+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. április 4. csütörtök, 07:45
„A feleségem szerint 98 százalék, hogy nem választanak újra, én ennél optimistább vagyok” – mondta az esélyeiről Stumpf egy ELTE-s alumni-beszélgetésen. Megkérdeztük tőle, hogy miről beszélgetett Orbánnal a Fidesz 31. születésnapi buliján, és kiderült az is: szerinte nem fog Budapestről elmenni a CEU.

Stumpf István focizik. Stumpf István tévében okoskodik. Stumpf István meglátogatja a nagymamáját. Stumpf István a gyerekeivel cukiskodik egy tévéműsorban. Az ELTE alumnijainak szerveztek egy rendezvényt szerda este, ami az esküvőkön vetíteni szokás fotós-zenés videó és egy kampányvideó keverékének levetítésével kezdődött. A felvezetőt követően nem nehéz kitalálni, ki volt az előadó: Stumpf István alkotmánybíró, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere.

 

„Az egyik helyettesem Kövér László volt, a másik Gyurcsány Ferenc”

 

Stumpf az előadásban végig megtartotta a személyes hangvételt: miután a hallgatóság részletesen megismerhette a foci és sváb faluja (ez a tokaj-hegyaljai Hercegkút, németül Trautsendorf) fontosságát az életében, és hallhatott pár olyan sztorit, hogy Stumpf hogyan kaszinózott melegítőben és szimatszatyorral Las Vegasban. A személyes sztorik aztán idővel áttevődtek közéleti témákra: Stumpf rátért a Bibó szakkollégium megalapítására, amelynek ő akkor is az igazgatója volt, amikor a Fideszt megalapították a kollégiumban 1988 márciusában.

 

A pártalapításról – mint mesélte – nagy vita volt, ő emiatt rosszul is érezte magát: a szülők azt kérdezgették, hogy kirúgják-e emiatt a gyereküket az egyetemről, s mégiscsak ő volt a kollégium igazgatója. Ő óvatosabb akart lenni, kivárni, hogy mit lehet, és mit nem, így afféle„felirati pártot” javasolt volna, azonban leszavazták őt a „radikálisok”, és rögtön megalakították a Fideszt a Bibóban.

 

Azért sokan örültek annak, mikor a Fidesz később végre kiköltözött a kollégiumból, tette hozzá.

 

Arról is beszélt: próbálta meggyőzni a Fideszt, hogy csatlakozzanak a MISZOT-hoz, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsához. Ennek ugyanis Stumpf volt az elnöke 1989-től 1990-ig. Ma vigyorogva úgy mesél erről az időszakról: „Az egyik helyettesem Kövér László volt, a másik Gyurcsány Ferenc.”

 

1990-ben aztán Stumpf úgy döntött, hogy nem száll be a politikába – 1994-ben azért szolidaritásból elment gyászolni a Fidesz székházába a választás estéjén –, megcsinálta a Századvég Politikai Iskolát, aminek a roma tagozatát Soros György támogatta pénzzel, ahogy Orbán és Szájer ösztöndíjait is a mostanra a Fidesz-kommunikáció főellenségévé avanzsált milliárdos fizette, mert

 

„valóban a civil társadalom kiépítésének fontos szereplője volt akkor Soros”.

 

Stumpf évekkel később, az 1998-ban hatalomra kerülő első Orbán-kormányban végül mégis szerepet vállalt kancelláriaminiszterként. Állítja, nem bánta ezt meg azóta sem. Ő készítette fel a Fideszt a kormányzásra, ehhez például onnan merített hátteret, hogy meginterjúvolt egy csomó tisztviselőt az Antall-kormányból. „Ideje lenne lassan ezeket kiadni, nagyon tanulságosak” – jegyezte meg az interjúkról.

 

„Én voltam az utolsó, aki még látta Lenint”

 

2010 környékén, miután látszott, hogy a Fidesz újfent kormányra kerül, ismét számolni kezdtek Stumpffal. Először amerikai nagyköveti pozíciót ajánlottak neki Orbánék, azt azonban nem fogadta el. Ekkor Stumpf a Századvég Alapítvány élén állt, és az akkor nemzeti fejlesztési miniszterré avanzsált Fellegi Tamás helyére beszállt az Infocenter.hu-ba, így áttételesen az RTL Klub résztulajdonosa is lett. Stumpf ezen a ponton arra utalgatott: túl sok hatalom volt ez, az ettől való félelmükben csináltak belőle alkotmánybírót.

 

2010-ben Stumpf még a Fidesz által át nem írt szabályok alapján lett alkotmánybíró, vagyis

 

kilenc évre választották meg, és „elméletileg” újraválasztható. Így is mondta: elméletileg.

 

Ő tehát még dolgozott az azóta szép lassan lecserélődött régi alkotmánybírói gárdával, amit metaforikusan úgy írt le: „én voltam az utolsó, aki még látta Lenint”.

 

Az alkotmánybíróság szerepéről azt mondta, a rendszerváltás után fontos munkát végzett a Sólyom László-féle Alkotmánybíróság, még ha át is lépte néha a mezsgyét.

 

„Néha már arra gondoltam, hogy volt egy látens megállapodás Sólyom és Antall között, hogy amire Antall nem tud többséget szerezni, azt elintézze az Alkotmánybíróság” – dobta be Stumpf.

 

És hogy mi a szerepe a magyar alkotmánybíróságnak? Győztek a politikai konstitucionalisták, a parlamenti szuverenitás hívei:

 

„ők írják a szabályokat, és a végső szót is ők mondják ki”

 

– összegezte Stumpf, anélkül, hogy kiejtette volna a száján, hogy „Fidesz” vagy „kétharmad”.

 

Ennek ellenére az Alkotmánybíróságot a béke szigetének látja. Felállították a közigazgatási bíróságokat, a bírói testületek, az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács is folyton veszekszik, ebben a helyzetben meg Trócsányi László igazságügyi miniszter lelép Brüsszelbe a Fidesz EP-listájának az élén – sorolta. Szóval mindehhez képest az AB-n nyugi van.

 

„Jobbnak látom az esélyeimet, mint a feleségem”

 

Ezen a nyugis AB-n szívesen el is töltene még kilenc évet Stumpf, amint azt az Azonnali kérdésére elmondta. Stumpf, aki az elvetemülten és sokszor jogilag is megmagyarázhatatlan módon kormánypárti AB-határozatokhoz gyakran fűz tartalmas és korrekt különvéleményeket, az újraválasztásának esélyeiről úgy fogalmazott: a felesége szerint 98 százalék, hogy nem választják újra, de ő optimistább ennél.

 

Azért töltene ki szívesen még egy ciklust, mert most, hogy a politika jogiasul és a jog átpolitizálódik, egyre jobban tudná hasznosítani a szociológiai és politológiai tudását.

 

Persze egyetemi tanárként el fog boldogulni akkor is, ha nem újrázhat: „Majd kiderül, hogy mi fog történni, nincsen prognózisom.”

 

STUMPF ISTVÁN (ELSŐ SOR, BALRÓL A HARMADIK) A FIDESZ HARMINCEGYEDIK SZÜLETÉSNAPI RENDEZVÉNYÉN IDÉN MÁRCIUS VÉGÉN. FOTÓ: ORBÁN VIKTOR / FACEBOOK

 

Azt is megkérdeztük Stumpftól, hogy a Fidesz 31. születésnapján – amelyen ő is ott volt az Orbán Viktor által a Facebookra feltöltött fotó tanúsága szerint – beszélgetett-e a miniszterelnökkel esetleges alkotmányossági aggályairól, vagy arról az őszi esetről, amikor a Századvég – melynek Stumpf alapító szerkesztője volt – egy számát elérhetetlenné tették, a szerkesztőséget pedig kirúgták egy kormánykritikus cikk miatt.

 

Mindig el szokott menni a Fidesz születésnapi rendezvényére, de ezek informális találkozók, komoly politikai és alkotmányjogi kérdések nem kerülnek szóba,

 

tehát az alkotmányosság vagy a Századvég sem – kerülte ki a válaszadást Stumpf, aki a közönségkérdések során többször hivatkozott arra, hogy az alkotmánybírók szólásszabadsága szűkebb, ezért nem nyilváníthat mindenről véleményt.

 

Így például a CEU-ügyről – mivel az AB előtt folyamatban lévő ügyet érint – csak annyit mondott, hogy szerinte nem fog elköltözni az egyetem, pláne, hogy most a bajor mentőöv is itt van; a magyar jogállamiság helyzetére vonatkozó kérdést pedig azzal ütötte el: „Az Alkotmánybíróságban is vannak olyan emberek, akik a jogállamról máshogy gondolkodnak, mint akár ön vagy én, sőt, még könyvet is írnak róla.” Ezzel egyébként Varga Zs. András alkotmánybíróra, a Pázmány jogi karának korábbi dékánjára célzott, aki pár éve könyvet írt arról, hogy milyen káros a jogállam bálványozása.

 

Megkérdezték Stumpftól azt is, hogy az elsőt követő Orbán-kormányok kancelláriaminiszterei, azaz Lázár János vagy Gulyás Gergely kértek-e tőle tanácsot, mint elődjüktől. „Beszélek velük rendszeresen, de a fideszes vagy posztkommunista generációban nem bevett szokás a személyes tapasztalatcsere”, tehát kifejezetten erre irányuló beszélgetés nem volt – pedig Stumpf szívesen adna tanácsot, ha lenne rá igény.

 

Hogy az alkotmánybírói munkájára lesz-e igénye újra a fideszes kétharmadnak, az mindenesetre még idén kiderül.

 

NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Romániai román, erdélyi magyar és világpolitika, kultúra, gazdaság és sok minden más is fog szerepelni a romániai magyarság új portálján.

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás