+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. április 13. szombat, 17:51
Egy rövid időszak után megint igény nyílt arra, hogy cenzúrázzuk a legőszintébb gondolatainkat. Pedig a közbeszéd minősége nem attól lesz jó, ha nem mondjuk senkire, hogy fasz, hanem attól, ha majd nem teszünk fontos pozíciókba faszokat.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Valahogy mintha mostanában gyorsabb léptekkel száguldanák a keresztény értékrenddel vegyített Kádár-kor felé, mint az elmúlt években. A személyi kultusz kialakulását még nem tekintettem annyira rossz jelnek, végül is azt is le tudtam nyelni, hogy az ország egy része már megint azt hiszi, hogy Nyugat-Európában rosszabb élni, mint Magyarországon. Arról már írtam is, hogy a munka szeretetének hangsúlyozását mennyire nyomasztóan komcsi dolognak tartom, de azóta

 

jött egy még ennél is sokkal komcsibb irány: egyszercsak valami üldözendő és lenézendő dolog lett a trágárkodás.

 

Hirtelen nem is tudom, honnan indult ez a hülyeség, de mostanra szinte magától értetődő lett egyeseknél, hogy leírni vagy kimondani olyasmit, hogy „a faszom verjem bele az egészbe” rettentő ciki egy amúgy irodalmi nyelven kommunikáló országban. 

 

A legnagyobb lépést Nagy Blanka ellenzéki középiskolás megjelenésekor tette az ország a rossz irányba: az azóta már valahogy tényezővé változott lány egy elég lendületes, ennek megfelelően néhol káromkodást is tartalmazó beszéddel üzent egy kecskeméti kormányellenes tüntetésen, és mivel ez a beszéd nagyot ment az interneten, az adónkból eltartott sajtó kötelezőnek érezte valahogy megkaraktergyilkolni.

 

De hát ugye mit lehet mondani egy középiskolásról, ami para? Azt mondjuk lehetett, hogy rosszak a jegyei, de egyrészt erről már a bíróság is kimondta, hogy nem igaz, másrészt meg mégis kit érdekel, hogy ki milyen jegyeket szerzett középiskolában? 

 

A rossz tanulózás annyira nem is jött be, de ott a másik állandó jelző: Nagy Blanka a trágár diáklány!

 

Vele párhuzamosan vált az összes ellenzéki tüntető mocskosszájúvá azért, mert néha még azt is skandálták, hogy „Orbán egy geci”, és csak hogy politikamentes példát is mondjak, a hét legnagyobb rinyálását összehozó Majka miatt még a Blikk dolgozói is megismerték Krúbi művészetét. A rapperek munkásságának elemzésében fontos megállapítás volt, hogy Majka trágár szavak nélkül is el tudta szövegelni, amit akar. Szóval értitek, 2019 Magyarországában ciki, ha egy rapper káromkodik a dalszövegeiben. 

 

A trágárkodás hangos elítélésével szép lassan visszacsúszunk abba a párhuzamos valóságba, ami miatt már általános iskolában kiírták mindenkiből a nyitott viselkedés írmagját is. Van ugyanis egy társadalmilag elfogadott énünk, aki elítéli például a trágárkodást és úgy általában mindenféle deviáns viselkedést, és van a valódi, aki nem párt keres, hanem baszik, nem péniszt lát, hanem pöcsöt,

 

és aki ha szid valakit, akkor nem a macskával rúgatná meg, hanem a büdös kurva anyját szidja.

 

Arról már nem is beszélek, hogy én is pontosan tudom, hogy a trágárkodást hangosan elítélő médiamunkások pontosan milyen stílusban kommunikálnak a szerkesztőségeikben, mert igazából ezek az emberek tényleg csak a nem túl méltóságteljes munkájukat végzik azzal, hogy hibát keresnek Orbán Viktor ellenfeleiben, itt ugyanis az ország a hibás: jól láthatóan továbbra is mutatkozik arra valami belső igény, hogy szalvétával fogjuk a faszt.

 

A trágárkodás démonizálása nem a szép magyar nyelvért, hanem az őszinte gondolatok ellen folytatott harc.

 

Annak az önmegtartóztatásnak a felemelése, aminek a túlzott finomkodás éppúgy része, mint az, amikor a tizenévesek csak titokban mernek dugni a szénakazalban mise után. 

 

Ha túllépünk azon, hogy mennyivel kényelmesebb hülye helyett seggfejt mondani, akkor is van még valami a káromkodás védelmében:

 

magyarul káromkodni az egyik legnagyobb nyelvi bravúr.

 

Miközben mi azt hisszük, külföldön a gulyástól és a lángostól vannak elájulva, valójában az egyik legnagyobb nemzetközi rajongótábora a magyar káromkodásnak van. Ha valakinek van a nyelvet akár csak felületesen ismerő külföldi barátja, az jó eséllyel hallott már megállapítást arról, milyen sokféle trágárkodást szült meg ez a nyelv. 

 

Nem véletlen, hogy az amerikai filmek magyar szinkronjai is akkor váltak igazán kultikussá, amikor az úgyevezett utcai nyelvezetet kellett visszaadniuk. Érdemes megnézni mindkét nyelven a Stop Shopot (eredeti címén: Clerks), ahol Alföldi Róbert Jayje igazi szóvirágokat alkot az állandó fuckok helyett, de hasonló okokból jó a Ponyvaregény is szinkronizálva. 

 

Úgyhogy próbáljunk meg kitörni ebből az 1900-as évekből visszatérni vágyó burokból, és küldjünk el bárkit a véreres faszba, akinek ez nem tetszik.

 

A közbeszéd minőségét ugyanis nem az javítja vissza, ha nem mondjuk senkire azt, hogy fasz, hanem az, ha majd nem teszünk fontos pozíciókba faszokat.

 

Olvass még több cikket Fekő Ádámtól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás