúlyozta, bár korábban Horvátország minden szomszédjával sikeresen összeveszett. Milyen elnök lesz?

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Február 20-án Szántó Rita filozófus tart előadást az Aurórában, hogyan is használható ma az ókori sztoikus filozófia.

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás