Az EP-választás az ellenzék nagy és nagyon elfuserált lehetősége

A magyar ellenzék nem vette észre, mivel nem is célja, hogy Orbánt ezen az EP-választáson meg lehetett volna ütni. Nem kiütni, de adni neki egy olyat, ami fáj, ami után leáll a csépeléssel, és a továbbiakban kettős fedezék mögül bokszol.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Kérdezik kedves olvasóink, hogy miért tulajdonítunk mi ekkora jelentőséget az EP-választásoknak, és miért kutyázzuk a magyar ellenzéket, hogy nem teszi ugyanezt. Azért, mert az EP-választás a magyar ellenzék nagy és nagyon elfuserált lehetősége.

Az EP-választásokon hagyományosan alacsony (illetve nagyon alacsony) a részvétel, még nem volt sok ilyen, legalábbis nálunk, a választók hajlamosak kevesebb jelentőséget tulajdonítani neki. Az alacsony részvétel meg mindig kedvez a kicsi, de viszonylag stabil pártoknak. Nem véletlen, hogy a Momentum, amelynek sehol sincs még hatalmi pozíciója, ráfeküdt az EP-kampányra. Van egy kicsi, de kivétel nélkül eurofil emberekből álló szavazótábora, amelyik ha lelkesen rászavaz a pártjára, egy kis részvételű választáson simán felteszi a térképre.

Minden más párt viszont látványosan úgy van vele, hogy az EP-választásokon nagyjából azt fogja dobni a gép, amit a közvélemény-kutatások mutatnak. Gyurcsányék épp küszöb fölött, LMP alatta, MSZP-Párbeszéd 15 százalék körül, Jobbik ugyanígy, és ez nekik pont jó így.

ott abban reménykednek, hogy sok helyi győzelmet aratnak.

Ezzel a gondolkodásmóddal semmi baj nincs, ez a rendszerbe integrálódott, opportunista szarház... izé... szalonellenzék gondolkodásmódja. Úgy gondolják, hogy néhány megyeszékhely vezetése, meg a busás parkolási díjakat szedő fővárosi kerületek bevételei a jó üzlet. (Most szólok, mert októberben mindenki nagyon meg lesz lepve: I. [Bölcs] Viktor a választások után két héttel rá fog csapni a parkolási díjat szedő kerületekre, és megalakul majd a parkolási monopólium.)

Ha viszont ez valódi ellenzék lenne, akkor Macron pár hete itt járt embere talált volna itt lehetőséget. Ehelyett itt találta a Momentumot és a DK-t. A Momentumnak alighanem legalább szakmai segítséget adnak, legalábbis a közelmúltig frissen herélt birkák módjára össze-vissza kóválygó, a vezetőség aktuális agymenéseit random megvalósítani próbáló pártból elég hirtelen lett fegyelmezett és a kínos szituációkat kerülő párt belőlük. A DK meg bejut, és ez a két párt az, amelyikkel Macron ki tudja majd egészíteni a csapatait, ha koalíciós tárgyalásokra kerül sor. A többi kuka.

A Jobbikot megroppantották, ráadásul az orosz befolyás ott mindig kérdés marad, akárcsak a neonáci háttér. A Mi Hazánk alig burkoltan egy Fidesz-finanszírozású buli, az MSZP meg szintén annyira látványosan van Viktor zsebében, hogy nem is érdemes rájuk szót vesztegetni, legalábbis összeurópai szinten.

A feltételek adottak.

A németek megbuktatni nem akarják, de szívesen látnák, ha lenne valamiféle ellenzéke. A franciák a németek miatt nem akarják megbuktatni, de csinálnának neki valami ellenzéket. Ráadásul Viktor lett Macron első számú hivatkozási alapja, neki érdeke, hogy Viktor gyengüljön. A választás a szisztémája miatt érzéketlen a gerrymanderingre. A városi értelmiség (vidéken is) elmegy szavazni, a fideszes lumpenprolikat vért izzadva kell mozgósítani, mert nem tudják, mi ez. Valószínűleg azok a szavazók, akiknek van FB- és Insta-fiókja, és/vagy szoktak Indexet olvasni, aktivizálhatók, és nem a Fideszre akarnak szavazni.

Annyi lett volna teendő, hogy ezeket egy kicsit mozgósítják. Esetleg közös kampány, hogy most nem összefogás, ez az öt párt esélyes, bármelyikre szavazol, Orbán ellen szavazol. Erre szép csendben még pénz és szakmai háttér is alighanem érkezett volna.

Ehelyett nézzük, hogy VV Puzsér megsértődött VV Gergőre, akit közben a játékmesterek (akik a dugószobába össze szokták sorsolni a szilikonmellűt és a tetovált kigyúrtat) hetvenedjére szivatják meg, ezúttal épp a parkolókkal.

Ezek ennyit tudnak, ezekről többet nem érdemes írni. Visszatérünk a brexites és az Ókovács Szilveszteres viccekhez.

Ésik Sándor írása a Diétás Magyar Múzsán is megjelent, kövesd ott is!