+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. április 20. szombat, 14:09
Egy német középkorász az orvostudomány mai állása alapján vizsgálta meg az evangéliumokban leírt kereszthalált, és arra a megállapításra jutott: Jézus kómába esett, de nem halt meg. Feltámadását is ezzel magyarázná.

Jézus szenvedéstörténete jól ismert: nagypénteken, azaz tegnap emlékezett erre a nyugati keresztény világ. A kereszthalál kapcsán gyakorlatilag azonban csak az egyház által kanonizált négy evangélium, illetve az elutasított apokrif evangéliumok leírására tud támaszkodni az, aki történettudományi szempontból akarja – tehát a források tükrében – megvizsgálni a kereszthalált.

 

Erre vállalkozott Johannes Fried, aki 2009-ig a frankfurti egyetemen volt a középkor történelmének professzora; a középkorkutatás egyik legismertebb szakértője.

 

Nemrég megjelent, alig kétszáz oldalas könyvében (Kein Tod auf Golgotha – Auf der Suche nach dem überlebenden Jesus, München 2019), aminek címét magyarul kb. „Nem volt halál a Golgotán”-ként lehetne fordítani, Jézus kereszthalálának történetét a rendelkezésre álló források (azaz az evangéliumok) és a mai orvostudomány ismeretei alapján próbálja meg leírni.

 

Mi történt a kereszten Jézussal? A választ persze már a történész könyvének alcíme elárulja: „A túlélő Jézus nyomában”.

 

Amint Fried még március végén a Deutschlandfunk Kultur rádiónak nyilatkozta: egy orvos barátjával folytatott beszélgetése után kezdte el a kereszthalál e szempontból érdekelni.

 

A könyv fő állítása: Jézus nem halt meg a kereszten, hanem a szenvedések hatására kómába esett. Ennek bizonyítására hozza fel például Fried, hogy

 

amikor a római katona átszúrja Jézus oldalát, János evangéliuma szerint vér és víz folyt ki – márpedig: vér friss sebből csak akkor folyik, ha él még az illető.

 

Fried amúgy a római katona brutális tettére vezeti vissza, hogy Jézus bizonyosan nem halt meg. A kereszten Jézus légzési gondokkal küszködhetett, a történész ezzel indokolja, hogy miért adott Jézusnak ecetet a római katona, ami Fried szerint beindíthatta a légzést ismét. Ráadásul éppen az oldalt szúrt seb, amiből a vér és víz folyt, hozzájárulhatott a túléléshez, ugyanis miután Jézus (orvosi nyelven szólva) egy széndioxid-narkózisba esett, éppen a szúrás szabadította fel ismét a légzését.

 

Fried szerint a kereszthalál akár két-három napos szenvedést jelent – a történészt ezért meglepte, miért állítja az evangélium már pár órás szenvedés után, hogy Jézus meghalt.

 

Szerinte ez azzal függ össze, hogy a kómába esett Jézus valóban úgy nézhetett ki, mint aki nem él – de a szúrt seb miatt mégis továbblélegezhetett, a kifolyó vér pedig a szív további működését bizonyítaná.

 

Fried szerint az is „árulkodó”, hogy Jézus testét egy tanítványa kikérte – a történész szerint a tanítványok egy része sejthette, hogy Jézus még élhet. Fried úgy véli: Jézust a két tanítvány ellátta, így újra magához tudott térni.

 

Feltámadt?

 

A „feltámadásra” a történész két magyarázattal szolgál.

 

Lehetséges, hogy egy görög ige félreértéséről van szó, mert

 

ami feltámadás, az jelenthet elmenetelt is – azaz utalhat éppen arra is, hogy Jézus túlélte a kereszthalált.

 

Fried másik értelmezése szerint Jézus, aki tartott a római hatóság és a zsidóság bosszújától, nem akart már mutatkozni nyilvánosan – hanem elvándorolt, akár a birodalmat is elhagyva. Tanítványai ennek alapján tudták azonban – ahogy Fried írja – a „feltámadás mítoszát” kitalálni.

 

Jézus nem halt volna meg, de nem is lett volna már jelen, amikor az eltávozására épült vallás elkezdett elterjedni.

 

A későbbi találkozások, amikről az evangéliumok is beszámolnak, tehát gyakorlatilag véletlenek lehettek – a környéken Jézus mintegy „belefutott” korábbi ismerőseibe, tanítványaiba, akik felismerték. Minden egyes „felismerés” után azonban – amint azt az evangéliumok is leírják – Jézus gyorsan eltávozott. Azaz Fried szerint Jézus, miután túlélte a halált, nem akart már a környéken maradni, hanem inkább menekülésre gondolhatott.

 

Fried elismeri, hogy könyvével alapjában kérdőjelezi meg a kereszténység eredetmítoszát – de szerinte neki nem ez a célja, ugyanis úgy véli: Jézus története akkor is példaértékű lehet, ha történelmi személyként tekintünk rá, aki nem halt meg, hanem túlélte a kereszthalált.

 

Történészként pedig szerinte nem tehet mást, mint a rendelkezésére álló kevéske forrásból próbálja meg összerakni, mi is történhetett. Elismeri persze, hogy „többet, mint hipotéziseket, rekonstrukciókat nem tudunk mi, történészek nyújtani”. De szerinte

 

az ő értelmezését jobban igazolja a források elemzése – főleg az orvostudomány elemzéseit is belevonva –,

 

mint a mai napig elterjedt nézet Jézus kereszthaláláról és feltámadásáról.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy szivárogtató szerint az elnök nyolcszor is vizsgálatot kért Zelenszkijtől Joe Biden ellen, de Trump szerint csak a
balos álhírmédia újabb támadásáról van szó.

Szerintük nem túl környezetkímélő a Brüsszel és Strasbourg közötti ingázás, de a francia tagpártjuk ellenkezik.

Németország eddigi legnagyobb klímatüntetéseit rendezték ma meg. Az Azonnali ott volt, és megmutatja nektek a legjobb transzparenseket!

De német és olasz régiók is szívesen csatlakoznának a helvét államszövetséghez. Te belépnél?

Szeptember 20-ára írták ki viccből az ufókutató körökben legendás 51-es körzet megrohamozását az USA-ban, amiből már mindenki kihátrált, de pár cég azért keresne egy kis pénzt az ufóhívőkön.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Újra az irodalom és könyvkultúra központja lesz négy napra a Várkert Bazár.

Ezt is szerettétek

Mennyire kapják meg a mindennapi szexizmust azok a lányok, akik bevallottan azzal akarnak érvényesülni, hogy jól néznek ki?

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Kárpátaljáról viszont mentőt fizetnek a magyarok a határig, hogy eljussanak a rossznak tartott magyar egészségügybe. Mutatjuk, miért.

Mutatunk pár jó társasjátékot, amiben tényleg kell gondolkodni, és nem is feltétlenül a többiek kisemmizése vagy kiiktatása a cél. Azonnali-lista!

Twitter megosztás Google+ megosztás