+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2019. április 15. hétfő, 22:40
A Notre Dame leégésére adott saját mentális reakciónk mutatja legékesebben az európai demokratikus közvélemény fő gyengeségét az erőszakos manipulációkkal szemben. Az eddigi terrorhullám már elérte a célját azzal, hogy a tudatunkra, a közéletre minden ilyen esemény pontosan úgy hat, mintha tényleges terrorakció lenne: erősíti a félelem táborát és annak fő szponzorait, akkor is, ha történetesen nem merényletről van szó, hanem baleset történt.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Akármi lesz is a vizsgálat hivatalos eredménye a párizsi Notre-Dame tetején hétfő este kiütött tűzvészről, és akármi legyen is a tényleges igazság, nagyon

 

kevesen fognak tudni ellenállni a kísértésnek, hogy egy ilyen eseményt a keresztény nagyhéten és az európai parlamenti választások kontextusában ne politikai áthallásokkal értelmezzenek,

 

és ne fogalmazzák meg legalább hipotetikusan a lehetőségét annak, hogy az európai kereszténység és kultúra elleni merényletről lenne szó.

 

Ha merénylet volt, akkor a célpont, az időzítés kiválasztása és az elkövetés módja rendkívül profi, amúgy túl profi is ahhoz, hogy valami kis iszlamista sejtecske magától ilyet műveljen. (Pláne az elkövetés módja sem a tőlük negszokott hangosan allahakbározó magányos merénylő.) Az Európa sorsát befolyásolni próbáló nagyobb erőknek viszont nem okozhat különösebben nagy technikai nehézségeket egy ilyen akció kivitelezése.

 

Mivel a világon legtöbb ember által látogatott történelmi épületről van szó és egyben a keresztény világ leghíresebb templomáról, így a célpont szimbolikussága a World Trade Centerhez mérhető.

 

Persze, egyelőre a híradások más okokra vezetik vissza a tüzet és amúgy az osztrák elnökválasztás finisében bekövetkezett bécsi parlamenttűz esetében is túlzónak tűnt a Reichstag leégésének emlegetése, de itt és most nem az a döntő, ami ma legalábbis bizonytalan hipotézis, hogy vajon ki lehetett, és egyáltalán terrorakció volt-e. Ennél sokkal fontosabb kérdéseket vet fel az, amiben már most egészen bizonyosak lehetünk:

 

saját mentális reakciónk mutatja legékesebben az európai demokratikus közvélemény fő gyengeségét az erőszakos manipulációkkal szemben.

 

Az eddigi terrorhullám már elérte a célját azzal, hogy a tudatunkra, a közéletre minden ilyen esemény pontosan úgy hat, mintha tényleges terrorakció lenne – erősíti a félelem táborát és annak fő szponzorait, akkor is, ha történetesen nem merényletről van szó, hanem baleset történt. Az iszlamista terrorhullám által turbóra tett migránshisztériával egy ideje átléptük már azt a pontot, amikor még az ilyesmi marginálisnak, véletlenszerűnek tűnhetett Európában, és hajlottunk volna arra, hogy baleset is lehet.

 

A terror eredetileg félelmet, rettegést jelent latinul, pontosan azt, amikor ilyen eszközökkel gyakorolnak hatalmat a tudatunk felett. A nagy többség nyilván nem elég éber és nem elég bátor, hogy ne engedjen az ilyen nyomásnak. Most európai szinten is eljött hát az ideje megmutatni Bibó igazát, hogy demokrata az, aki nem fél.

 

Akármilyen kitalált vagy valós történetekkel próbálnak manipulálni és terrorizálni minket, hogy az EP-választásokon a félelem táborára voksoljunk – mindenképp történelmi hiba azokra szavazni, akik ennek a félelemnek a fő haszonélvezői

 

és… akik a történelem eddigi tanulsága alapján többnyire a megrendelői is egyben.

 

Paradox módon leginkább akkor hiba rájuk szavazni a nyomás hatására, amikor a terror terjed, a civilizációs válság tényleg súlyosbodik és nemcsak az ő propagandájuk állítja ezt. Mert boldog békeidőkben, amikor nincs komoly veszély, akkor inkább megengedhetnénk magunknak a luxust, hogy közveszélyes őrültekre és a gyáva bűnbakkeresésre szavazzunk, de kritikus időkben végképp nem szabad ilyen hibát elkövetnünk.

 

Legkevésbé akkor szabad tehát rájuk szavazni, ha bármi igaz abból, amivel fenyegetnek, amikor látszólag őket igazolja a helyzet.

 

FOTÓ: Fraser Rush / Twitter

 

Olvass még több Kardos Gábort az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

Azt kérik, hogy halkabb legyen a háttérzene is a járvány alatt.

Míg a választás előtt az egyik legnépszerűbb politikus volt Igor Matovič, a koronavírus-járvány második hulláma és a kormányzása körüli botrányok kikezdték a támogatottságát.

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás