+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. április 4. csütörtök, 07:45
„A feleségem szerint 98 százalék, hogy nem választanak újra, én ennél optimistább vagyok” – mondta az esélyeiről Stumpf egy ELTE-s alumni-beszélgetésen. Megkérdeztük tőle, hogy miről beszélgetett Orbánnal a Fidesz 31. születésnapi buliján, és kiderült az is: szerinte nem fog Budapestről elmenni a CEU.

Stumpf István focizik. Stumpf István tévében okoskodik. Stumpf István meglátogatja a nagymamáját. Stumpf István a gyerekeivel cukiskodik egy tévéműsorban. Az ELTE alumnijainak szerveztek egy rendezvényt szerda este, ami az esküvőkön vetíteni szokás fotós-zenés videó és egy kampányvideó keverékének levetítésével kezdődött. A felvezetőt követően nem nehéz kitalálni, ki volt az előadó: Stumpf István alkotmánybíró, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere.

 

„Az egyik helyettesem Kövér László volt, a másik Gyurcsány Ferenc”

 

Stumpf az előadásban végig megtartotta a személyes hangvételt: miután a hallgatóság részletesen megismerhette a foci és sváb faluja (ez a tokaj-hegyaljai Hercegkút, németül Trautsendorf) fontosságát az életében, és hallhatott pár olyan sztorit, hogy Stumpf hogyan kaszinózott melegítőben és szimatszatyorral Las Vegasban. A személyes sztorik aztán idővel áttevődtek közéleti témákra: Stumpf rátért a Bibó szakkollégium megalapítására, amelynek ő akkor is az igazgatója volt, amikor a Fideszt megalapították a kollégiumban 1988 márciusában.

 

A pártalapításról – mint mesélte – nagy vita volt, ő emiatt rosszul is érezte magát: a szülők azt kérdezgették, hogy kirúgják-e emiatt a gyereküket az egyetemről, s mégiscsak ő volt a kollégium igazgatója. Ő óvatosabb akart lenni, kivárni, hogy mit lehet, és mit nem, így afféle„felirati pártot” javasolt volna, azonban leszavazták őt a „radikálisok”, és rögtön megalakították a Fideszt a Bibóban.

 

Azért sokan örültek annak, mikor a Fidesz később végre kiköltözött a kollégiumból, tette hozzá.

 

Arról is beszélt: próbálta meggyőzni a Fideszt, hogy csatlakozzanak a MISZOT-hoz, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsához. Ennek ugyanis Stumpf volt az elnöke 1989-től 1990-ig. Ma vigyorogva úgy mesél erről az időszakról: „Az egyik helyettesem Kövér László volt, a másik Gyurcsány Ferenc.”

 

1990-ben aztán Stumpf úgy döntött, hogy nem száll be a politikába – 1994-ben azért szolidaritásból elment gyászolni a Fidesz székházába a választás estéjén –, megcsinálta a Századvég Politikai Iskolát, aminek a roma tagozatát Soros György támogatta pénzzel, ahogy Orbán és Szájer ösztöndíjait is a mostanra a Fidesz-kommunikáció főellenségévé avanzsált milliárdos fizette, mert

 

„valóban a civil társadalom kiépítésének fontos szereplője volt akkor Soros”.

 

Stumpf évekkel később, az 1998-ban hatalomra kerülő első Orbán-kormányban végül mégis szerepet vállalt kancelláriaminiszterként. Állítja, nem bánta ezt meg azóta sem. Ő készítette fel a Fideszt a kormányzásra, ehhez például onnan merített hátteret, hogy meginterjúvolt egy csomó tisztviselőt az Antall-kormányból. „Ideje lenne lassan ezeket kiadni, nagyon tanulságosak” – jegyezte meg az interjúkról.

 

„Én voltam az utolsó, aki még látta Lenint”

 

2010 környékén, miután látszott, hogy a Fidesz újfent kormányra kerül, ismét számolni kezdtek Stumpffal. Először amerikai nagyköveti pozíciót ajánlottak neki Orbánék, azt azonban nem fogadta el. Ekkor Stumpf a Századvég Alapítvány élén állt, és az akkor nemzeti fejlesztési miniszterré avanzsált Fellegi Tamás helyére beszállt az Infocenter.hu-ba, így áttételesen az RTL Klub résztulajdonosa is lett. Stumpf ezen a ponton arra utalgatott: túl sok hatalom volt ez, az ettől való félelmükben csináltak belőle alkotmánybírót.

 

2010-ben Stumpf még a Fidesz által át nem írt szabályok alapján lett alkotmánybíró, vagyis

 

kilenc évre választották meg, és „elméletileg” újraválasztható. Így is mondta: elméletileg.

 

Ő tehát még dolgozott az azóta szép lassan lecserélődött régi alkotmánybírói gárdával, amit metaforikusan úgy írt le: „én voltam az utolsó, aki még látta Lenint”.

 

Az alkotmánybíróság szerepéről azt mondta, a rendszerváltás után fontos munkát végzett a Sólyom László-féle Alkotmánybíróság, még ha át is lépte néha a mezsgyét.

 

„Néha már arra gondoltam, hogy volt egy látens megállapodás Sólyom és Antall között, hogy amire Antall nem tud többséget szerezni, azt elintézze az Alkotmánybíróság” – dobta be Stumpf.

 

És hogy mi a szerepe a magyar alkotmánybíróságnak? Győztek a politikai konstitucionalisták, a parlamenti szuverenitás hívei:

 

„ők írják a szabályokat, és a végső szót is ők mondják ki”

 

– összegezte Stumpf, anélkül, hogy kiejtette volna a száján, hogy „Fidesz” vagy „kétharmad”.

 

Ennek ellenére az Alkotmánybíróságot a béke szigetének látja. Felállították a közigazgatási bíróságokat, a bírói testületek, az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács is folyton veszekszik, ebben a helyzetben meg Trócsányi László igazságügyi miniszter lelép Brüsszelbe a Fidesz EP-listájának az élén – sorolta. Szóval mindehhez képest az AB-n nyugi van.

 

„Jobbnak látom az esélyeimet, mint a feleségem”

 

Ezen a nyugis AB-n szívesen el is töltene még kilenc évet Stumpf, amint azt az Azonnali kérdésére elmondta. Stumpf, aki az elvetemülten és sokszor jogilag is megmagyarázhatatlan módon kormánypárti AB-határozatokhoz gyakran fűz tartalmas és korrekt különvéleményeket, az újraválasztásának esélyeiről úgy fogalmazott: a felesége szerint 98 százalék, hogy nem választják újra, de ő optimistább ennél.

 

Azért töltene ki szívesen még egy ciklust, mert most, hogy a politika jogiasul és a jog átpolitizálódik, egyre jobban tudná hasznosítani a szociológiai és politológiai tudását.

 

Persze egyetemi tanárként el fog boldogulni akkor is, ha nem újrázhat: „Majd kiderül, hogy mi fog történni, nincsen prognózisom.”

 

STUMPF ISTVÁN (ELSŐ SOR, BALRÓL A HARMADIK) A FIDESZ HARMINCEGYEDIK SZÜLETÉSNAPI RENDEZVÉNYÉN IDÉN MÁRCIUS VÉGÉN. FOTÓ: ORBÁN VIKTOR / FACEBOOK

 

Azt is megkérdeztük Stumpftól, hogy a Fidesz 31. születésnapján – amelyen ő is ott volt az Orbán Viktor által a Facebookra feltöltött fotó tanúsága szerint – beszélgetett-e a miniszterelnökkel esetleges alkotmányossági aggályairól, vagy arról az őszi esetről, amikor a Századvég – melynek Stumpf alapító szerkesztője volt – egy számát elérhetetlenné tették, a szerkesztőséget pedig kirúgták egy kormánykritikus cikk miatt.

 

Mindig el szokott menni a Fidesz születésnapi rendezvényére, de ezek informális találkozók, komoly politikai és alkotmányjogi kérdések nem kerülnek szóba,

 

tehát az alkotmányosság vagy a Századvég sem – kerülte ki a válaszadást Stumpf, aki a közönségkérdések során többször hivatkozott arra, hogy az alkotmánybírók szólásszabadsága szűkebb, ezért nem nyilváníthat mindenről véleményt.

 

Így például a CEU-ügyről – mivel az AB előtt folyamatban lévő ügyet érint – csak annyit mondott, hogy szerinte nem fog elköltözni az egyetem, pláne, hogy most a bajor mentőöv is itt van; a magyar jogállamiság helyzetére vonatkozó kérdést pedig azzal ütötte el: „Az Alkotmánybíróságban is vannak olyan emberek, akik a jogállamról máshogy gondolkodnak, mint akár ön vagy én, sőt, még könyvet is írnak róla.” Ezzel egyébként Varga Zs. András alkotmánybíróra, a Pázmány jogi karának korábbi dékánjára célzott, aki pár éve könyvet írt arról, hogy milyen káros a jogállam bálványozása.

 

Megkérdezték Stumpftól azt is, hogy az elsőt követő Orbán-kormányok kancelláriaminiszterei, azaz Lázár János vagy Gulyás Gergely kértek-e tőle tanácsot, mint elődjüktől. „Beszélek velük rendszeresen, de a fideszes vagy posztkommunista generációban nem bevett szokás a személyes tapasztalatcsere”, tehát kifejezetten erre irányuló beszélgetés nem volt – pedig Stumpf szívesen adna tanácsot, ha lenne rá igény.

 

Hogy az alkotmánybírói munkájára lesz-e igénye újra a fideszes kétharmadnak, az mindenesetre még idén kiderül.

 

NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyedül a liberálisoknak és a balközépnek volt nagyjából egyenletes a teljesítménye a kontinensen.

Hiába teljesítették időre az EU feltételeit, Párizs és Berlin is kigáncsolta a tárgyalások megkezdését a nyárra.

A paktumot még mindenki tagadja, de lehet benne ráció: a liberálisok megkapják az EP vezetését, cserébe a Néppárté lehet a Bizottság.

Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások! Mutatjuk, hogyan!

A nemrég megválasztott, progresszív szlovák elnök beszédében minden polgár szolgálatát ígérte, és hitet tett az etnikai és nemzeti kisebbségek védelme mellett is.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia.

Azért ide elnéznénk

A kilencvenedik. A pesti Duna-korzón, június 13-17. között.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás