+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2019. április 12. péntek, 07:41
Az Líbia nagy részét uraló, de a nemzetközi közösség által vezetőként el nem ismert Halifa Haftár offenzívát indított. A mostani összecsapások csak felerősítik a káoszt, vagy ez már a rendteremtés kezdete? Kik harcolnak egyáltalán? Lehetséges, hogy Líbia ügyében egy platformra kerül Amerika és Oroszország? Újabb migrációs válság jöhet, ha elhúzódik az offenzíva? Elmagyarázzuk!

A legtöbb hírolvasó számára nagy meglepetésként hatott, hogy a napokban – látszólag a semmiből – kiújultak a fegyveres harcok Líbiában, miután az ország nagy részét uralma alatt tudó Halifa Haftár tábornok offenzívát hirdetett a nemzetközi közösség által elismert, tripoli székhelyű kormány ellen. A nyugati média ugyan nem annyira követte az eseményeket, de a hadműveletre már hónapok óta számítani lehetett, hiszen a hivatalosan el nem ismert tobruki kormányt képviselő Haftár a tavalyi év végére ellenőrzése alá vonta az ország jelentős részét, és már akkor belebegtette, hogy csapatival megindul a líbiai főváros ellen – mondta az Azonnalinak Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

 

HALIFA HAFTÁR TÁBORNOK (FORRÁS: TWITTER/SMM LIBYA)

 

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a tábornok csapatai az elmúlt napokban ugyan már megvetették a lábukat Tripoli külső kerületeiben, de a nyilvánosságra került veszteséglisták alapján nem beszélhetünk túlságosan intenzív összecsapásokról.

 

Az egy hete zajló harcokban mindössze pár tucat fegyveres vesztette életét, a civil áldozatok száma pedig tíz fő alatt van.

 

Szalai Máté azt is fontos elemnek tartja a mostani támadásban, hogy annak tényét, még az első puskalövés előtt, a médiában is közzétette a tábornok. Ez arra utalhat, hogy Haftárnak nem a tripoli kormány megsemmisítése a célja, amihez egyébként se feltétlenül lenne meg az elegendő katonai ereje, hanem saját hatalmi pozícióin igyekszik javítani, még nagyobb nyomás alá helyezve a Fájez esz-Szarrádzs vezette, nemzetközi közösség által elismert kabinetet az ENSZ égisze alatt szervezett béketárgyalások előtt. 

 

Líbiában tulajdonképpen az országot évtizedeken keresztül vasmarokkal kormányzó autoriter vezető, Moammer Kadhafi 2011. októberi kivégzése óta hatalmi patthelyzet uralkodik, amit a világszervezet egy egész országra kiterjedő demokratikus választással próbálna feloldani. Az ENSZ a harcok kiújulása miatt ugyan elnapolta a választás részleteinek kidolgozásáról szóló, a jövő hét elejére tervezett konferenciát, de a terv végrehajtásáról nem mondtak le. A tripoli és a tobruki kormány mellett ugyanakkor jó pár belső szereplő bonyolítja még Líbia politikai-hatalmi térképét.

 

A rövid megszakítással lassan nyolc éve tartó polgárháborúban ugyanis a különböző milíciák és alkalmi szövetségeik az igazi főszereplők.

 

Líbia földrajzilag és társadalmilag is túlságosan tagolt ország ahhoz, hogy egyetlen szereplő könnyedén megkaparintsa a hatalmat, így Kadhafi hatalmának megdöntése óta a regionális erőközpontok egymással hadakoznak. Haftár is csak egy nagyobb hal, aki nem megette, hanem inkább maga mellé gyűjtötte a sok kicsit. Közelmúltbeli megerősödése is elsősorban diplomáciai, nem pedig katonai sikereinek köszönhető. Persze ehhez az is kellett, hogy a tábornok a fontosabb – még tőle független – milíciákkal kötött alkuk mellett a külső szereplőket is meggyőzze, hogy ne emeljenek gátat hatalma kiterjesztése elé.

 

A LÍBIAI POLGÁRHÁBORÚ AKTUÁLIS HELYZETE 2019. ÁPRILIS 11-ÉN (PIROS: HAFTÁR ERŐI, KÉK: TRIPOLI KORMÁNY, ZÖLD: TUAREG MILÍCIÁK) – FORRÁS: LIVEUAMAP.COM

 

Halifa Haftár, aki a 80-as évek közepéig Kadhafi hadseregében szolgált katonatisztként, majd egészen a diktátor elűzéséig az Egyesült Államokban szerzett menedéket és amerikai állampolgárságot is,

 

a mostani offenzíva előtt körbeturnézta a legjelentősebb regionális szereplőket.

 

Többek között a Szalman szaúdi királlyal, és fiával, az ország ügyeit vivő trónörökössel, Mohamed bin Szalmannal is találkozott. A nem túl bőszavú arab sajtóhírek szerint a megbeszéléseken Líbia biztonsága és stabilitása volt napirenden. 

 

Az elmúlt napok fejleményei alapján igencsak meglepő lenne, ha mindebbe a szaúdiak beleegyezése nélkül kezdett volna bele Haftár. Ráadásul a szaúdi zöld jelzés az Egyesült Államok jóváhagyását is valószínűsíti. Nyugati elemzők emlékeztetnek, hogy Washington már a korábbi szoros kapcsolatok miatt sem idegenkedett attól a helyzettől, hogy a tábornoknak döntő befolyása legyen Líbia jövőjét illetően. És itt akár

 

az a furcsa helyzet is kialakulhat, hogy az amerikaiak egy platformra kerülnek az oroszokkal, akik évek óta nyíltan támogatják Haftárt.

 

Gondolhatnánk, hogy ez alapján akkor egyenes út vezet a tripoli kormány által uralt területek bekebelezéséhez, de nem eszik olyan forrón a kását. A jelentősebb összecsapások kiújulását a nyílt kommunikáció alapján senki sem akarja. Amerika és Oroszország, meg persze számos külső szereplő az összecsapások mielőbbi beszüntetésére szólította fel Haftárt.

 

Az ország egészét tekintve béna kacsaként működő tripoli kormány mellett szól ugyanakkor, hogy az Európai Unióba irányuló migrációs hullám mérséklése tekintetében jó partnernek bizonyult, és lehetővé tette, hogy az európai hadihajók ne csak a nemzetközi, hanem a líbiai vizeken is akciózzanak. Ha viszont Haftár minden külső érdekelt számára szavatolni tudná, hogy ő is zárva tartja a korábban igencsak felkapott útvonalat, azzal könnyen megpecsételhetné Fájez esz-Szarrádzs sorsát.

 

A mostani összecsapások ellenére sem kell attól tartani, hogy újabb migrációs hullám indulna meg Líbiából.

 

A korábbi anarchikus állapotok, melyek az embercsempészek szabad ténykedését is lehetővé tették, nem valószínű, hogy egyhamar visszatérnének. Haftár jelenleg túl erős ehhez.

 

FOTÓ: Twitter / Oded Berkowitz

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás