+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. április 5. péntek, 14:24
Chris Terheș atya egy ideig korrupcióellenes élharcos volt, de aztán a szocdemek megnyerték a választásokat. Májustól Brüsszelbe megy.

A román görögkatolikus egyház egyetlen amerikai egyházmegyéje kirúgott egy papot azzal az indokkal, hogy politikai ambíciói nem kompatibilisek klerikális hivatásával.

 

Az egyházfő a májusi EP-választásokon indul, a román szocáldemokrata párt listájának negyedik, biztos befutó helyén szerepel, úgyhogy ősztől majd az Európai Parlamentben fogjuk látni. A templomban viszont nem, ugyanis a Szent Györgyöt védőszentjének tudó, Ohio állam Canton városában székelő görögkatolikus egyházmegye elbocsátotta hivatalából Chris Terheș atyát azt követően, hogy az atya visszautasította jelöltségének visszavonását.

 

Március 25-én jelentette be a PSD a jelöltlistáját, és kisebb meglepetés volt, hogy a kaliforniai Keresztelő Szent János görögkatolikus misszió papja a negyedik rajta.

 

Az atyát sokan ismerik a közösségi médiáról, azonban konkrét politikai tapasztalata még nemigen volt.

 

Március 27-én arra kérte egyháza Terheșt, hogy gondolja át jelöltségét, de az atya visszautasította ezt. Eltiltották tehát papi szolgálattól az Egyesült Államok és Kanada területén (Kanada mint közigazgatási egység ugyancsak az egyházmegye hatókörébe tartozik).

 

„Papi hivatala nem kompatibilis a politikában való aktív részvétellel” – nyilatkozta az egyházmegye. Az amerikai kirendeltség a nagyváradi görögkatolikus egyházmegyéhez tartozik, de ők is felmentették a papi szolgálatai alól az atyát. Nyilatkozatuk alapján „nem támogatják a pap politikai állásfoglalását.”

 

Terheșt nem nagyon hatja meg a dolog, sőt, a Facebookon azt írta:

 

nem rúgták ki, ő maga kérte a felfüggesztését.

 

„Teljesen normálisnak találom a döntést, mivel én magam kértem a papi kötelességeim alól való felmentésemet, amint politikai pályára léptem” – mondta.

 

Băsescutól Johannison át a PSD-ig

 

Terheș egyébként meglehetősen nagy politikai kalandor: a 2012-es, Traian Băsescu akkori államfő felfüggesztéséről szóló referendum idején vált ismertté. A Romániai Görögkatolikus Egyesület vezetőjeként, amely egy kaliforniai székhelyű érdekképviseleti csoport, az Egyesült Államok Kongresszusának két tagját győzte meg arról, hogy küldjenek Băsescut támogató leveleket. Nem sokra ment vele, az elnököt felfüggesztették.

 

2014-ben aztán Terheș lelkesen támogatta Klaus Johannist is, és korrupcióellenes posztokat osztott meg a közösségi médiában, de csak addig,

 

míg 2016-ban a szociáldemokraták megnyerték a parlamenti választásokat, mert innentől kezdve az atya meggondolta magát, és az igazságügyi visszaélésekről kezdett nyilatkozgatni, majd a PSD intézkedései mellé állt.

 

Jöttek is a felkérések tévés szerepekre: gyakran lehetett látni a kormánypárti Antena 3 műsoraiban, de sokszor megfordul a közmédiában is, a Román Televízió 1-es csatornáján.  

 

Az Egyesült Államokban levő román katolikus egyházmegyét 1982-ben hagyta jóvá II. János Pál pápa, hatókörébe tartozik az Egyesült Államok és Kanada, 16 plébániából és öt misszióból áll. Romániában a lakosság nagy része az ortodox valláshoz tartozik, a vallási kisebbségnek számító görögkatolikus egyház nevét onnan kapta, hogy mind a bizánci, mind a vatikán liturgiát beépítette.

 

FOTÓ: Chris Terheș/Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás