+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. május 5. vasárnap, 21:01
Nem sokakat mozgatott meg az észak-macedóniai elnökválasztás második fordulója, az albánok alig-alig mentek szavazni. Így alacsony részvétel mellett, de végül a szociáldemokrata jelölt győzött a Gruevszki-párt által is támogatott „sorosista” nemzetközi jogász ellen.

Nem sokon múlott, hogy érvénytelen lesz a vasárnapi észak-macedón elnökválasztás második fordulójának eredménye: a kis balkáni országban 40 százalékos részvétel fölött érvényes az elnökválasztás, ezt nem sokkal meghaladva, 46,7 százalékos részvételi aránnyal zártak a szavazóhelyiségek este 7 órakor. 

 

Röviden: az észak-macedón választási bizottság adatai alapján győztes teljes feldolgozottság mellett a szavazatok 51,66 százalékát megszerezve egyértelműen az ország névváltoztatását támogató, a kormányzó szociáldemokrata SDSM által támogatott Sztevo Pendarovszki lett. A második helyre Nikola Gruevszki pártja, a nacionalista-jobboldali VMRO-DPMNE által támogatott, a névváltoztatást ellenző Gordana Sziljanovszka-Davkova szorult, ő a voksok 44,73 százalékát zsebelte be.

 

 

A tét: elfogadják-e új nevüket a macedónok

 

A népszerű újságírói közhellyel élve a választások tétje igen nagy volt, hiszen többek között itt dőlt el az, hogy

 

sikerül-e a macedónokkal elfogadtatni azt, hogy hivatalosan az országukat már nem Macedón Köztársaságnak, hanem Észak-Macedón Köztársaságnak hívják.

 

Az elnökválasztáson ugyanis a névváltást az ország euroatlanti integrációja érdekében favorizáló szociáldemokrata SDSM áll szemben az egykori (és azóta Magyarországon flangáló) miniszterelnök, Nikola Gruevszki jobboldali VMRO-DPMNE pártjával, amely természetesen hevesen ellenzi, és a macedón identitás elvesztését látja a névváltásban. 

 

Kívülről nézve természetesen teljesen mindegy, hogy most Macedónia Észak-Macedónia, vagy csak úgy simán Macedónia, de a névvita mögött ennél jóval több van, erről az Azonnalin többek között itt, meg itt is olvashatsz. Röviden: mikor Észak-Macedónia 1991-ben függetlenedett Macedón Köztársaság névvel, és magára véve Nagy Sándor és a makedónok örökségét, Görögország ezt hamar fenyegetésként kezdte értelmezni saját területi integritására nézve.

 

ÉSZAK-MACEDÓNIA HEGYEI A SZKOPJEI ERŐDBŐL NÉZVE. FOTÓ: BAKODI PÉTER

 

Görögország északkeleti régióját ugyanis Makedóniának hívják, emiatt pedig Athén a macedónok minden nemzetközi és regionális szervezetbe való integrációját blokkolta mindaddig, amíg ezt a nevet viselik. Éppen ezért sokáig

 

az ország az ENSZ-ben is a roppant szerencsétlenül hangzó Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven volt benn, a görögök miatt pedig a névváltoztatás nélkül se a NATO, se az EU felé nem tudott volna elindulni.

 

Jogászprofesszorok harca

 

A pár évre hatalomra jutott macedón szociáldemokrata kormányzat ugyanakkor inkább tárgyalást kezdeményezett a görögökkel, hogy elmozdítsa az országot a holtpontról. Ennek az eredménye lett hosszas huzavona után az, hogy februártól hivatalosan is Észak-Macedón Köztársaságra váltott az ország neve.

 

A VMRO-DPMNE SZÉKHÁZA A PÁRTRÓL ELNEVEZETT TÉREN. FOTÓ: BAKODI PÉTER

 

Emiatt természetesen a szocdem jelölt, Sztevo Pendarovszki híve az Észak-Macedónia elnevezésnek – a Szkopjében működő amerikai egyetemen tanító jogászprofesszor az akadémiai szféra mellett mellesleg az ország főtárgyalója a NATO-tagság ügyében, és habár a szociáldemokratáknak nem tagja, az SDSM támogatásával indul.

 

A Gruevszki-féle nacionalista (bár a volt kormányfő menekülése óta nagyon higgadt és európai) VMRO-DPMNE is egy jogászprofesszor mellett tette le a garast: Gordana Sziljanovszka-Davkova a szkopjei állami egyetemen tanít nemzetközi jogot, elítéli a névváltoztatást, és Pendarovszkihoz hasonlóan egyik pártnak sem a tagja. És egyébként ha a VMRO-ra Gruevszki idején oly jellemző radikálnacionalista retorikai szemellenzőn keresztül nézzük, még „sorosista” is!

 

Ilyen előzmények mellett természetesen izgalmasnak ígérkezett a jogászprofesszorok harca, és egy ideig az is volt.

 

Szoros kezdés után egyértelmű szocdem győzelem

 

Az elnökválasztás április 21-i első fordulóját fej-fej mellett zárta az SDSM és a VMRO jelöltje (hivatalos eredmények itt): Pendarovszki 42,81, Sziljanovszka-Davkova pedig 42,25 százalékot kapott, a mérleg nyelvének pedig az albán nemzetiségi Blerim Reka tűnt, aki az északnyugaton lakó albánok szavazatait bezsebelve összegyűjtött 10,6 százalékot. 

 

Ehhez képest már a második forduló eredménye sokkal egyértelműbbé vált: hiába volt magasabb a részvétel Észak-Macedónia azon területein, amiket az első fordulóban Sziljanovszka-Davkova behúzott, és hiába mentek el alig szavazni az inkább a szocdemek felé húzó albánok,

 

úgy látszik, az SDSM sokkal jobban mozgósított, ezzel pedig Pendarovszki nyerte az elnökválasztást.

 

BORÍTÓKÉP: Olvasónk műve. Pendarovszki kampányszlogenje az, hogy „Előre, közösen”, Sziljanovszka-Davkováé pedig a könnyen kiolvasható „Igazságot Macedóniának”.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Míg a Jobbik néppártosodása révbe ért, a Fidesz nem maradhat örökké az Európai Néppárt tagja úgy, hogy közben fel van függesztve – fogalmazott a Jobbik EP-képviselője.

A galéria arra hivatkozva nem ad többé teret a BP olaj- és gázipari óriás művészeti versenyének, hogy mindent szeretnének megtenni klímavészhelyzet kezelése érdekében.

317 körzetben nem indít jelölteket a Brexit Párt decemberben, hogy ne szóródjanak szét a brexitpárti szavazatok.

A fejlesztési államtitkár a köztévében mondhatta el, hogy a pénteken átadásra kerülő új aréna közepes árszínvonalú, és Magyarország meg sem érezte.

2014-ben jobban megosztotta Romániát az elnökválasztás, mint idén, de azért az egykori Monarchia határain belül csak Székelyföld töri meg Klaus Johannis egyeduralmát.

A szocialisták nyertek, de nem nagyon, közben viszont megerősödött a szélsőjobb.

Akkor tizennégy szavazat volt a különbség, most már a szavazatok felének összeszámlálása után 2500, tehát nem maradt esélye a Fidesz-KDNP jelöltjének.

A hét kérdése

Veiszer Alindát? Nagy Blankát? Tarlós Istvánt? Vagy esetleg magát Demszky Gábort? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Very hot topic, ki is lesz beszélve november 12-én!

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás