Budapest helyett inkább Zágráb és Szófia iránt érdeklődik a bajor miniszterelnök

Szerző: Techet Péter
2019.04.29. 15:16

Markus Söder, Bajorország keresztényszociális miniszterelnöke felkeresi a bajor gazdaság délkelet-európai nyúlványait. Ide tartozott eddig Magyarország is, de a CSU-s politikus szerint kicsit vissza kell fogni a Magyarország iránti érdeklődést. Ennek jegyében Bécs mellett Zágrábba és Szófiába látogat csak el délkelet-európai körútja kapcsán.

Budapest helyett inkább Zágráb és Szófia iránt érdeklődik a bajor miniszterelnök

Markus Söder, bajor miniszterelnök a héten Bajorország délkelet-európai hátországába utazik: először Bécsben találkozik a természetes szövetséges Sebastian Kurz-cal. Csütörtökön aztán Zágrábban a konzervatív miniszterelnökkel, Andrej Plenković-tyal, majd pénteken Szófiában a szintén konzervatív Bojko Boriszov kormányfővel tárgyal.

A német sajtónak is feltűnt, hogy – amint az NTV hírtelevízió írta

„Magyarországot nagy ívben elkerüli”, azaz nem jön Söder az EP-kampányban Budapestre.

Aminek persze az is az oka, hogy míg az osztrák ÖVP, a horvát HDZ és a bolgár GREB pártok a CSU teljes jogú szövetségesei, a Fidesz jelenleg csak felfüggesztett tagsággal rendelkezik az Európai Néppárton belül. Budapestre a jövő héten ezért nem Söder, hanem az európai szélsőjobboldalt szervező olasz Matteo Salvini érkezik.

A pártját az utóbbi időben zöldre festő, a – legalábbis a Neue Zürcher Zeitung szerint – Franz Josef Strauss által lefektetett örök igazságokat sorra megcáfolni akaró Markus Söder arra a kérdésre, hogy Budapestet miért hagyja ki a körútja során, azt válaszolta:

„Talán a múltban Bajorország túlságosan csak Magyarországra koncentrált, amikor Kelet-Európáról volt szó.”

A bajor kormányfő ezért hozzátette: szeretné a bajor érdeklődést ezúttal inkább két másik délkelet-európai ország, Horvátország és Bulgária felé kiterjeszteni.

Horvátország politikailag talán, de gazdaságilag nem tudja még helyettesíteni Magyarországot

Horvátországban a CSU-nak (és ekként az Európai Néppártnak) egy olyan szövetségese van a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) révén, amely mérsékelt konzervatív, EU-párti irányvonalat visz. Andrej Plenković sikeres állt eddig is ellen annak a – főleg a szintén HDZ-s államfő, Kolinda Grabar-Kitarović környezetében – sokszor megfogalmazódó célnak, hogy Zágráb is közeledjék a visegrádi államokhoz.

Plenković – hasonlóan a ljubljanai balliberális kormányhoz – távolságtartóbb Budapesttel, és Angela Merkelhez áll közel.

A HDZ európai parlamenti választási listáját, amely jelenleg huszonöt százalékkal áll a népszerűségi listák élén, egy elkötelezetten EU-párti fiatal politikus, a huszonkilenc éves Karlo Ressler vezeti, akit a horvát sajtóban sokan Plenković jobbkezének tartanak.

Persze a bajor-magyar gazdasági kapcsolatok erejével még nem ér fel se Horvátország, se Bulgária. 2017-ben Bajorország majdnem négymilliárd euró összegben exportált Magyarországra –

Horvátországba és Bulgáriába a bajor export fél-félmilliárd euró, azaz a két ország együtt is csak a bajor-magyar export alig egynegyedét teszi ki.

A Bajorországba irányuló import tekintetében még erőteljesebb a magyar pozíció: 2017-ben kilencmilliard eurónyi magyar import volt Bajorországban (ezek főleg a bajor cégeknek bedolgozó magyar cégek eredményeiből jönnek ki), míg a horvát és bolgár export Bajorország felé szintén együttesen csak éppen, hogy meghaladta az egymilliárd eurót.

Ha érdekel, milyenek a CSU-sok, nézd meg a videónkat!

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek