+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. május 5. vasárnap, 13:22
Nem vagyunk hülyék – ezzel a címmel állt ki több mint ezer neves francia művész a sárgamellényesek mellett, szerintük ugyanis a francia közelmúlt történelmében egyedülálló mozgalmat a mainstream média és értelmiség becsapott, megvezetett, buta emberek hőzöngésének állítja be. Az aláírók szerint nem az utcai erőszaktól, hanem a hatalom erőszakától kell félni.

Október vége óta tart Franciaországban az úgynevezett sárgamellényes lázadás. Eredetileg a környezetvédelmi adóval megemelkedett üzemanyagárak miatt vonultak ki sokan az utakra – főleg azon vidéki körzetekben, ahol autó nélkül nem lehetne élni, munkába járni. Ez az ellentét rámutatott arra, hogy a zöld politika – ha nem teszi fel a lényegibb rendszerkérdést a kapitalizmus egészét illetően, és a felelősséget egyéni szintre tolja le – sokszor egyszerűen a városi, jómódú rétegek érdektelenségét fejezi ki a vidéki alsóközéposztállyal szemben.

 

A sárgamellényes mozgalom igen hamar túl is lépett a konkrét ügyön, és általában Emmanuel Macron politikája ellen irányult, ami – legalábbis francia környezetben – liberálisnak számít. (Egy német környezetben Macron egyszerű balközép politikát folytat.)

 

A mozgalom meglepte a hagyományos politikát.

 

Macron vitakészséget mutatott, de a népszerűsége ettől még elég gyér

 

Macron elnök tett néhány engedményt feléjük (például a köztisztviselők bérét egyszerűen megemelte), illetve egy nagy nemzeti konzultációval akart ellenhatni: ennek keretében számos francia várost bejárt, ahol nyilvános rendezvényeken lehetett az elnökkel találkozni, vitatkozni. A végén pedig márciusban – híven Macron sok tekintetben felvilágosult abszolutizmusához – hatvannégy vezető értelmiségivel vitatkozott nyilvánosan, a több mint nyolcórás szeánszot pedig élőben adta az egyik francia közszolgálati csatorna.

 

A Nagy Vita, ahogy az ottani nemzeti konzultációt hívják, egyelőre azonban még nem eredményezett konkrét eredményeket. De Macron, akinek népszerűsége tavaly év vége felé majdnem már egyszámjegyűvé kezdett olvadni, kicsit felkapaszkodott. Ma ő és pártja húsz százalék körül fej-fej mellett versenyez Marine Le Pen szélsőjobboldalával. A mindkét politikus számára amúgy gyér eredmény azt is mutatja:

 

ma Franciaországban nem csak az aktuális hatalom, de annak ellezéke, esetleges alternatívája sem hiteles a többség számára.

 

És itt lép közbe a sárgamellényes mozgalom, amely éppen ezt a rendszerellenességet fejezi ki. Ezért nehéz ma létező politikai pártokhoz, ideológiákhoz kötni. Médiabeli lejáratásukra persze jól jön, ha lehet szélsőjobboldali kapcsolatokat találni – mint például februárban, amikor a közismerten cionista-neokonzervatív filozófus, Alain Finkielkraut (egyfajta provokációként is) megjelent az egyik párizsi tüntetésen, ahol Izrael-ellenes (egyesek füle szerint zsidóellenes) megjegyzéseket kapott.

 

Nehéz azonban pártalapon besorolni a tüntetőket; a pártok elutasítottsága látszik abban is, hogy végül nem jött létre egy egységes sárgamellényes párt, a mozgalom ugyanis eleve nem hierarchikusan, hanem hálózatszerűen szervezkedik, nehéz tehát megmondani, ki is lenne a vezetője. Vélhetően nincs is, bár önjelölt vezetők azért akadnak.

 

Nem vagyunk hülyék, a sárgamellényesek mi vagyunk – írja rengeteg francia művész

 

Szombaton több mint ezer francia művész és értelmiségi – köztük Juliette Binoche és Emmanuelle Béart színésznők – tettek közzé felhívást, amiben kiállnak a sárgamellényesek mellett. (A kiáltvány egésze itt olvasható.)

 

„Nem vagyunk hülyék” – hirdetik, mondván: ezzel akarja a mainstream média lejáratni a sárgamellényeseket.

 

Az aláírók, akik közt vannak írók, színészek, zenészek, „precedens nélkülinek“ nevezik az ötödik köztársaság történetében a sárgamellényes mozgalmat, amely több demokráciát, igazságosabb elosztást és radikálisabb környezetvédelmet követelne szerintük. Az aláírók ezért úgy vélik, hogy a sárgamellényesek mindenkiért tüntetnek – ahogy írják:

 

„a sárgamellényesek mi vagyunk”.

 

Az aláírók szerint növekszik az állami erőszak a tüntetőkkel szemben:

 

„Látjuk az erőltetett törekvéseket, hogy lejárassák a sárgamellényeseket, mint ökológia-elleneseket, szélsőségeseket, akik csak törnek-zúznak”,

 

de szerintük „ez a leírás nem fedi a valóságot, akkor sem ha a nagyközönségnek szóló médiumok és a kormányszóvivő ezt próbálná elhitetni velünk”. A helyzet ezzel szemben az, hogy csak 2019. április 19-ig például egy halálos áldozatot és több mint kétszázötven fejsérülést követeltek a rendőri túlkapások.

 

„Nem vagyunk hülyék. A legfenyegetőbb erőszak gazdasági és társadalmi” – írják azoknak válaszul, akik esetleg a sárgamellényesektől félnének.

 

A „kormány erőszaka” a fenyegető, mert az „néhányak érdekét védi mindannyiunk kárára”.

 

A nyilatkozat szerint a környezetvédelmi válságért a kormány(ok) folyamatos deregulációja felel, éppen ez ellen tiltakoznának a sárgamellényesek, akiket ezért az aláírók „radikális környezetvédőknek” neveznek.

 

A nyilatkozat arra szólítja fel a művészvilágot, hogy írjon egy új történetet, és szálljon szembe „a kormányzat felelőtlenségével és manipulációjával”. Forradalmi utópizmussal zárják soraikat: „Nincs semmi megírva. Rajzoljunk egy jobb világot.”

 

FOTÓ: Techet Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás