+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. április 20. szombat, 09:48
Íme, egy alternatív történelmi regény, ami mesterséges intelligenciákról szól. Hogy ez sci-fi lenne? Véletlenül sem! – mondja a szerző.

Margaret Thatcher lemondott; az Egyesült Királyság elveszítette a Falkland-szigeteki háborút; Alan Turing nem lett öngyilkos, hanem felfedezte a mesterséges intelligenciát; és John F. Kennedy amerikai elnököt sem gyilkolták meg – ez az alapvetése a Man Booker-díjas angol Ian McEwan új, Machines Like Me című regényének, amelynek fő fókuszát az alternatív világ egyik első mesterséges emberének, avagy androidjának élete adja.

 

A regény, amelyben tehát egy alternatív idővonalon egy android életét követjük 

 

szerzője szerint nem sci-fi, hiszen nem utaznak benne a fénysebesség tízszeresével, és antigravitációs csizmák sincsenek benne, hanem az „emberi dilemmákra koncentrál”

 

– mondta McEwan a Guardiannek úgy, mintha valami őrületes nagy felfedezést tett volna, és hatalmas innováció lenne, hogy egy science fiction regény a jövő várható technológiáival kapcsolatban „emberi dilemmákra koncentrál”.

 

Miért hülyeség ez?

 

A Könyves Kálmán rovat rendszeres olvasói tisztában lehetnek vele, hogy ez éppen az, amit a science fiction is elég sok esetben csinál. Ha csak a McEwan által felvázolt témákat vesszük, akkor éppen erről szól Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című könyve, vagy ha úgy ismerősebb: a Szárnyas fejvadász (Blade Runner); aztán erről szólnak Isaac Asimov robotnovellái, meg még kismillió sci-fi könyv, ami a mesterséges intelligenciák és az androidok által felvetett etikai, stb. dilemmákkal foglalkozik.

 

Az egyértelműen irodalmi elithez tartozó McEwan megjegyzése olyan nyilvánvaló ignoranciáról árulkodik, hogy elég sokan kiakadtak: a Guardianen magán is született válaszcikk, ami azt boncolgatja, hogy miért lehet ciki még mindig, ha valaki sci-fit ír. Nyilván ott van az, hogy alapvetően marketingszempontból ez a két külön terület, és az egyértelműen fantasztikumnak tűnő könyveket a mai napig lenézi az irodalmi elit: nem annyira jelölik díjakra, nem igazán tartják valódi irodalomnak.

 

A fantasztikum ilyen jellegű „gettósodása” persze kétoldalú folyamat, hiszen gyakran a fantasztikum is egy zárt képet mutat magáról, és el is utasítja az oda bemerészkedő „mainstream” szerzőket

 

– bővebben itt már írtam egyszer erről. (Itt meg eljátszottam azzal, hogy mi történne, ha három zsánerregény szépirodalmi kiadót, borítót és fülszövegeket kapna.)

 

Ezért az sem újdonság, hogy egy szépíró, vagy egy szépirodalmi berkekben is járatos szerző megpróbálja magától eltávolítani a sci-fi címkét: elég csak Margaret Atwoodra gondolnunk, aki nemrég még azzal utasította vissza, hogy sci-fit írna, hogy műveiben nincsenek „beszélő űrbéli csápos lények”, manapság viszont maga is sci-fiként hivatkozik A szolgálólány meséjére. (Atwood sokat méltatott sci-fi trilógiája, a MaddAdam épp most jelenik meg a Jelenkornál.) De ott van a szintén egyértelműen sci-fit író Kurt Vonnegut, J.G. Ballard vagy Michel Faber esete is.

 

Itthon Dragomán György érdekes példa, akivel beszélgettem is erről még tavaly: akkor ő a Qubitra írt, egyértelműen sci-fi tárcasorozata kapcsán azt mondta, hogy őt nem érdekli a fantasztikum szubkultúrája, szerinte jó dolgokat kell írni és olvasni, és kész. Érdekesség, hogy a sci-fi tárcáit is magában foglaló tavalyi kötete, a Rendszerújra kapcsán például sikerült aztán vele egy olyan interjút készíteni a Magyar Hangnak, amiben el sem hangzik a sci-fi szó – remekül illusztrálva ezzel a fenti problémát.

 

Talán itt lenne az idő, hogy mindenki megértse végre az irodalmi elitben is: hogy valami zsánerműnek számít-e, az nem a könyv minőségéről szól. Vannak persze még ma is ponyvásabb/kalandosabb sci-fik, fantasyk és horrorok, és van ezeknek olvasótábora is, mi több: elképesztő, de ezek között is vannak jó művek. Azon túl pedig van egy sor olyan szerző, akiket már az irodalomtudomány is kanonizált Ursula K. Le Guintől kezdve Philip K. Dicken, Samuel R. Delanyn, Margaret Atwoodon át Nora K. Jemisinig.

 

McEwan egyértelműen sci-fit írt, reméljük, ha jó a könyve, még kap érte valami sci-fi díjat is, ahogy Colson Whitehead is kapott A föld alatti vasútért nem csak Pulitzert, de Arthur C. Clarke-díjat is.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Négy fürdőszoba, négy hálószoba, 418 ezer forint éjszakánként. Ráadásul elég eldugottnak számít Ibizán, és még úszómedencéje is van!

Egyke az osztrák alkancellár bukását okozó videón emlegetett orosz oligarcha, így unokahúga sem lehet, az FPÖ-sök mégis felültek az átverésnek.

A közép-ázsiai országban máig nagy gondot jelent, mit kezdjenek a terrorszervezethez csatlakozott állampolgáraikkal.

Az indiai választás 39 napon át tartott, amin akár 900 millió választópolgár is szavazhatott.

Lucy Jones vonósokkal mutatta meg, mennyire durva a változás azokhoz az időkhöz képest, amikor elkezdték figyelni a világ hőmérsékletét. Videó!

A hét kérdése

Az osztrákok Habonya? Sebastian Kurz? Egy titkosszolgálat? Egy művészcsoport? Néha az élet egészen egyszerű válaszokat ad: itt vannak az Azonnali tippjei!

Azért ide elnéznénk

2014 és 2018 között 426 esetet rögzítettek az ukrajnai magyarellenesség megnyilvánulásaiból. Filmpremier május 20-án.

Kötter Tamás a magyar Houellebecq szeretne lenni, május 21-én mutatja be új könyvét: Nem kijárat.

Kiosztjuk az Azonnali novellapályázatának díjait, és persze lesz egy jó beszélgetés is május 22-én az Aurórában.

Újabb globális klímasztrájkot hirdet a Fridays For Future mozgalom. Május 24-én Budapest belvárosában is!

Remélhetőleg az összes jó mátrai bort végigkóstolhatod május 24-én Budapesten.

Ezt is szerettétek

MSZP? Fidesz? LMP? Momentum? Mi Hazánk? Ha még nem tudod, kire szavazz a május 26-i EP-választáson, akkor a Vokskabin neked szól.

Milyen érzés jobbikosként szeretni az Uniót? Milyen rádió megy a kocsiban? És hogy jön ide Rogán Cecília? Ez, és még sok minden kiderül. Videó!

Volt, aki szerint a klímaváltozás ellen könnyebb tenni, hiszen ha meleg van, akkor nem kell kabátot venni, és kész. Videó!

Míg hosszú ideig Magyarország és a Fidesz volt a német uniópártok első számú partnere, a figyelem egyre inkább Zágráb felé fordul. Elmondjuk, miért.

Twitter megosztás Google+ megosztás