+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. május 6. hétfő, 15:07
Nagyon, de nagyon rossz a helyzet, és nagyon, de nagyon gyorsan lépni kellene a politikusoknak.

A hétfőn közreadott legfrissebb ENSZ-jelentésben az áll, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően tömegesen pusztulnak a Földön a fajok, és amennyiben ezt meg akarnánk állítani, átfogó strukturális vátozásokra lesz szükségünk – számol be a jelentésről a Greanpeace közleménye. 

 

A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform (IPBES) globális felmérések alapján készült jelentése a 2005 óta eltelt időszakot vizsgálta meg. Az eredmény pedig több mint lesújtó: 

 

egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kipusztulás közvetlen veszélye, sokkal többet, mint valaha az emberiség történelmében.

 

A 150 nemzetközileg elismert tudós és 50 ország részvételével készített jelentés arra is rámutat, hogy a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény által elfogadott Stratégiai Tervben szereplő, 2020-ig elérendő célok (Aichi Biodiverzitás Célok) nagy része nem fog teljesülni. Ez elérhetetlenné teszi az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) mintegy felét is.

 

Azonnal lépni kell

 

A globális jelentés kiemeli a döntéshozók – és különösen az egyes kormányok – felelősségét, és kimondja, hogy

 

a kormányoknak azonnal változtatniuk kell hozzáállásukon: az embereket és a bolygót kell védeniük a nagyvállalati érdekek és a túlfogyasztás ösztönzése helyett.

 

A jelentés több ajánlást is megfogalmazott a politikai vezetők felé, hogy mit kellene haladéktalanul tenni a helyzet további romlásának meggátolása érdekében. 

 

Jövőre Kínában rendezik a biológiai sokféleség egyezmény következő részesfelek-konferenciáját (COP 15). A Greenpeace szerint  „a vezetőknek kemény célokat és ezek végrehajtására valóban megvalósítandó intézkedési terveket kell elfogadniuk a Föld élővilágának védelmében. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy biztosítsák az őslakosok és a helyi közösségek képviselőinek részvételét a döntéshozatalban.”

 

„Egy remélhetőleg mindenki számára kijózanító pofont kaptunk most a valóságtól.

 

Az egész földi életet végveszélybe sodró folyamatok megállításában Magyarországnak is egyre sürgetőbb feladatai vannak.

 

Meg kell védenünk hazánk világviszonylatban is kiemelkedően sokszínű, mozaikos élőhelyeit, biztosítanunk kell a jelentős értékeket őrző védett területeink megfelelő szintű fenntartását és ennek finanszírozását. Önálló Természet- és Környezetvédelmi Minisztériumra van szükség és a természet védelmét prioritásként kezelő döntéshozatalra. Élővilágunk hathatós védelme a magyar lakosság egészségének, megmaradásának is záloga. Ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 fok alatt tudjuk tartani, Magyarországnak is feladata az élővilág sokszínűségének megőrzése, a drasztikus kibocsátás-csökkentés, az ipari mezőgazdaság, különösen a nagyüzemi állattartás sürgős átalakítása a természettel összhangban végzett ökológiai gazdálkodássá. Ezek olyan azonnal szükséges, létfontosságú lépések, amelyekkel elkerülhetjük a katasztrófát” – jelentette ki Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse.

 

Az óceánokat is jobban kéne védeni

 

Az IPBES-jelentés felszólít arra is, hogy csökkentsük a hús- és tejtermék-fogyasztásunkat, és minél inkább állljunk át növényi eredetű étrendre. mivel

 

a húsfogyasztásnak meglehetősen negatív hatása van a biodiverzitásra, a klímaváltozásra és az emberi egészségre.

 

A nagyüzemi állattartás ugyanis a takarmány megtermeléséhez szükséges mezőgazdasági területek növelését eredményezi, erdőírtásokhoz és az élőhelyek pusztításához vezet. A Greenpeace figyelmeztet, hogy a politikai döntéshozóknak mindent meg kell tenniük a hús- és tejtermékfogyasztás visszaszorításáért, hogy a nagyüzemi állattenyésztésből származó hús előállítása és fogyasztása 2050-re 50%-kal csökkenjen.

 

Az IPBES jelentése felhívja a figyelmet arra is, hogy az emberi tevékenység hatására a tengeri élővilág gazdagsága és sokszínűsége rohamosan pusztul, ami azért nagyon rossz hír, mert többnyire az óceánok tartják fenn a földi életet. Ennek fényében a szakértők szerint célravezető lenne, ha a tengerek hasznosítását csak a fenntarthatóság és a közjó szempontjai alapján végeznénk.

 

Szerintük véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a rövid távú haszon kedvéért teljesen kifosztjuk az óceánokat.

 

A jelentés megerősíti, hogy a tengereket védő jelenlegi mechanizmusok nem működnek. Ma a világ óceánjainak csak kb. 1%-a védett, és nincs jogi lehetőség arra, hogy nemzetközi vizeken tengeri rezervátumok jöjjenek létre. Egy olyan globális tengeri egyezményre van szükség, amely 2030-ra a világtengerek 30%-át védetté nyilvánítja.

 

„Itt a kiváló lehetőség, hogy a világ kormányai összefogjanak, és közösen védelmezzék a földi életet, biztosítsák több millió ember élelmiszer-ellátását és az óceánok regenerálódását. Ne feledjük, hogy az óceánok egészsége a klímaváltozás szempontjából is kulcsfontosságú” -figyelmeztetett Louisa Casson, a Védjük meg az óceánokat! Greenpeace-projekt munkatársa.

 

FOTÓ: Wikimedia commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Pfizer oltása öt vagy csak egy évre jó, de a fertőzésen való átesésnél hosszabb ideig biztosít védelmet, mondta ugyanő.

Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.

A frakció után a pártcsaládból való távozás immáron puszta formalitás, írja egyikük.

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás