+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2019. április 4. csütörtök, 09:53
Benjamin Netanjahu, az izraeli belpolitikát egy évtizede magabiztosan uraló kormányfő, komoly kihívás előtt áll. Pártja, a Likud, csak alulról közelíti a legnagyobb ellenzéki erő, a Kék-fehér szövetség támogatottságát. A bal- és a jobboldali szavazókat egy ernyő alá hozó koalíció vezetői ráadásul Magyarországhoz is kötődnek. Szüleik szomszédok voltak a pesti gettóban.

Ha most olvasod először ezt a szöveget, az azért lehet, mert még nem jár neked az Azonnali hírlevele, a Reggeli fekete. Akik feliratkoztak, már szerda reggel hétkor megkapták a postaládájukba ezt a cikket, és még mást is. Iratkozz fel itt a hírlevélre, érdemes! Heti háromszor küldjük.

 

Nagy változások jöhetnek a jövő keddi parlamenti választás után Izraelben. Véget érhet Orbán Viktor kollégájának, és egyben legjobb izraeli barátjának, a kormányfői posztot 2009 óta megszakítások nélkül betöltő Benjamin Netanjahunak az egy évtizeden át tartó kormányzása.

 

A veterán politikusnak és pártjának, a jobboldali Likudnak ugyanis egy, a győzelem mellett a kormányalakításra is esélyes kihívója akadt: az izraeli zászló színei után elnevezett Kék-fehér szövetség.

 

Kik ők, és mi közük Magyarországhoz?

 

A kifejezetten a mostani választásra létrejött formációt három párt, a liberális, balközép Jes Atid (Van jövő), a centrum Hoszen Liszrael (Izrael Ereje) és a jobbközép Telem hozta létre. Komolyabb politikai tapasztalata egyedül a Jes Atidnak van, melynek képviselői már hat éve ülnek az izraeli parlamentben, a Knesszetben. A másik két párt csak pár hónapja alakult, viszont az alapítók személye garanciát jelent a választók számára, ugyanis mindketten az izraeli hadsereg volt vezérkari főnökei, Benni Gantz (Hoszen Liszrael) és Mose Jáálon (Telem).

 

Utóbbi egyébként nem ismeretlen a politikában, 2009 és 2016 között több miniszteri posztot is betöltött a Likud színeiben. Netanjahu pártjából azután távozott, hogy egy – őt is személyesen érintő – kabinetátalakítás miatt összeveszett a kormányfővel. Most pedig tökéletes bosszút állhat egykori főnökén, mivel az újdonsült pártszövetség a felmérések szerint könnyen elhozhatja az első helyet a Likud elől.

 

Szoros lesz a finis, de a kék-fehérek az előzetes adatok alapján 30 százalék körüli eredménnyel számolhatnak, míg Netanjahuék csak alulról súrolják ezt a számot.

 

Jáálon egyébként csak másodhegedűs a Kék-fehér szövetség vezetői, Jair Lapid és Benni Gantz mögött. Velük pedig el is érkeztünk a magyar szálhoz, ugyanis mindketten magyar holokauszttúlélők gyermekei. Ráadásul

 

Jair Lapid édesapja, a Magyarországon is jól ismert újvidéki születésű újságíró, Tomi Lapid és Gantz édesanyja, a Mezőkovácsházról származó Malka, rövid ideig szomszédok voltak a pesti gettóban.

 

Amennyiben valamelyikükből kormányfő lenne a választások után, akkor azon kevés, vezető pozíciót elérő külföldi politikus közé tartoznának, akik családi származásuk révén jogosultak lehetnek a magyar állampolgárságra.

 

Rögös út vezet az izraeli miniszterelnöki posztig

 

Sok pénzt azonban még nem tennénk arra, hogy bármelyiküknek is sikerülne majd a végső elszámolásnál kiütni a túlélőművész Netanjahut a nyeregből. A jelenlegi kormányfőt mindössze 4 hónap választja el attól, hogy megdöntse Izrael alapítójának, David Ben Gurionnak a rekordját a kormányfői poszton eltöltött hivatali időt tekintve. A mostani, önmagában is rekordnak számító 2009 óta folyamatosan tartó országlását megelőzően, 1996 és 1999 között is Netanjahu vezette Izraelt.

 

Az impozáns karrierút mellett az is Netanjahu mellett szól, hogy az izraeli politikai rendszer sajátos logikájából adódóan hiába végezne pártja esetleg csak a második helyen, ettől még lehet, hogy neki sikerülne kormányt alakítani.

 

A győztes pártnak ugyanis nincs automatikus elsősége Izraelben:

 

az államfő, Reuven Rivlin egyeztetések sorozata után azt a szereplőt fogja megbízni az új kabinet felállításával, akinek vélhetően legfeljebb 28 napon belül sikerülhet maga mögé állítani az újonnan mandátumot szerzett képviselők többségét.

 

Ehhez pedig kőkemény alkudozásra, igazi kupeckodásra lesz szükség, amiben a jelenlegi mezőnyből talán Netanjahu a legtapasztaltabb. Izraelben a bejutási küszöb jelenleg mindössze 3,25 százalék, nincsenek választókerületek, az egész ország egy listára szavaz, így

 

a 120 fős Knesszetbe rendre vagy egy tucat párt delegál képviselőket.

 

Még a legnagyobb pártok és pártszövetségek is 40 alatti, de inkább 30-hoz közeli mandátummal számolhatnak. Ez pedig igencsak messze van a többséghez minimálisan szükséges 61-től. Itt jönnek képbe a kis pártok, akik jobbára ugyan csak pár képviselővel bírnak, de sok lúd disznót győz alapon muszáj begyűjteni őket. A mostani izraeli kormány is hat pártból áll. Ez körülbelül pont az átlagosnak felel meg. A legszűkebb összetételű kormányt három, míg a legszélesebbet tizenegy párt alkotta.

 

A kicsik általában pár miniszteri pozícióval és a választóiknak igazán fontos ügyekben kapott vétójoggal megelégszenek, de gyakran előfordul, hogy menet közben borul a pakli. Hogy mennyire általános jelenségről beszélünk, azt jól mutatja, hogy Izraelt a lassan 71 éves fennállása alatt 34 kormány vezette. Van, hogy előrehozott választások nélkül is orvosolható a helyzet, de átlagosan 3,3 évente választás van a szokásos négyévenkénti helyett. Az április 9-i a 21. törvényhozási választás lesz Izraelben 1949 óta. Izrael állam ugyan 1948 óta létezik, de a kezdeti háborúk miatt abban az évben még nem tudták lebonyolítani a választást.

 

Hogy lehet így élni? Elég jól!

 

Ezek alapján joggal feltételezhetnénk, hogy így nem lehet eredményesen vezetni egy országot. A tapasztalatok azonban éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Rövid történelme során Izrael hét háborúban győzedelmeskedett, az ország gazdasága a világ legfejlettebb és leginnovatívabbjai közé tartozik, és a feszült biztonsági környezet ellenére az emberek életminősége is a globális elitbe sorolja Izraelt.

 

A folyamatos politikai kompromisszumkényszer sokszor bénítóként hathat, de ez teszi lehetővé a társadalmi feszültségek nagy részének elvezetését, és ez tud egyben tartani egy olyan, sok szempontból a végletekig heterogén országot, mint Izrael.

 

Óriási hiba lenne megfeledkezni arról, hogy a szokásos belpolitikai törésvonalak, és a zsidó vallás különböző irányzatai közötti feszültségek mellett van egy jóval mélyebb etnikai/vallási törésvonal is Izraelen belül.

 

A közel 9 milliós lakosság 20 százaléka ugyanis arab származású. Túlnyomó többségük muszlim, de vannak keresztények is. Ők nem a gázaiak, vagy a ciszjordániaiak, hanem Izrael nemzetközi közösség által elismert határain belül élő, izraeli állampolgársággal rendelkező arabok. Politikai érdekeiket több kifejezetten arab, vagy kettős identitású párt, és pártcsalád is képviseli. És még annak ellenére is sikerül ezeket érvényesíteni sok esetben, hogy alapvetően anticionista, azaz Izrael alapító gondolatával egyet nem értő nézeteik miatt gyakorlatilag nincs esélyük kormányra kerülni, koalíciós kényszer ide vagy oda. 

 

Persze azt is meg kell jegyezni, hogy

 

az izraeli arabok nem elhanyagolható hányada – harmada-negyede – rendre az establishmenthez tartozó pártokra szavaz.

 

A leköszönő Knesszetben 17 arab képviselő foglal helyet, és közülük öten kifejezetten nem arab, vagy kettős identitású pártból, és pártcsaládból kerültek be. A Likud arab képviselője, Ajub Kara Izrael jelenleg is hivatalban lévő kommunikációs minisztere.

 

FOTÓ: Twitter / Yair Lapid (balra Gantz, jobbra Lapid)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Dacian Cioloș lenne az első román, aki EP-csoportot vezet.

Egy, az egyházi tulajdonokat érintő törvénytervezet miatt háborognak a szerb ortodox egyházi vezetők és politikusok. Feszültség van Szerbia és Montenegró között.

A katalán függetlenségpártiak berágtak, mert nem ők adják Barcelona következő polgármesterét. Közben megszívathatják Pedro Sánchez miniszterelnököt is!

Még 3 napig lehet online szavazásra regisztrálni az előválasztásra. Részletek!

A volt román miniszterelnök korábbi uszító mondata éles ellentétben áll a szociáldemokrata EP-frakció értékeivel, mondta frakciótársa, Ujhelyi István az Azonnalinak.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A kilencvenedik. A pesti Duna-korzón, június 13-17. között.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás