Szeretné a „renitens” alkotmánybíró, Stumpf István, hogy újraválasszák

„A feleségem szerint 98 százalék, hogy nem választanak újra, én ennél optimistább vagyok” – mondta az esélyeiről Stumpf egy ELTE-s alumni-beszélgetésen. Megkérdeztük tőle, hogy miről beszélgetett Orbánnal a Fidesz 31. születésnapi buliján, és kiderült az is: szerinte nem fog Budapestről elmenni a CEU.

Stumpf István focizik. Stumpf István tévében okoskodik. Stumpf István meglátogatja a nagymamáját. Stumpf István a gyerekeivel cukiskodik egy tévéműsorban. Az ELTE alumnijainak szerveztek egy rendezvényt szerda este, ami az esküvőkön vetíteni szokás fotós-zenés videó és egy kampányvideó keverékének levetítésével kezdődött. A felvezetőt követően nem nehéz kitalálni, ki volt az előadó: Stumpf István alkotmánybíró, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere.

„Az egyik helyettesem Kövér László volt, a másik Gyurcsány Ferenc”

Stumpf az előadásban végig megtartotta a személyes hangvételt: miután a hallgatóság részletesen megismerhette a foci és sváb faluja (ez a tokaj-hegyaljai Hercegkút, németül Trautsendorf) fontosságát az életében, és hallhatott pár olyan sztorit, hogy Stumpf hogyan kaszinózott melegítőben és szimatszatyorral Las Vegasban. A személyes sztorik aztán idővel áttevődtek közéleti témákra: Stumpf rátért a Bibó szakkollégium megalapítására, amelynek ő akkor is az igazgatója volt, amikor a Fideszt megalapították a kollégiumban 1988 márciusában.

A pártalapításról – mint mesélte – nagy vita volt, ő emiatt rosszul is érezte magát: a szülők azt kérdezgették, hogy kirúgják-e emiatt a gyereküket az egyetemről, s mégiscsak ő volt a kollégium igazgatója. Ő óvatosabb akart lenni, kivárni, hogy mit lehet, és mit nem, így afféle„felirati pártot” javasolt volna, azonban leszavazták őt a „radikálisok”, és rögtön megalakították a Fideszt a Bibóban.

Arról is beszélt: próbálta meggyőzni a Fideszt, hogy csatlakozzanak a MISZOT-hoz, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsához. Ennek ugyanis Stumpf volt az elnöke 1989-től 1990-ig. Ma vigyorogva úgy mesél erről az időszakról: „Az egyik helyettesem Kövér László volt, a másik Gyurcsány Ferenc.”

1990-ben aztán Stumpf úgy döntött, hogy nem száll be a politikába – 1994-ben azért szolidaritásból elment gyászolni a Fidesz székházába a választás estéjén –, megcsinálta a Századvég Politikai Iskolát, aminek a roma tagozatát Soros György támogatta pénzzel, ahogy Orbán és Szájer ösztöndíjait is a mostanra a Fidesz-kommunikáció főellenségévé avanzsált milliárdos fizette, mert

Stumpf évekkel később, az 1998-ban hatalomra kerülő első Orbán-kormányban végül mégis szerepet vállalt kancelláriaminiszterként. Állítja, nem bánta ezt meg azóta sem. Ő készítette fel a Fideszt a kormányzásra, ehhez például onnan merített hátteret, hogy meginterjúvolt egy csomó tisztviselőt az Antall-kormányból. „Ideje lenne lassan ezeket kiadni, nagyon tanulságosak” – jegyezte meg az interjúkról.

„Én voltam az utolsó, aki még látta Lenint”

2010 környékén, miután látszott, hogy a Fidesz újfent kormányra kerül, ismét számolni kezdtek Stumpffal. Először amerikai nagyköveti pozíciót ajánlottak neki Orbánék, azt azonban nem fogadta el. Ekkor Stumpf a Századvég Alapítvány élén állt, és az akkor nemzeti fejlesztési miniszterré avanzsált Fellegi Tamás helyére beszállt az Infocenter.hu-ba, így áttételesen az RTL Klub résztulajdonosa is lett. Stumpf ezen a ponton arra utalgatott: túl sok hatalom volt ez, az ettől való félelmükben csináltak belőle alkotmánybírót.

2010-ben Stumpf még a Fidesz által át nem írt szabályok alapján lett alkotmánybíró, vagyis

Ő tehát még dolgozott az azóta szép lassan lecserélődött régi alkotmánybírói gárdával, amit metaforikusan úgy írt le: „én voltam az utolsó, aki még látta Lenint”.

Az alkotmánybíróság szerepéről azt mondta, a rendszerváltás után fontos munkát végzett a Sólyom László-féle Alkotmánybíróság, még ha át is lépte néha a mezsgyét.

És hogy mi a szerepe a magyar alkotmánybíróságnak? Győztek a politikai konstitucionalisták, a parlamenti szuverenitás hívei:

– összegezte Stumpf, anélkül, hogy kiejtette volna a száján, hogy „Fidesz” vagy „kétharmad”.

Ennek ellenére az Alkotmánybíróságot a béke szigetének látja. Felállították a közigazgatási bíróságokat, a bírói testületek, az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács is folyton veszekszik, ebben a helyzetben meg Trócsányi László igazságügyi miniszter lelép Brüsszelbe a Fidesz EP-listájának az élén – sorolta. Szóval mindehhez képest az AB-n nyugi van.

„Jobbnak látom az esélyeimet, mint a feleségem”

Ezen a nyugis AB-n szívesen el is töltene még kilenc évet Stumpf, amint azt az Azonnali kérdésére elmondta. Stumpf, aki az elvetemülten és sokszor jogilag is megmagyarázhatatlan módon kormánypárti AB-határozatokhoz gyakran fűz tartalmas és korrekt különvéleményeket, az újraválasztásának esélyeiről úgy fogalmazott: a felesége szerint 98 százalék, hogy nem választják újra, de ő optimistább ennél.

Persze egyetemi tanárként el fog boldogulni akkor is, ha nem újrázhat: „Majd kiderül, hogy mi fog történni, nincsen prognózisom.”

Azt is megkérdeztük Stumpftól, hogy a Fidesz 31. születésnapján – amelyen ő is ott volt az Orbán Viktor által a Facebookra feltöltött fotó tanúsága szerint – beszélgetett-e a miniszterelnökkel esetleges alkotmányossági aggályairól, vagy arról az őszi esetről, amikor a Századvég – melynek Stumpf alapító szerkesztője volt – egy számát elérhetetlenné tették, a szerkesztőséget pedig kirúgták egy kormánykritikus cikk miatt.

tehát az alkotmányosság vagy a Századvég sem – kerülte ki a válaszadást Stumpf, aki a közönségkérdések során többször hivatkozott arra, hogy az alkotmánybírók szólásszabadsága szűkebb, ezért nem nyilváníthat mindenről véleményt.

Így például a CEU-ügyről – mivel az AB előtt folyamatban lévő ügyet érint – csak annyit mondott, hogy szerinte nem fog elköltözni az egyetem, pláne, hogy most a bajor mentőöv is itt van; a magyar jogállamiság helyzetére vonatkozó kérdést pedig azzal ütötte el: „Az Alkotmánybíróságban is vannak olyan emberek, akik a jogállamról máshogy gondolkodnak, mint akár ön vagy én, sőt, még könyvet is írnak róla.” Ezzel egyébként Varga Zs. András alkotmánybíróra, a Pázmány jogi karának korábbi dékánjára célzott, aki pár éve könyvet írt arról, hogy milyen káros a jogállam bálványozása.

Megkérdezték Stumpftól azt is, hogy az elsőt követő Orbán-kormányok kancelláriaminiszterei, azaz Lázár János vagy Gulyás Gergely kértek-e tőle tanácsot, mint elődjüktől. „Beszélek velük rendszeresen, de a fideszes vagy posztkommunista generációban nem bevett szokás a személyes tapasztalatcsere”, tehát kifejezetten erre irányuló beszélgetés nem volt – pedig Stumpf szívesen adna tanácsot, ha lenne rá igény.

Hogy az alkotmánybírói munkájára lesz-e igénye újra a fideszes kétharmadnak, az mindenesetre még idén kiderül.

NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali