+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. április 9. kedd, 11:36
Sem a túlóratörvény, sem a közigazgatási bíróságokról szóló törvény nem lett közjogilag érvénytelen sem azért, mert a képviselői kártyák nélkül szavazta azt meg az Országgyűlés, sem azért, mert a levezető elnök nem a pulpituson ült, mondta ki kedden az Alkotmánybíróság. Az ellenzéki képviselők decemberi akciója még formálisan sem volt jogszerű obstrukció az AB szerint. A támadott törvények lényegi alkotmányellenességéről később döntenek.

Elutasította az Alkotmánybíróság az ellenzéki képviselők azon beadványát, ami a munka törvénykönyve rabszolgatörvény néven elhíresült módosítására és a közigazgatási bíróságokra vonatkozott, arra hivatkozva, hogy a parlament a törvényeket szabályellenesen fogadta el. Az AB szerint az, hogy az ellenzéki képviselők a decemberi parlamenti ülésen elállták a házelnöki pulpitushoz vezető utat, még formálisan sem jogszerűek, tehát nem tekinthetők obstrukciónak.

 

Ennél fogva pedig azonnali megoldást követelt a helyzet: ebbe az is belefér, hogy a házelnök vagy a levezető elnök nem a pulpitusról vezeti az ülést, és nem a kártyás rendszer segítségével szavaznak a képviselők

 

– szól az Alkotmánybíróság érvelése.

 

Tartalmilag nem döntött egyelőre az AB a túlóratörvényről

 

Ellenzéki képviselők a túlóratörvény és a közigazgatási bíróságok felállítása miatt is az Alkotmánybírósághoz fordultak. Mindkét indítványban – bár a törvényeket tartalmilag is támadták – elsősorban azonban egy formai okra hivatkoztak: arra, hogy a törvények érvénytelenek, mivel szabályellenesen fogadták el őket. Ezt arra alapozták, hogy a levezető elnök nem ült a pulpituson (mivel az ellenzéki képviselők elállták az oda vezető utat), és hogy nem a kártyás rendszerrel szavazták meg a törvényeket. Így pedig érvelésük szerint nem volt garantált, hogy csak az arra jogosultak használják a szavazási rendszert.

 

Az AB elkülönítette az ügyek érdemi részét a közjogi érvénytelenség kérdésétől, és utóbbi tekintetében egyesítette az ügyeket: most tehát csak azt döntötték el, hogy a kártya nélküli szavazás és a pulpituson kívüli üléslevezetés ellenére érvényesen létrejöttek-e egyáltalán ezek a törvények.

 

Egyébként az ellenzéki beadvány csavarja, hogy abban pont Kövér László házelnök sokat kritizált fegyelmi jogkörére hivatkoznak

 

– amit szokott is gyakran használni mindenféle bírságok és fizetésmegvonások formájában, pont a túlóratörvény kapcsán is elég vastagon fogott a ceruzája –, ez ugyanis az a kapocs, amivel valahogy az alkotmányhoz lehet kötni az esetet. Az ugyanis nincs leírva az alkotmányban (de még a parlament működéséről szóló törvényben, az Ogytv-ben sem), hogy csak kártyás rendszerben szabadna szavazni, mint ahogy az sem, hogy a pulpitusról kellene az ülést levezetni – erre csak közvetetten utal az Ogytv.

 

A házelnök fegyelmi jogköréről az Alaptörvény ezt írja: „Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol.” Az ellenzéki képviselők viszont azzal érvelnek, hogy sem a pulpituson kívüli üléslevezetés, sem a kártyás szavazási rendszer mellőzése nem ilyen, a házszabályban meghatározott fegyelmi jogkör, tehát ezekkel Kövér nem élhetett alkotmányosan, tehát az ekként elfogadott törvények is érvénytelenek – szólt a következtetés.

 

Azt is sérelmezték a képviselők, hogy valójában egy jegyző sem látta el a jegyzői feladatokat, és főleg nem volt köztük ellenzéki, pedig lehetőleg annak kell lennie a házszabály szerint.

 

AB: Úgy kell az ellenzéknek, kellett nekik elállni a pulpitust

 

A Házszabály lényeges rendelkezésével megalkotott törvény valóban sérti az alkotmányt és közjogilag érvénytelen, utalt vissza az Alkotmánybíróság a korábbi gyakorlatára. A kérdés tehát az volt, hogy a túlóratörvény és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény elfogadása során történt-e ilyen jogsértés.

 

Az AB hosszan elmélkedett az obstrukcióról, ami formálisan jogszerű, de rendeltetésellenesen gyakorolt képviselői magatartás, például direkt elhúzott beszédek által. Viszont ami még formai értelemben sem jogszerű, az nem obstrukció. Ilyenkor a Házszabályban rögzített, a házelnök rendelkezésére álló fegyelmi, rendészeti intézkedések nem biztos hogy működnek, a házelnöknek vagy a levezető elnöknek azonnal intézkednie kell – részletezte Sulyok Tamás AB-elnök a keddi nyilvános hirdetésen.

 

Az AB arra jutott, hogy

 

a pulpitus elállása az ellenzék részéről nem obstrukció, mert a pulpitus elállása nem olyan, mint a felszólalási jog: ez még formálisan sem jogszerű,

 

tehát túlmegy azon, hogy egy képviselői jogot rendeltetésellenesen használnak ki. Tehát pont az indítványozók magatartásából fakadt az a helyzet, ami miatt a levezető elnök kénytelen volt máshonnan vezetni az ülést, következtetett az AB.

 

Az ellenzéki jegyzők részvétele is csak lehetőségként van a Házszabályban előírva, a vitatott decemberi ülésen pedig nem önkényesen jelölt ki a levezető elnök kormánypárti jegyzőket, hanem a parlamenti káosz miatt, emiatt tehát nem lehetnek közjogilag érvénytelenek az ekkor elfogadott törvények – tette hozzá az AB az indítvány jegyzőkre vonatkozó érvelése kapcsán.

 

A kártyás üzemmódban való szavazás sehol nincs kötelező jelleggel előírva. Ez csak az Országgyűlés Hivatala által készített tájékoztatóban szerepel, ami nem jogszabály,

 

szögezte le Sulyok Tamás AB-elnök. Nem csak a kártyás gépi szavazás jelenti azt, hogy személyesen szavaznak a képviselők. Eleve csakhosszú évekkel a rendszerváltás után vezették be ezt a technikai berendezést, mégse mondja senki, hogy a kilencvenes években elfogadott törvények érvénytelenek lennének emiatt – teszi még hozzá az indokolás. 

 

Végül Sulyok megjegyezte: van egy olyan polgári jogi alapelv, hogy saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. Az ellenzéki képviselők most mégis pontosan így tettek, mikor jogszerűtlenül viselkedtek az ülésteremben, és az ebből előállt eljárási hibákra hivatkozva támadták meg az elfogadott törvényeket.

 

Összességében tehát

 

formailag rendben van mindkét törvény, tartalmilag pedig elkülönített eljárásban vizsgálja majd meg az AB azok alkotmányellenességét.

 

Hogy miről szólnak pontosan ezek a törvények, és mi velük a gond? Olvasd el a rabszolgatörvényről és a közigazgatási bíróságokról szóló elemzéseinket az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem az jelenti rájuk a veszélyt, hogy rozoga csónakokkal kelnek át a tengeren, hanem az útközben jellemző erőszak. Marokkó különösen veszélyes.

Főleg a szélsőjobb politikusok és kommentelők jeleskednek ebben. Több politikus is valamiért a támadás szót használta a párizsi tűzre.

Nikola Gruevszki pártjának „sorosista” jelöltje és a
szocdem jogászprofesszor
fej-fej mellett állnak az első forduló után. Két hét múlva lesz a második forduló, de nagyon alacsony a részvételi kedv.

Komoly etnikai és vallási ellentétek, és egy alig pár hónapja véget ért politikai válság kísérik a merényleteket az indiai-óceáni szigetországban.

Egy német középkorász az orvostudomány mai állása alapján vizsgálta meg az evangéliumokban leírt kereszthalált, és arra a megállapításra jutott: Jézus kómába esett, de nem halt meg.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás