+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. május 5. vasárnap, 13:22
Nem vagyunk hülyék – ezzel a címmel állt ki több mint ezer neves francia művész a sárgamellényesek mellett, szerintük ugyanis a francia közelmúlt történelmében egyedülálló mozgalmat a mainstream média és értelmiség becsapott, megvezetett, buta emberek hőzöngésének állítja be. Az aláírók szerint nem az utcai erőszaktól, hanem a hatalom erőszakától kell félni.

Október vége óta tart Franciaországban az úgynevezett sárgamellényes lázadás. Eredetileg a környezetvédelmi adóval megemelkedett üzemanyagárak miatt vonultak ki sokan az utakra – főleg azon vidéki körzetekben, ahol autó nélkül nem lehetne élni, munkába járni. Ez az ellentét rámutatott arra, hogy a zöld politika – ha nem teszi fel a lényegibb rendszerkérdést a kapitalizmus egészét illetően, és a felelősséget egyéni szintre tolja le – sokszor egyszerűen a városi, jómódú rétegek érdektelenségét fejezi ki a vidéki alsóközéposztállyal szemben.

 

A sárgamellényes mozgalom igen hamar túl is lépett a konkrét ügyön, és általában Emmanuel Macron politikája ellen irányult, ami – legalábbis francia környezetben – liberálisnak számít. (Egy német környezetben Macron egyszerű balközép politikát folytat.)

 

A mozgalom meglepte a hagyományos politikát.

 

Macron vitakészséget mutatott, de a népszerűsége ettől még elég gyér

 

Macron elnök tett néhány engedményt feléjük (például a köztisztviselők bérét egyszerűen megemelte), illetve egy nagy nemzeti konzultációval akart ellenhatni: ennek keretében számos francia várost bejárt, ahol nyilvános rendezvényeken lehetett az elnökkel találkozni, vitatkozni. A végén pedig márciusban – híven Macron sok tekintetben felvilágosult abszolutizmusához – hatvannégy vezető értelmiségivel vitatkozott nyilvánosan, a több mint nyolcórás szeánszot pedig élőben adta az egyik francia közszolgálati csatorna.

 

A Nagy Vita, ahogy az ottani nemzeti konzultációt hívják, egyelőre azonban még nem eredményezett konkrét eredményeket. De Macron, akinek népszerűsége tavaly év vége felé majdnem már egyszámjegyűvé kezdett olvadni, kicsit felkapaszkodott. Ma ő és pártja húsz százalék körül fej-fej mellett versenyez Marine Le Pen szélsőjobboldalával. A mindkét politikus számára amúgy gyér eredmény azt is mutatja:

 

ma Franciaországban nem csak az aktuális hatalom, de annak ellezéke, esetleges alternatívája sem hiteles a többség számára.

 

És itt lép közbe a sárgamellényes mozgalom, amely éppen ezt a rendszerellenességet fejezi ki. Ezért nehéz ma létező politikai pártokhoz, ideológiákhoz kötni. Médiabeli lejáratásukra persze jól jön, ha lehet szélsőjobboldali kapcsolatokat találni – mint például februárban, amikor a közismerten cionista-neokonzervatív filozófus, Alain Finkielkraut (egyfajta provokációként is) megjelent az egyik párizsi tüntetésen, ahol Izrael-ellenes (egyesek füle szerint zsidóellenes) megjegyzéseket kapott.

 

Nehéz azonban pártalapon besorolni a tüntetőket; a pártok elutasítottsága látszik abban is, hogy végül nem jött létre egy egységes sárgamellényes párt, a mozgalom ugyanis eleve nem hierarchikusan, hanem hálózatszerűen szervezkedik, nehéz tehát megmondani, ki is lenne a vezetője. Vélhetően nincs is, bár önjelölt vezetők azért akadnak.

 

Nem vagyunk hülyék, a sárgamellényesek mi vagyunk – írja rengeteg francia művész

 

Szombaton több mint ezer francia művész és értelmiségi – köztük Juliette Binoche és Emmanuelle Béart színésznők – tettek közzé felhívást, amiben kiállnak a sárgamellényesek mellett. (A kiáltvány egésze itt olvasható.)

 

„Nem vagyunk hülyék” – hirdetik, mondván: ezzel akarja a mainstream média lejáratni a sárgamellényeseket.

 

Az aláírók, akik közt vannak írók, színészek, zenészek, „precedens nélkülinek“ nevezik az ötödik köztársaság történetében a sárgamellényes mozgalmat, amely több demokráciát, igazságosabb elosztást és radikálisabb környezetvédelmet követelne szerintük. Az aláírók ezért úgy vélik, hogy a sárgamellényesek mindenkiért tüntetnek – ahogy írják:

 

„a sárgamellényesek mi vagyunk”.

 

Az aláírók szerint növekszik az állami erőszak a tüntetőkkel szemben:

 

„Látjuk az erőltetett törekvéseket, hogy lejárassák a sárgamellényeseket, mint ökológia-elleneseket, szélsőségeseket, akik csak törnek-zúznak”,

 

de szerintük „ez a leírás nem fedi a valóságot, akkor sem ha a nagyközönségnek szóló médiumok és a kormányszóvivő ezt próbálná elhitetni velünk”. A helyzet ezzel szemben az, hogy csak 2019. április 19-ig például egy halálos áldozatot és több mint kétszázötven fejsérülést követeltek a rendőri túlkapások.

 

„Nem vagyunk hülyék. A legfenyegetőbb erőszak gazdasági és társadalmi” – írják azoknak válaszul, akik esetleg a sárgamellényesektől félnének.

 

A „kormány erőszaka” a fenyegető, mert az „néhányak érdekét védi mindannyiunk kárára”.

 

A nyilatkozat szerint a környezetvédelmi válságért a kormány(ok) folyamatos deregulációja felel, éppen ez ellen tiltakoznának a sárgamellényesek, akiket ezért az aláírók „radikális környezetvédőknek” neveznek.

 

A nyilatkozat arra szólítja fel a művészvilágot, hogy írjon egy új történetet, és szálljon szembe „a kormányzat felelőtlenségével és manipulációjával”. Forradalmi utópizmussal zárják soraikat: „Nincs semmi megírva. Rajzoljunk egy jobb világot.”

 

FOTÓ: Techet Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

Mark Rutte azonban jó eséllyel negyedszer is miniszterelnök lesz: pártja magasan vezet a közvélemény-kutatásokon.

A cégóriás elnöke és az egyik leányvállalat igazgatója is személyes okokra hivatkozott a cég közleményei szerint.

A baloldali ellenzék azzal vádolta, hogy soron kívül oltatja be magát, de péntektől Romániában már az állam működéséhez elengedhetetlen személyek hivatalosan is kaphatnak vakcinát.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás