+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2019. április 12. péntek, 07:41
Az Líbia nagy részét uraló, de a nemzetközi közösség által vezetőként el nem ismert Halifa Haftár offenzívát indított. A mostani összecsapások csak felerősítik a káoszt, vagy ez már a rendteremtés kezdete? Kik harcolnak egyáltalán? Lehetséges, hogy Líbia ügyében egy platformra kerül Amerika és Oroszország? Újabb migrációs válság jöhet, ha elhúzódik az offenzíva? Elmagyarázzuk!

A legtöbb hírolvasó számára nagy meglepetésként hatott, hogy a napokban – látszólag a semmiből – kiújultak a fegyveres harcok Líbiában, miután az ország nagy részét uralma alatt tudó Halifa Haftár tábornok offenzívát hirdetett a nemzetközi közösség által elismert, tripoli székhelyű kormány ellen. A nyugati média ugyan nem annyira követte az eseményeket, de a hadműveletre már hónapok óta számítani lehetett, hiszen a hivatalosan el nem ismert tobruki kormányt képviselő Haftár a tavalyi év végére ellenőrzése alá vonta az ország jelentős részét, és már akkor belebegtette, hogy csapatival megindul a líbiai főváros ellen – mondta az Azonnalinak Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

 

HALIFA HAFTÁR TÁBORNOK (FORRÁS: TWITTER/SMM LIBYA)

 

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a tábornok csapatai az elmúlt napokban ugyan már megvetették a lábukat Tripoli külső kerületeiben, de a nyilvánosságra került veszteséglisták alapján nem beszélhetünk túlságosan intenzív összecsapásokról.

 

Az egy hete zajló harcokban mindössze pár tucat fegyveres vesztette életét, a civil áldozatok száma pedig tíz fő alatt van.

 

Szalai Máté azt is fontos elemnek tartja a mostani támadásban, hogy annak tényét, még az első puskalövés előtt, a médiában is közzétette a tábornok. Ez arra utalhat, hogy Haftárnak nem a tripoli kormány megsemmisítése a célja, amihez egyébként se feltétlenül lenne meg az elegendő katonai ereje, hanem saját hatalmi pozícióin igyekszik javítani, még nagyobb nyomás alá helyezve a Fájez esz-Szarrádzs vezette, nemzetközi közösség által elismert kabinetet az ENSZ égisze alatt szervezett béketárgyalások előtt. 

 

Líbiában tulajdonképpen az országot évtizedeken keresztül vasmarokkal kormányzó autoriter vezető, Moammer Kadhafi 2011. októberi kivégzése óta hatalmi patthelyzet uralkodik, amit a világszervezet egy egész országra kiterjedő demokratikus választással próbálna feloldani. Az ENSZ a harcok kiújulása miatt ugyan elnapolta a választás részleteinek kidolgozásáról szóló, a jövő hét elejére tervezett konferenciát, de a terv végrehajtásáról nem mondtak le. A tripoli és a tobruki kormány mellett ugyanakkor jó pár belső szereplő bonyolítja még Líbia politikai-hatalmi térképét.

 

A rövid megszakítással lassan nyolc éve tartó polgárháborúban ugyanis a különböző milíciák és alkalmi szövetségeik az igazi főszereplők.

 

Líbia földrajzilag és társadalmilag is túlságosan tagolt ország ahhoz, hogy egyetlen szereplő könnyedén megkaparintsa a hatalmat, így Kadhafi hatalmának megdöntése óta a regionális erőközpontok egymással hadakoznak. Haftár is csak egy nagyobb hal, aki nem megette, hanem inkább maga mellé gyűjtötte a sok kicsit. Közelmúltbeli megerősödése is elsősorban diplomáciai, nem pedig katonai sikereinek köszönhető. Persze ehhez az is kellett, hogy a tábornok a fontosabb – még tőle független – milíciákkal kötött alkuk mellett a külső szereplőket is meggyőzze, hogy ne emeljenek gátat hatalma kiterjesztése elé.

 

A LÍBIAI POLGÁRHÁBORÚ AKTUÁLIS HELYZETE 2019. ÁPRILIS 11-ÉN (PIROS: HAFTÁR ERŐI, KÉK: TRIPOLI KORMÁNY, ZÖLD: TUAREG MILÍCIÁK) – FORRÁS: LIVEUAMAP.COM

 

Halifa Haftár, aki a 80-as évek közepéig Kadhafi hadseregében szolgált katonatisztként, majd egészen a diktátor elűzéséig az Egyesült Államokban szerzett menedéket és amerikai állampolgárságot is,

 

a mostani offenzíva előtt körbeturnézta a legjelentősebb regionális szereplőket.

 

Többek között a Szalman szaúdi királlyal, és fiával, az ország ügyeit vivő trónörökössel, Mohamed bin Szalmannal is találkozott. A nem túl bőszavú arab sajtóhírek szerint a megbeszéléseken Líbia biztonsága és stabilitása volt napirenden. 

 

Az elmúlt napok fejleményei alapján igencsak meglepő lenne, ha mindebbe a szaúdiak beleegyezése nélkül kezdett volna bele Haftár. Ráadásul a szaúdi zöld jelzés az Egyesült Államok jóváhagyását is valószínűsíti. Nyugati elemzők emlékeztetnek, hogy Washington már a korábbi szoros kapcsolatok miatt sem idegenkedett attól a helyzettől, hogy a tábornoknak döntő befolyása legyen Líbia jövőjét illetően. És itt akár

 

az a furcsa helyzet is kialakulhat, hogy az amerikaiak egy platformra kerülnek az oroszokkal, akik évek óta nyíltan támogatják Haftárt.

 

Gondolhatnánk, hogy ez alapján akkor egyenes út vezet a tripoli kormány által uralt területek bekebelezéséhez, de nem eszik olyan forrón a kását. A jelentősebb összecsapások kiújulását a nyílt kommunikáció alapján senki sem akarja. Amerika és Oroszország, meg persze számos külső szereplő az összecsapások mielőbbi beszüntetésére szólította fel Haftárt.

 

Az ország egészét tekintve béna kacsaként működő tripoli kormány mellett szól ugyanakkor, hogy az Európai Unióba irányuló migrációs hullám mérséklése tekintetében jó partnernek bizonyult, és lehetővé tette, hogy az európai hadihajók ne csak a nemzetközi, hanem a líbiai vizeken is akciózzanak. Ha viszont Haftár minden külső érdekelt számára szavatolni tudná, hogy ő is zárva tartja a korábban igencsak felkapott útvonalat, azzal könnyen megpecsételhetné Fájez esz-Szarrádzs sorsát.

 

A mostani összecsapások ellenére sem kell attól tartani, hogy újabb migrációs hullám indulna meg Líbiából.

 

A korábbi anarchikus állapotok, melyek az embercsempészek szabad ténykedését is lehetővé tették, nem valószínű, hogy egyhamar visszatérnének. Haftár jelenleg túl erős ehhez.

 

FOTÓ: Twitter / Oded Berkowitz

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Míg a Jobbik néppártosodása révbe ért, a Fidesz nem maradhat örökké az Európai Néppárt tagja úgy, hogy közben fel van függesztve – fogalmazott a Jobbik EP-képviselője.

A galéria arra hivatkozva nem ad többé teret a BP olaj- és gázipari óriás művészeti versenyének, hogy mindent szeretnének megtenni klímavészhelyzet kezelése érdekében.

317 körzetben nem indít jelölteket a Brexit Párt decemberben, hogy ne szóródjanak szét a brexitpárti szavazatok.

A fejlesztési államtitkár a köztévében mondhatta el, hogy a pénteken átadásra kerülő új aréna közepes árszínvonalú, és Magyarország meg sem érezte.

2014-ben jobban megosztotta Romániát az elnökválasztás, mint idén, de azért az egykori Monarchia határain belül csak Székelyföld töri meg Klaus Johannis egyeduralmát.

A szocialisták nyertek, de nem nagyon, közben viszont megerősödött a szélsőjobb.

Akkor tizennégy szavazat volt a különbség, most már a szavazatok felének összeszámlálása után 2500, tehát nem maradt esélye a Fidesz-KDNP jelöltjének.

A hét kérdése

Veiszer Alindát? Nagy Blankát? Tarlós Istvánt? Vagy esetleg magát Demszky Gábort? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Very hot topic, ki is lesz beszélve november 12-én!

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás