+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. április 8. hétfő, 09:32
Persze továbbra is tele szájjal megy a brüsszelezés-migránsozás, de az apró jelek szerint a Fidesz nem csak a gazdasági, de a politikai térben is készül a közelgő válságra.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Én 2010 után, még ilyen nemzeti liberális korszakomban mindig vártam, hogy a Fidesz-kormány egyszercsak majd konszolidációba kezd, visszafogja a jogállami intézmények leépítését és elfoglalását, de ez a remény nyilván hiábavaló volt: a Fidesz 2015 óta egyértelműen a szélsőjobbra sorolt, az állami-, gazdasági- és médiaterek agresszív elfoglalása pedig csak még magasabb fokozatba kapcsolt, ahogy az ezzel párosuló hatalmi arrogancia is.

 

Tavaly tavasszal, amikor a választás előtt az egyik ellenzéki párt vezetőivel háttérbeszélgettem, és rákérdezett az egyikük, hogy szerintem mi lesz egy Fidesz-győzelem után, mire és hogyan készüljenek szerintem, akkor én már konkrétan azt javasoltam, hogy ideje jó helyre eldugni a fénymásoló- és írógépeket, hogy majd a megfelelő időben lehessen szamizdatot nyomtatni.

 

Apró jelek a jéghideg homokban

 

Ehhez a sötét képhez képest 2019 eleje finoman ugyan, de elkezdte hozni azt a konszolidációt, amit 5-6 éve sok jobboldali-konzervatív értelmiségi, újságíró, publicista és egyéb tótumfaktum szeretett volna látni. Nyilván

 

nem arról van szó, hogy a Fidesz hirtelen elkezdte visszaépíteni az elfoglalt intézmények függetlenségét, vagy hogy lejjebb adna a konteós propagandából, hanem egészen apró dolgokról, amelyek mégis valamiféle változást jeleznek.

 

Orbán Viktor például egészen 2018-ig menekült a nyílt interjúhelyzetek és más politikusokkal folytatott viták elől, ehhez képest idén év elején kiállt, és a rendes médiumok számára is nagyjából nyitott sajtótájékoztatót tartott, ahol – a maga módján ugyan – de valódi újságírói kérdésekre válaszolt. Aztán nőnap alkalmából háttérbeszélgetésre hívott egy csapat újságírót, köztünk az Azonnali munkatársát, Hutter Mariannát is, ahol szintén szabadon lehetett tőle kérdezni.

 

A kormánypárti médiatér finomhangolása is érdekes tanulságokkal szolgál. Hiszen miért is ne tarthatna fenn a Fidesz két hírtévét a végtelen (köz)pénzből? Mégis, április elsejével összevonták és karcsúsították az Echo TV-t és a Hír TV-t, a két brandből a jobboldali közönség számára szimpatikusabb Hír TV nevét megtartva. Ugyanígy lett a Magyar Időkből Magyar Nemzet: szintén egy olyan márka, ami a Fidesztől esetleg elpártolt, vagy a szélsőjobbos fordulat miatt passzívvá vált konzervatív közönség számára jobban cseng.

 

A hetilapok piacán is érdekes a helyzet, hiszen a mérsékelt konzervatívok fórumát, a Heti Választ beszántották, ennek a helyén azonban nem maradt normális hangvételű, ugyanakkor kormánybarát orgánum: a Figyelő a legbutább propagandát tolta. Mi történik most? A Figyelőt 180 fokos fordulattal ismét tisztán gazdasági lappá varázsolták, hogy helyet csináljanak a hetilapnak, ami várhatóan a Mandiner nevét fogja viselni, és állítólag szintén az egykori Heti Válasz-féle mérsékeltebb irányvonalat fogja képviselni.

 

Ugyanígy feltűnő, hogy az elmúlt hónapokat a Fidesz üzeneteit tekintve nem csak a negatív lejáratás uralta, hanem leginkább a pozitív töltetű családvédelmi kampány. Nagy várakozással tekintettem ebből a szempontból a Fidesz EP-programja felé, de sajnos pénteken kiderült, hogy itt viszont ismét csak az ócska migránsozásra és brüsszelezésre telt.

 

Mindemellett érdekes, hogy hiába várják Orbánt az európai populisták nagyon, a Fidesz – az én korábbi elméletemmel szemben, miszerint direkt ki akarják záratni magukat – foggal-körömmel ragaszkodik egyelőre a néppárti tagsághoz.

 

Közeleg a tél

 

Ésik Sándor Azonnalin is megjelent cikkeiben boncolgatta, hogy nem csak a média- és politikai térben finomít a Fidesz, de a gazdasági vonalon is, az ok pedig az, hogy mindenki érzi, hogy jön az újabb válság. Ez pedig a Fidesznek elég problémás dolog, hiszen 2008-2009-et ellenzékben megúszták, aztán utána – különböző vitatható megoldásokkal ugyan, de – növekedési pályára állították a magyar gazdaságot.

 

A Fidesz-féle illiberális rendszerváltás nem sikerülhetett volna, ha a magyarok egy jelentős, politikailag aktív részének életszínvonala mindeközben drasztikusan csökkent volna, hiszen végső soron mindig rá lehetett mutatni: lopunk, elcsászárosodunk, de növekedés van, épül az ország (vagy legalább a stadionok biztos), jönnek ide a nyugati multik, nőnek a bérek (valamennyire). És ennek tetejébe még migráncsok sincsenek, ugye, de az már csak a hab a tortán.

 

Egy igazi gazdasági világválság azonban könnyedén kikezdheti ezt az újfajta, hallgatólagos kádári alkut, avagy a Fidesz országlásának alapvető keretrendszerét.

 

Ha jön a válság, minden kiszámíthatatlanná válik és bármi megtörténhet, érdemes tehát még most, jó előre nyitni a migránspropagandán túli világ felé is, legalább egy kicsit.

 

Főleg, hogy a Fidesz hazai ellenfelei, legyenek bármilyen bénák is, tavaly december óta az egyre alapvetőbb szintű összefogás irányába tartanak: az önkormányzati választásokra egyre több kisebb-nagyobb városban tömörül egységfrontba a baloldal, a kicsit jobbra húzó LMP, a neolib-technokrata, akár fiatal konzik számára is simán vállalható Momentum és a centrum felé húzó Jobbik, miközben például Márki-Zay Péter, az ellenzéki közeg egyik emelkedőben lévő csillaga, illetve egyesülete is kifejezetten az inkább mérsékelt jobboldali szavazók megszólítására törekszik.

 

Ennek a közegnek ráadásul Simicska kapitulációja óta az ellenséges környezetben is kialakult a maga alternatív nyilvánossága a régi Magyar Nemzet szellemiségét magáénak tartó Magyar Hang hetilap, illetve az egykori Heti Válasz internetre költöző szerkesztősége, a Válasz Online formájában.

 

A jelek arra mutatnak, hogy a közelgő válság és a szorosnak ígérkező önkormányzati csaták fényében mintha igyekeznének a Fideszt ismét egy olyan párttá fazonírozni, ami a tömegeket szédítő széljobbos-bulváros-konteós propagandahazugságok mellett meg tudja szólítani egykori törzsbázisát, az azóta belőle részben kiábrándult mérsékelt jobboldali közönséget.

 

Vajon sikerülhet a dolog?

 

Ismerős a szöveg? Ez azért van, mert neked már jár a Reggeli fekete, és ez is benne volt hétfő reggel! Ha még nem jár neked az ingyenes hírlevelünk, de nem maradnál le te se róla, itt tudsz feliratkozni rá! Pintér Bence többi cikkét itt tudod elolvasni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Dacian Cioloș lenne az első román, aki EP-csoportot vezet.

Egy, az egyházi tulajdonokat érintő törvénytervezet miatt háborognak a szerb ortodox egyházi vezetők és politikusok. Feszültség van Szerbia és Montenegró között.

A katalán függetlenségpártiak berágtak, mert nem ők adják Barcelona következő polgármesterét. Közben megszívathatják Pedro Sánchez miniszterelnököt is!

Még 3 napig lehet online szavazásra regisztrálni az előválasztásra. Részletek!

A volt román miniszterelnök korábbi uszító mondata éles ellentétben áll a szociáldemokrata EP-frakció értékeivel, mondta frakciótársa, Ujhelyi István az Azonnalinak.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A kilencvenedik. A pesti Duna-korzón, június 13-17. között.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás