+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. április 24. szerda, 09:15
A Mercedest is tulajdonló Daimler más területekre helyezi a hangsúlyt a jövőben. Egy CDU-s politikus szerint veszélyes üzenete van a vállalat döntésének.

2018-ban a – Mercedest is tulajdonló, így kecskeméti gyára révén magyarországi érdekeltséggel is rendelkező – német Daimler még juttatott némi pénzt a német pártoknak. A vállalat a kereszténydemokrata CDU-t és a szociáldemokrata SPD-t 100-100 ezer euróval tömte ki, a bajor keresztényszociális CSU-nak, a polgári-liberális FDP-nek és a Zöldeknek egyaránt 40 ezer euró jutott a stuttgarti autógyártó cégtől. Ám ennek most vége: a Daimler menedzsmentje úgy döntött, felhagy ezzel a gyakorlattal,

 

a jövőben egyik pártot sem kívánja támogatni.

 

„Azt a döntést hoztuk, hogy ebben az évben az oktatási, természetvédelmi, tudományos, művészeti és kulturális projektekre helyezzük a hangsúlyt” – fogalmazott a vállalat egyik szóvivője a Bild című bulvárlapnak. Mint mondta, ennek semmi köze sem a jelenlegi politikai-gazdasági helyethez, sem ahhoz, hogy számos politikai szereplő élesen kritizálta a Daimlert a számos német autógyártó vállalat járműveinek károsanyag-kibocsátása miatti botrány kapcsán. (A botrány még 2015-ben robbant ki, amikor sikerült eltérést találni a német és a nemzetközi gyártók modelljeinek valós és a vizsgaállomásokon mért károsanyag-kibocsátási értékei között – a rákövetkező időszakban nem csak az derült ki, hogy a törvényileg előírt határértékeket sorozatos manipulációkkal kerülték ki, hanem az is, hogy ezt a módszert hogyan biztosították be politikusoknál való lobbizással a német autógyártók.)

 

Mi veszélyes a demokráciára?

 

A Daimler döntése rögtön ki is akasztotta a CDU egyik baden-württembergi politikusát, Thomas Bareißt, írja az eladott példányszámait a printsajtó válsága során is folyamatosan növelni tudó AfD-közeli hetilap, a Junge Freiheit.

 

„Lehet más véleményen lenni pártokkal/politikusokkal, vitázni velük, az egyik pártot jobban kedvelni, mint a többit. Ez mind rendben van. De leállítani minden párttámogatást »más hangsúlyokra« hivatkozva (lehet, hogy népszerű) felelőtlen, veszélyezteti a demokráciát, és buta megoldás!”

 

twittelte a politikus, aki egyébként a 2016-ban választást nyerő Zöldek és a CDU (ők a kisebbik koalíciós partner) kormányozta sváb tartomány energia-, turizmusügyi és gazdasági parlamenti államtitkára is.

 

EZZEL A TWEETTEL MÉG MESSZE NEM ÉRT VÉGET A TÖRTÉNET

 

Bejegyzésére a politikus rengeteg megjegyzést kapott: a legtöbb beszólás szerint sokkal inkább az a veszélyes a demokráciára, amikor óriáscégek befolyásolják a politikusok döntéseit a pénzükkel. „Ha nem kapok csúszópénzt a lobbistáktól, meg se éri politizálni!” – karikírozta ki az egyik felhasználó Bareiß posztját. Egy AfD-s politikus szerint például amennyiben Bareiß tényleg komolyan gondolja, hogy a demokráciát egy autógyártó támogatásának megszüntetése hozza veszélybe, akkor a CDU-s kifejezetten azt a humort képviseli, amit ő is szívesen fogyaszt.

 

Bareiß ezekre egy idő után elkezdett válaszolni: szerinte a világ nem osztható fel jókra, akik nem fogadnak el pénzt cégektől, és rosszakra, akik meg igen, mivel a demokráciát pártok működtetik, azok pénzből élnek, ezért a cégek által a pártoknak juttatott adományokra szükség van, így ugyanis egy párt nem csupán az állami támogatástól függ. Mivel ezek az adományok transzparensek, így nem érti, mi a gond velük. Mint kifejtette, nemcsak a Daimler CDU-nak juttatott pénzéről van szó, hanem magáról a jelenségről: hogy egy tőzsdén jegyzett cég ezzel rossz üzenetet küld a társadalomnak, mondván, nagyjából minden ügy fontosabb neki, mint a politika. Szerinte ha más cégek is követik a Daimler példáját, azzal csak a szélsőségeseknek tesznek jót. 

 

Honnan a pénz?

 

Németországban a pártoknak juttatott 50 ezer euró fölötti adományok esetén publikussá kell tenni a támogatás tényét és a támogató nevét. 2018-ban jóval kevesebben adományoztak, mint a 2017-es választási évben: akkor a CDU-nak 2,88 millió eurót utaltak át összesen olyan gazdasági szereplők, mint a Daimler, az Oetker-csoport, a BMW-t tulajdonló Quandt-család, a kozmetikumokat gyártó Dr. Theiss. A liberális FDP bár jóval kevesebb szavazatot kap, mint a CDU, hasonlóan népszerű a gazdaságban: a párt 2,05 millió eurójába a Quandt-családon túl beszálltak baden-württembergi és bajorországi fémipari cégek is. A bajor CSU 650 ezer eurót, a zöldpárt 543 ezer eurót, a szocdem SPD 470 ezer eurót, az AfD (nekik egyébként megvan a maguk pártfinanszírozási botránya) 50 ezer eurót kapott 2017-ben. A baloldali populista Linkspartei pedig eleve nem fogad el cégektől pénzt.

 

FOTÓ: Mike Bird / Pexels

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás