Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Pfizer oltása öt vagy csak egy évre jó, de a fertőzésen való átesésnél hosszabb ideig biztosít védelmet, mondta ugyanő.
Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.
A frakció után a pártcsaládból való távozás immáron puszta formalitás, írja egyikük.
Körbekérdeztük őket.
A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.
Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A hétfőn közreadott legfrissebb ENSZ-jelentésben az áll, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően tömegesen pusztulnak a Földön a fajok, és amennyiben ezt meg akarnánk állítani, átfogó strukturális vátozásokra lesz szükségünk – számol be a jelentésről a Greanpeace közleménye.
A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform (IPBES) globális felmérések alapján készült jelentése a 2005 óta eltelt időszakot vizsgálta meg. Az eredmény pedig több mint lesújtó:
A 150 nemzetközileg elismert tudós és 50 ország részvételével készített jelentés arra is rámutat, hogy a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény által elfogadott Stratégiai Tervben szereplő, 2020-ig elérendő célok (Aichi Biodiverzitás Célok) nagy része nem fog teljesülni. Ez elérhetetlenné teszi az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) mintegy felét is.
Azonnal lépni kell
A globális jelentés kiemeli a döntéshozók – és különösen az egyes kormányok – felelősségét, és kimondja, hogy
A jelentés több ajánlást is megfogalmazott a politikai vezetők felé, hogy mit kellene haladéktalanul tenni a helyzet további romlásának meggátolása érdekében.
Jövőre Kínában rendezik a biológiai sokféleség egyezmény következő részesfelek-konferenciáját (COP 15). A Greenpeace szerint „a vezetőknek kemény célokat és ezek végrehajtására valóban megvalósítandó intézkedési terveket kell elfogadniuk a Föld élővilágának védelmében. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy biztosítsák az őslakosok és a helyi közösségek képviselőinek részvételét a döntéshozatalban.”
„Egy remélhetőleg mindenki számára kijózanító pofont kaptunk most a valóságtól.
Meg kell védenünk hazánk világviszonylatban is kiemelkedően sokszínű, mozaikos élőhelyeit, biztosítanunk kell a jelentős értékeket őrző védett területeink megfelelő szintű fenntartását és ennek finanszírozását. Önálló Természet- és Környezetvédelmi Minisztériumra van szükség és a természet védelmét prioritásként kezelő döntéshozatalra. Élővilágunk hathatós védelme a magyar lakosság egészségének, megmaradásának is záloga. Ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 fok alatt tudjuk tartani, Magyarországnak is feladata az élővilág sokszínűségének megőrzése, a drasztikus kibocsátás-csökkentés, az ipari mezőgazdaság, különösen a nagyüzemi állattartás sürgős átalakítása a természettel összhangban végzett ökológiai gazdálkodássá. Ezek olyan azonnal szükséges, létfontosságú lépések, amelyekkel elkerülhetjük a katasztrófát” – jelentette ki Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse.
Az óceánokat is jobban kéne védeni
Az IPBES-jelentés felszólít arra is, hogy csökkentsük a hús- és tejtermék-fogyasztásunkat, és minél inkább állljunk át növényi eredetű étrendre. mivel
A nagyüzemi állattartás ugyanis a takarmány megtermeléséhez szükséges mezőgazdasági területek növelését eredményezi, erdőírtásokhoz és az élőhelyek pusztításához vezet. A Greenpeace figyelmeztet, hogy a politikai döntéshozóknak mindent meg kell tenniük a hús- és tejtermékfogyasztás visszaszorításáért, hogy a nagyüzemi állattenyésztésből származó hús előállítása és fogyasztása 2050-re 50%-kal csökkenjen.
Az IPBES jelentése felhívja a figyelmet arra is, hogy az emberi tevékenység hatására a tengeri élővilág gazdagsága és sokszínűsége rohamosan pusztul, ami azért nagyon rossz hír, mert többnyire az óceánok tartják fenn a földi életet. Ennek fényében a szakértők szerint célravezető lenne, ha a tengerek hasznosítását csak a fenntarthatóság és a közjó szempontjai alapján végeznénk.
A jelentés megerősíti, hogy a tengereket védő jelenlegi mechanizmusok nem működnek. Ma a világ óceánjainak csak kb. 1%-a védett, és nincs jogi lehetőség arra, hogy nemzetközi vizeken tengeri rezervátumok jöjjenek létre. Egy olyan globális tengeri egyezményre van szükség, amely 2030-ra a világtengerek 30%-át védetté nyilvánítja.
„Itt a kiváló lehetőség, hogy a világ kormányai összefogjanak, és közösen védelmezzék a földi életet, biztosítsák több millió ember élelmiszer-ellátását és az óceánok regenerálódását. Ne feledjük, hogy az óceánok egészsége a klímaváltozás szempontjából is kulcsfontosságú” -figyelmeztetett Louisa Casson, a Védjük meg az óceánokat! Greenpeace-projekt munkatársa.
FOTÓ: Wikimedia commons
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Pfizer oltása öt vagy csak egy évre jó, de a fertőzésen való átesésnél hosszabb ideig biztosít védelmet, mondta ugyanő.
Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.
A frakció után a pártcsaládból való távozás immáron puszta formalitás, írja egyikük.
Körbekérdeztük őket.
A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.
Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.