+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. április 9. kedd, 11:36
Sem a túlóratörvény, sem a közigazgatási bíróságokról szóló törvény nem lett közjogilag érvénytelen sem azért, mert a képviselői kártyák nélkül szavazta azt meg az Országgyűlés, sem azért, mert a levezető elnök nem a pulpituson ült, mondta ki kedden az Alkotmánybíróság. Az ellenzéki képviselők decemberi akciója még formálisan sem volt jogszerű obstrukció az AB szerint. A támadott törvények lényegi alkotmányellenességéről később döntenek.

Elutasította az Alkotmánybíróság az ellenzéki képviselők azon beadványát, ami a munka törvénykönyve rabszolgatörvény néven elhíresült módosítására és a közigazgatási bíróságokra vonatkozott, arra hivatkozva, hogy a parlament a törvényeket szabályellenesen fogadta el. Az AB szerint az, hogy az ellenzéki képviselők a decemberi parlamenti ülésen elállták a házelnöki pulpitushoz vezető utat, még formálisan sem jogszerűek, tehát nem tekinthetők obstrukciónak.

 

Ennél fogva pedig azonnali megoldást követelt a helyzet: ebbe az is belefér, hogy a házelnök vagy a levezető elnök nem a pulpitusról vezeti az ülést, és nem a kártyás rendszer segítségével szavaznak a képviselők

 

– szól az Alkotmánybíróság érvelése.

 

Tartalmilag nem döntött egyelőre az AB a túlóratörvényről

 

Ellenzéki képviselők a túlóratörvény és a közigazgatási bíróságok felállítása miatt is az Alkotmánybírósághoz fordultak. Mindkét indítványban – bár a törvényeket tartalmilag is támadták – elsősorban azonban egy formai okra hivatkoztak: arra, hogy a törvények érvénytelenek, mivel szabályellenesen fogadták el őket. Ezt arra alapozták, hogy a levezető elnök nem ült a pulpituson (mivel az ellenzéki képviselők elállták az oda vezető utat), és hogy nem a kártyás rendszerrel szavazták meg a törvényeket. Így pedig érvelésük szerint nem volt garantált, hogy csak az arra jogosultak használják a szavazási rendszert.

 

Az AB elkülönítette az ügyek érdemi részét a közjogi érvénytelenség kérdésétől, és utóbbi tekintetében egyesítette az ügyeket: most tehát csak azt döntötték el, hogy a kártya nélküli szavazás és a pulpituson kívüli üléslevezetés ellenére érvényesen létrejöttek-e egyáltalán ezek a törvények.

 

Egyébként az ellenzéki beadvány csavarja, hogy abban pont Kövér László házelnök sokat kritizált fegyelmi jogkörére hivatkoznak

 

– amit szokott is gyakran használni mindenféle bírságok és fizetésmegvonások formájában, pont a túlóratörvény kapcsán is elég vastagon fogott a ceruzája –, ez ugyanis az a kapocs, amivel valahogy az alkotmányhoz lehet kötni az esetet. Az ugyanis nincs leírva az alkotmányban (de még a parlament működéséről szóló törvényben, az Ogytv-ben sem), hogy csak kártyás rendszerben szabadna szavazni, mint ahogy az sem, hogy a pulpitusról kellene az ülést levezetni – erre csak közvetetten utal az Ogytv.

 

A házelnök fegyelmi jogköréről az Alaptörvény ezt írja: „Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol.” Az ellenzéki képviselők viszont azzal érvelnek, hogy sem a pulpituson kívüli üléslevezetés, sem a kártyás szavazási rendszer mellőzése nem ilyen, a házszabályban meghatározott fegyelmi jogkör, tehát ezekkel Kövér nem élhetett alkotmányosan, tehát az ekként elfogadott törvények is érvénytelenek – szólt a következtetés.

 

Azt is sérelmezték a képviselők, hogy valójában egy jegyző sem látta el a jegyzői feladatokat, és főleg nem volt köztük ellenzéki, pedig lehetőleg annak kell lennie a házszabály szerint.

 

AB: Úgy kell az ellenzéknek, kellett nekik elállni a pulpitust

 

A Házszabály lényeges rendelkezésével megalkotott törvény valóban sérti az alkotmányt és közjogilag érvénytelen, utalt vissza az Alkotmánybíróság a korábbi gyakorlatára. A kérdés tehát az volt, hogy a túlóratörvény és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény elfogadása során történt-e ilyen jogsértés.

 

Az AB hosszan elmélkedett az obstrukcióról, ami formálisan jogszerű, de rendeltetésellenesen gyakorolt képviselői magatartás, például direkt elhúzott beszédek által. Viszont ami még formai értelemben sem jogszerű, az nem obstrukció. Ilyenkor a Házszabályban rögzített, a házelnök rendelkezésére álló fegyelmi, rendészeti intézkedések nem biztos hogy működnek, a házelnöknek vagy a levezető elnöknek azonnal intézkednie kell – részletezte Sulyok Tamás AB-elnök a keddi nyilvános hirdetésen.

 

Az AB arra jutott, hogy

 

a pulpitus elállása az ellenzék részéről nem obstrukció, mert a pulpitus elállása nem olyan, mint a felszólalási jog: ez még formálisan sem jogszerű,

 

tehát túlmegy azon, hogy egy képviselői jogot rendeltetésellenesen használnak ki. Tehát pont az indítványozók magatartásából fakadt az a helyzet, ami miatt a levezető elnök kénytelen volt máshonnan vezetni az ülést, következtetett az AB.

 

Az ellenzéki jegyzők részvétele is csak lehetőségként van a Házszabályban előírva, a vitatott decemberi ülésen pedig nem önkényesen jelölt ki a levezető elnök kormánypárti jegyzőket, hanem a parlamenti káosz miatt, emiatt tehát nem lehetnek közjogilag érvénytelenek az ekkor elfogadott törvények – tette hozzá az AB az indítvány jegyzőkre vonatkozó érvelése kapcsán.

 

A kártyás üzemmódban való szavazás sehol nincs kötelező jelleggel előírva. Ez csak az Országgyűlés Hivatala által készített tájékoztatóban szerepel, ami nem jogszabály,

 

szögezte le Sulyok Tamás AB-elnök. Nem csak a kártyás gépi szavazás jelenti azt, hogy személyesen szavaznak a képviselők. Eleve csakhosszú évekkel a rendszerváltás után vezették be ezt a technikai berendezést, mégse mondja senki, hogy a kilencvenes években elfogadott törvények érvénytelenek lennének emiatt – teszi még hozzá az indokolás. 

 

Végül Sulyok megjegyezte: van egy olyan polgári jogi alapelv, hogy saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. Az ellenzéki képviselők most mégis pontosan így tettek, mikor jogszerűtlenül viselkedtek az ülésteremben, és az ebből előállt eljárási hibákra hivatkozva támadták meg az elfogadott törvényeket.

 

Összességében tehát

 

formailag rendben van mindkét törvény, tartalmilag pedig elkülönített eljárásban vizsgálja majd meg az AB azok alkotmányellenességét.

 

Hogy miről szólnak pontosan ezek a törvények, és mi velük a gond? Olvasd el a rabszolgatörvényről és a közigazgatási bíróságokról szóló elemzéseinket az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nagyobb baja is van Győrnek a polgármester szexbotrányánál: csúcsidőben folyamatosan maradnak ki a buszok, megoldás egyelőre nem látszik.

A hatóságok nem örültek neki különösebben, hogy elkezdene rendesen bánni felhasználói adataival a közösségi oldal, de Zuckerbergék őket is megpróbálják segíteni.

A honvédelmi államtitkár szerint a szocialista Bangóné úgy viselkedik, mint aki megőrült. Mindezt azért, mert az ellenzék új választást akar Csepelen, miközben a Fidesz is több helyen számoltat újra.

Szerintük legalább annyit érdemelnének a nyugat-balkáni régió népei, hogy az Európai Unió világosan mondja meg, mi a helyzet pontosan.

„Ez itt a finn-svéd határ. Negyven éve nem történt itt semmi.” Miért is jó az, hogy az EU dögunalmas?

Éjfélig vitatkoztak, de nem jutottak egyezségre az EU-s vezetők a nyugat-balkáni bővítés ügyében, még csak ígérgető dokumentumra sem futotta.

Bangóné Borbély Ildikó szerint annyira egyértelmű, hogy elcsalta a választást a helyi Fidesz, hogy az újraszámlálással sem elégednének meg.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás