+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. április 20. szombat, 14:09
Egy német középkorász az orvostudomány mai állása alapján vizsgálta meg az evangéliumokban leírt kereszthalált, és arra a megállapításra jutott: Jézus kómába esett, de nem halt meg. Feltámadását is ezzel magyarázná.

Jézus szenvedéstörténete jól ismert: nagypénteken, azaz tegnap emlékezett erre a nyugati keresztény világ. A kereszthalál kapcsán gyakorlatilag azonban csak az egyház által kanonizált négy evangélium, illetve az elutasított apokrif evangéliumok leírására tud támaszkodni az, aki történettudományi szempontból akarja – tehát a források tükrében – megvizsgálni a kereszthalált.

 

Erre vállalkozott Johannes Fried, aki 2009-ig a frankfurti egyetemen volt a középkor történelmének professzora; a középkorkutatás egyik legismertebb szakértője.

 

Nemrég megjelent, alig kétszáz oldalas könyvében (Kein Tod auf Golgotha – Auf der Suche nach dem überlebenden Jesus, München 2019), aminek címét magyarul kb. „Nem volt halál a Golgotán”-ként lehetne fordítani, Jézus kereszthalálának történetét a rendelkezésre álló források (azaz az evangéliumok) és a mai orvostudomány ismeretei alapján próbálja meg leírni.

 

Mi történt a kereszten Jézussal? A választ persze már a történész könyvének alcíme elárulja: „A túlélő Jézus nyomában”.

 

Amint Fried még március végén a Deutschlandfunk Kultur rádiónak nyilatkozta: egy orvos barátjával folytatott beszélgetése után kezdte el a kereszthalál e szempontból érdekelni.

 

A könyv fő állítása: Jézus nem halt meg a kereszten, hanem a szenvedések hatására kómába esett. Ennek bizonyítására hozza fel például Fried, hogy

 

amikor a római katona átszúrja Jézus oldalát, János evangéliuma szerint vér és víz folyt ki – márpedig: vér friss sebből csak akkor folyik, ha él még az illető.

 

Fried amúgy a római katona brutális tettére vezeti vissza, hogy Jézus bizonyosan nem halt meg. A kereszten Jézus légzési gondokkal küszködhetett, a történész ezzel indokolja, hogy miért adott Jézusnak ecetet a római katona, ami Fried szerint beindíthatta a légzést ismét. Ráadásul éppen az oldalt szúrt seb, amiből a vér és víz folyt, hozzájárulhatott a túléléshez, ugyanis miután Jézus (orvosi nyelven szólva) egy széndioxid-narkózisba esett, éppen a szúrás szabadította fel ismét a légzését.

 

Fried szerint a kereszthalál akár két-három napos szenvedést jelent – a történészt ezért meglepte, miért állítja az evangélium már pár órás szenvedés után, hogy Jézus meghalt.

 

Szerinte ez azzal függ össze, hogy a kómába esett Jézus valóban úgy nézhetett ki, mint aki nem él – de a szúrt seb miatt mégis továbblélegezhetett, a kifolyó vér pedig a szív további működését bizonyítaná.

 

Fried szerint az is „árulkodó”, hogy Jézus testét egy tanítványa kikérte – a történész szerint a tanítványok egy része sejthette, hogy Jézus még élhet. Fried úgy véli: Jézust a két tanítvány ellátta, így újra magához tudott térni.

 

Feltámadt?

 

A „feltámadásra” a történész két magyarázattal szolgál.

 

Lehetséges, hogy egy görög ige félreértéséről van szó, mert

 

ami feltámadás, az jelenthet elmenetelt is – azaz utalhat éppen arra is, hogy Jézus túlélte a kereszthalált.

 

Fried másik értelmezése szerint Jézus, aki tartott a római hatóság és a zsidóság bosszújától, nem akart már mutatkozni nyilvánosan – hanem elvándorolt, akár a birodalmat is elhagyva. Tanítványai ennek alapján tudták azonban – ahogy Fried írja – a „feltámadás mítoszát” kitalálni.

 

Jézus nem halt volna meg, de nem is lett volna már jelen, amikor az eltávozására épült vallás elkezdett elterjedni.

 

A későbbi találkozások, amikről az evangéliumok is beszámolnak, tehát gyakorlatilag véletlenek lehettek – a környéken Jézus mintegy „belefutott” korábbi ismerőseibe, tanítványaiba, akik felismerték. Minden egyes „felismerés” után azonban – amint azt az evangéliumok is leírják – Jézus gyorsan eltávozott. Azaz Fried szerint Jézus, miután túlélte a halált, nem akart már a környéken maradni, hanem inkább menekülésre gondolhatott.

 

Fried elismeri, hogy könyvével alapjában kérdőjelezi meg a kereszténység eredetmítoszát – de szerinte neki nem ez a célja, ugyanis úgy véli: Jézus története akkor is példaértékű lehet, ha történelmi személyként tekintünk rá, aki nem halt meg, hanem túlélte a kereszthalált.

 

Történészként pedig szerinte nem tehet mást, mint a rendelkezésére álló kevéske forrásból próbálja meg összerakni, mi is történhetett. Elismeri persze, hogy „többet, mint hipotéziseket, rekonstrukciókat nem tudunk mi, történészek nyújtani”. De szerinte

 

az ő értelmezését jobban igazolja a források elemzése – főleg az orvostudomány elemzéseit is belevonva –,

 

mint a mai napig elterjedt nézet Jézus kereszthaláláról és feltámadásáról.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Napokkal az EP-választás előtt bejelentette a volt görög pénzügyminiszter: nem azért indult, hogy megválasszák, hanem azért, hogy a német nagyközönség előtt végigvitázhassa a kampányt.

A progresszívek lettek a legerősebbek az EP-választáson Szlovákiában, bejutási küszöbön a Csáky Pál-féle MKP.

Mi az egyes olasz pártok célja, álomeredménye a mostani választáson? Összefoglaltuk!

Mi kell ahhoz, hogy szavazzak? Egyáltalán: kire lehet szavazni? Gyorstalpaló bizonytalanoknak.

A dublini választókerületet meg is nyerhette a korábban esélytelen zöldpárt, országosan pedig a jobbközép örülhet.

A hét kérdése

Eljött az igazság pillanata az Azonnalin: mondd meg nekünk, kire szavazol május 26-án!

Azért ide elnéznénk

A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúrában május 31-én.

Frissiben kielemzi az EP-választási eredményeket Deutsch Tamás, Donáth Anna meg egy csomó politológus.

A MoMe hallgatói értelmezik újra a stílust mindenféle formában a plakáttól a webdesignig. Május 31-től.

A régió legjobbjait a Pécsi Borozó válogatta össze, június 15-én lehet megkóstolni őket.

A Piacok Napján, az Erzsébet tér, egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

Ezt is szerettétek

Hallottad, hogy lesz már megint valami választás, de azt már nem tudod, hogy pontosan miről meg minek meg mikor?

Vajon csak az etnikai alapú szavazást tudják elképzelni a székelyek? Az Azonnali Székelyföldön járt, és megkérdezte a járókelőket.

Volt, aki szerint a klímaváltozás ellen könnyebb tenni, hiszen ha meleg van, akkor nem kell kabátot venni, és kész. Videó!

Strache politikai pályájának ugyan vége, de ez nem jelenti azt, hogy a zeneit is fel kell adja. Mutatjuk a legjobb számait!

Twitter megosztás Google+ megosztás