Mi folyik már megint Líbiában?

Szerző: Bakodi Péter
2019.04.12. 07:41

Az Líbia nagy részét uraló, de a nemzetközi közösség által vezetőként el nem ismert Halifa Haftár offenzívát indított. A mostani összecsapások csak felerősítik a káoszt, vagy ez már a rendteremtés kezdete? Kik harcolnak egyáltalán? Lehetséges, hogy Líbia ügyében egy platformra kerül Amerika és Oroszország? Újabb migrációs válság jöhet, ha elhúzódik az offenzíva? Elmagyarázzuk!

Mi folyik már megint Líbiában?

A legtöbb hírolvasó számára nagy meglepetésként hatott, hogy a napokban – látszólag a semmiből – kiújultak a fegyveres harcok Líbiában, miután az ország nagy részét uralma alatt tudó Halifa Haftár tábornok offenzívát hirdetett a nemzetközi közösség által elismert, tripoli székhelyű kormány ellen. A nyugati média ugyan nem annyira követte az eseményeket, de a hadműveletre már hónapok óta számítani lehetett, hiszen a hivatalosan el nem ismert tobruki kormányt képviselő Haftár a tavalyi év végére ellenőrzése alá vonta az ország jelentős részét, és már akkor belebegtette, hogy csapatival megindul a líbiai főváros ellen – mondta az Azonnalinak Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

HALIFA HAFTÁR TÁBORNOK (FORRÁS: TWITTER/SMM LIBYA)

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a tábornok csapatai az elmúlt napokban ugyan már megvetették a lábukat Tripoli külső kerületeiben, de a nyilvánosságra került veszteséglisták alapján nem beszélhetünk túlságosan intenzív összecsapásokról.

Az egy hete zajló harcokban mindössze pár tucat fegyveres vesztette életét, a civil áldozatok száma pedig tíz fő alatt van.

Szalai Máté azt is fontos elemnek tartja a mostani támadásban, hogy annak tényét, még az első puskalövés előtt, a médiában is közzétette a tábornok. Ez arra utalhat, hogy Haftárnak nem a tripoli kormány megsemmisítése a célja, amihez egyébként se feltétlenül lenne meg az elegendő katonai ereje, hanem saját hatalmi pozícióin igyekszik javítani, még nagyobb nyomás alá helyezve a Fájez esz-Szarrádzs vezette, nemzetközi közösség által elismert kabinetet az ENSZ égisze alatt szervezett béketárgyalások előtt. 

Líbiában tulajdonképpen az országot évtizedeken keresztül vasmarokkal kormányzó autoriter vezető, Moammer Kadhafi 2011. októberi kivégzése óta hatalmi patthelyzet uralkodik, amit a világszervezet egy egész országra kiterjedő demokratikus választással próbálna feloldani. Az ENSZ a harcok kiújulása miatt ugyan elnapolta a választás részleteinek kidolgozásáról szóló, a jövő hét elejére tervezett konferenciát, de a terv végrehajtásáról nem mondtak le. A tripoli és a tobruki kormány mellett ugyanakkor jó pár belső szereplő bonyolítja még Líbia politikai-hatalmi térképét.

A rövid megszakítással lassan nyolc éve tartó polgárháborúban ugyanis a különböző milíciák és alkalmi szövetségeik az igazi főszereplők.

Líbia földrajzilag és társadalmilag is túlságosan tagolt ország ahhoz, hogy egyetlen szereplő könnyedén megkaparintsa a hatalmat, így Kadhafi hatalmának megdöntése óta a regionális erőközpontok egymással hadakoznak. Haftár is csak egy nagyobb hal, aki nem megette, hanem inkább maga mellé gyűjtötte a sok kicsit. Közelmúltbeli megerősödése is elsősorban diplomáciai, nem pedig katonai sikereinek köszönhető. Persze ehhez az is kellett, hogy a tábornok a fontosabb – még tőle független – milíciákkal kötött alkuk mellett a külső szereplőket is meggyőzze, hogy ne emeljenek gátat hatalma kiterjesztése elé.

A LÍBIAI POLGÁRHÁBORÚ AKTUÁLIS HELYZETE 2019. ÁPRILIS 11-ÉN (PIROS: HAFTÁR ERŐI, KÉK: TRIPOLI KORMÁNY, ZÖLD: TUAREG MILÍCIÁK) – FORRÁS: LIVEUAMAP.COM

Halifa Haftár, aki a 80-as évek közepéig Kadhafi hadseregében szolgált katonatisztként, majd egészen a diktátor elűzéséig az Egyesült Államokban szerzett menedéket és amerikai állampolgárságot is,

a mostani offenzíva előtt körbeturnézta a legjelentősebb regionális szereplőket.

Többek között a Szalman szaúdi királlyal, és fiával, az ország ügyeit vivő trónörökössel, Mohamed bin Szalmannal is találkozott. A nem túl bőszavú arab sajtóhírek szerint a megbeszéléseken Líbia biztonsága és stabilitása volt napirenden. 

Az elmúlt napok fejleményei alapján igencsak meglepő lenne, ha mindebbe a szaúdiak beleegyezése nélkül kezdett volna bele Haftár. Ráadásul a szaúdi zöld jelzés az Egyesült Államok jóváhagyását is valószínűsíti. Nyugati elemzők emlékeztetnek, hogy Washington már a korábbi szoros kapcsolatok miatt sem idegenkedett attól a helyzettől, hogy a tábornoknak döntő befolyása legyen Líbia jövőjét illetően. És itt akár

az a furcsa helyzet is kialakulhat, hogy az amerikaiak egy platformra kerülnek az oroszokkal, akik évek óta nyíltan támogatják Haftárt.

Gondolhatnánk, hogy ez alapján akkor egyenes út vezet a tripoli kormány által uralt területek bekebelezéséhez, de nem eszik olyan forrón a kását. A jelentősebb összecsapások kiújulását a nyílt kommunikáció alapján senki sem akarja. Amerika és Oroszország, meg persze számos külső szereplő az összecsapások mielőbbi beszüntetésére szólította fel Haftárt.

Az ország egészét tekintve béna kacsaként működő tripoli kormány mellett szól ugyanakkor, hogy az Európai Unióba irányuló migrációs hullám mérséklése tekintetében jó partnernek bizonyult, és lehetővé tette, hogy az európai hadihajók ne csak a nemzetközi, hanem a líbiai vizeken is akciózzanak. Ha viszont Haftár minden külső érdekelt számára szavatolni tudná, hogy ő is zárva tartja a korábban igencsak felkapott útvonalat, azzal könnyen megpecsételhetné Fájez esz-Szarrádzs sorsát.

A mostani összecsapások ellenére sem kell attól tartani, hogy újabb migrációs hullám indulna meg Líbiából.

A korábbi anarchikus állapotok, melyek az embercsempészek szabad ténykedését is lehetővé tették, nem valószínű, hogy egyhamar visszatérnének. Haftár jelenleg túl erős ehhez.

FOTÓ: Twitter / Oded Berkowitz

Bakodi Péter
Bakodi Péter az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek