Egymillió faj halhat ki az ENSZ szerint, azonnal lépni kell

Nagyon, de nagyon rossz a helyzet, és nagyon, de nagyon gyorsan lépni kellene a politikusoknak.

A hétfőn közreadott legfrissebb ENSZ-jelentésben az áll, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően tömegesen pusztulnak a Földön a fajok, és amennyiben ezt meg akarnánk állítani, átfogó strukturális vátozásokra lesz szükségünk – számol be a jelentésről a Greanpeace közleménye. 

A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform (IPBES) globális felmérések alapján készült jelentése a 2005 óta eltelt időszakot vizsgálta meg. Az eredmény pedig több mint lesújtó: 

A 150 nemzetközileg elismert tudós és 50 ország részvételével készített jelentés arra is rámutat, hogy a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény által elfogadott Stratégiai Tervben szereplő, 2020-ig elérendő célok (Aichi Biodiverzitás Célok) nagy része nem fog teljesülni. Ez elérhetetlenné teszi az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) mintegy felét is.

Azonnal lépni kell

A globális jelentés kiemeli a döntéshozók – és különösen az egyes kormányok – felelősségét, és kimondja, hogy

A jelentés több ajánlást is megfogalmazott a politikai vezetők felé, hogy mit kellene haladéktalanul tenni a helyzet további romlásának meggátolása érdekében. 

Jövőre Kínában rendezik a biológiai sokféleség egyezmény következő részesfelek-konferenciáját (COP 15). A Greenpeace szerint  „a vezetőknek kemény célokat és ezek végrehajtására valóban megvalósítandó intézkedési terveket kell elfogadniuk a Föld élővilágának védelmében. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy biztosítsák az őslakosok és a helyi közösségek képviselőinek részvételét a döntéshozatalban.”

„Egy remélhetőleg mindenki számára kijózanító pofont kaptunk most a valóságtól.

Meg kell védenünk hazánk világviszonylatban is kiemelkedően sokszínű, mozaikos élőhelyeit, biztosítanunk kell a jelentős értékeket őrző védett területeink megfelelő szintű fenntartását és ennek finanszírozását. Önálló Természet- és Környezetvédelmi Minisztériumra van szükség és a természet védelmét prioritásként kezelő döntéshozatalra. Élővilágunk hathatós védelme a magyar lakosság egészségének, megmaradásának is záloga. Ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 fok alatt tudjuk tartani, Magyarországnak is feladata az élővilág sokszínűségének megőrzése, a drasztikus kibocsátás-csökkentés, az ipari mezőgazdaság, különösen a nagyüzemi állattartás sürgős átalakítása a természettel összhangban végzett ökológiai gazdálkodássá. Ezek olyan azonnal szükséges, létfontosságú lépések, amelyekkel elkerülhetjük a katasztrófát” – jelentette ki Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse.

Az óceánokat is jobban kéne védeni

Az IPBES-jelentés felszólít arra is, hogy csökkentsük a hús- és tejtermék-fogyasztásunkat, és minél inkább állljunk át növényi eredetű étrendre. mivel

A nagyüzemi állattartás ugyanis a takarmány megtermeléséhez szükséges mezőgazdasági területek növelését eredményezi, erdőírtásokhoz és az élőhelyek pusztításához vezet. A Greenpeace figyelmeztet, hogy a politikai döntéshozóknak mindent meg kell tenniük a hús- és tejtermékfogyasztás visszaszorításáért, hogy a nagyüzemi állattenyésztésből származó hús előállítása és fogyasztása 2050-re 50%-kal csökkenjen.

Az IPBES jelentése felhívja a figyelmet arra is, hogy az emberi tevékenység hatására a tengeri élővilág gazdagsága és sokszínűsége rohamosan pusztul, ami azért nagyon rossz hír, mert többnyire az óceánok tartják fenn a földi életet. Ennek fényében a szakértők szerint célravezető lenne, ha a tengerek hasznosítását csak a fenntarthatóság és a közjó szempontjai alapján végeznénk.

A jelentés megerősíti, hogy a tengereket védő jelenlegi mechanizmusok nem működnek. Ma a világ óceánjainak csak kb. 1%-a védett, és nincs jogi lehetőség arra, hogy nemzetközi vizeken tengeri rezervátumok jöjjenek létre. Egy olyan globális tengeri egyezményre van szükség, amely 2030-ra a világtengerek 30%-át védetté nyilvánítja.

„Itt a kiváló lehetőség, hogy a világ kormányai összefogjanak, és közösen védelmezzék a földi életet, biztosítsák több millió ember élelmiszer-ellátását és az óceánok regenerálódását. Ne feledjük, hogy az óceánok egészsége a klímaváltozás szempontjából is kulcsfontosságú” -figyelmeztetett Louisa Casson, a Védjük meg az óceánokat! Greenpeace-projekt munkatársa.

FOTÓ: Wikimedia commons