+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. április 24. szerda, 19:22
Dobrev Klárát több mint háromszor annyian ismerik itthon, mint Németországban a kereszténydemokrata csúcsjelöltet – a németeket nem nagyon mozgatja meg az EP-választás.

Alig ismerik a németek a pártok európai parlamenti választáson induló listavezetőit – írja a Märkische Allgemeine Zeitung egy YouGov által készített közvélemény-kutatás adatai alapján.

 

A legismertebb jelöltet sem ismeri a szavazók fele

 

A felmérésben megkérdezett németek csaknem fele, 45 százalékuk egy német parlamenti párt EP-listavezetőjét sem tudta megnevezni.

 

A legjobban, 39 százalékos ismertségi rátával Katarina Barley német igazságügyi miniszter – a szociáldemokrata SPD listavezetője – zárt, tőle nem sokkal lemaradva a szélsőjobbos AfD jelöltje, Jörg Meuthen áll 35 százalékkal.

 

Talán ennél is meglepőbb, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjáért teperő bajor (vagy, hogy klasszikusokat idézzünk, brüsszeli bajor!) keresztényszociális

 

Manfred Webert is alig ismeri valaki hazájában: róla a németek csupán 26 százaléka tudja, hogy kicsoda.

 

Vele holtversenyben a piacpárti-liberális FDP csúcsjelöltje, az Orbán mellett lobbizó Nicola Beer zárt.

 

Meglepő módon

 

a futottak még kategóriában zárt az európai szinten elég ismert, az Európai Zöldek csúcsjelöltjeként induló Ska Keller, akit csupán a németek 7 százaléka ismert.

 

Férfi csúcsjelölt-társát, a szintén a Zöldek színeiben induló Sven Giegoldot 6 százalék ismerte fel. 

 

A radikálbalos Linke csúcsjelölt-párosát, Özlem Alev Demirelt és Martin Schirdewant a választók 15, illetve 4 százaléka ismeri. Schirdewan ezzel az utolsó helyen osztozik a szociáldemokraták férfi listavezetőjével, Udo Bullmannal aki hiába vezeti az európai S&D frakcióját az EP-ben, hazájában a megkérdezettek huszada sem ismeri. 

 

Európa >>> belpolitika

 

Németországban négy területen lehet szavazni: föderális, szövetségi tartományi, önkormányzati, valamint európai parlamenti szinten. Ezen négy választás közül a németek 23 százaléka az EP-voksolást ítéli meg a legkevésbé fontosként, ezt 15 százalékkal az önkormányzati, 8 százalékkal a tartományi, és 3 százalékkal a szövetségi választás követi.

 

A közvélemény-kutatás ezen felül arra is rákérdezett, helyi, vagy európai témák alapján szavaznak majd a német választók.

 

A megkérdezettek 38 százaléka az európai politika alapján akar döntést hozni, míg 27 százalékuknak a német belpolitikai preferenciák a fontosabbak. 

 

A német választók számára a legfontosabb probléma 55 százalékkal a klímavédelem és a környezetvédelmi politika, ezt 54 százalékkal a migrációs politika követi. A dobogóra 28 százalékkal a jobboldali populizmus fért még fel, ezt a pénzügyi politika (26%), a brexit (17%), a védelempolitika (15%) és az internet szabályozása (12%) követi.

 

Dobrev Klára lemossa Trócsányit

 

Itthon egyébként a Medián mérte fel a magyar pártok EP-listavezetőinek ismertségét és népszerűségét - és bár valószínűleg a kutatási módszertan nem azonos a YouGov által használttal, a magyarok feltűnően jobban ismerik a listavezető politikusokat, mint a németek.

 

A Medián ismertségi listáját Dobrev Klára, a DK jelöltje vezeti 83 százalékkal,

 

öt Toroczkai László követi a Mi Hazánktól 73 százalékkal. A középmezőnyben a fideszes Trócsányi László és a jobbikos Gyöngyösi Márton viaskodik 62-62 százalékkal, a szocialista Tóth Bertalant pedig 60 százalék ismeri. Az ismertségi listát 49 százalékkal az LMP-s Vágó Gábor, és 43 százalékkal a momentumos Cseh Katalin zárja.

 

BORÍTÓKÉP: Thierry Roge / Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.

Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.

A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!

Egy egri kávézó tulajdonosa tavaly februárban indította a vállalkozását, de márciusban már be kellett zárnia. Májusban újranyitott, novemberben újra bezárt, február elsején pedig megint ki fog nyitni a tiltás ellenére is. Miniinterjú!

A független képviselő a budapesti orosz nagykövetség előtt tüntet egyedül,
mert egy orosz diáknak a járványra hivatkozva a
rendőrség ezt megtiltotta.

A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.

Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás