+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. április 3. szerda, 17:43
Bár Macron pártja nemrég közölte, hogy nem ül be a liberális ALDE frakcióba az EP-választás után, mert az ALDE multiktól, például a génmódosított vetőmagokkal foglalkozó Monsantótól is fogadott el pénzt, most úgy tűnik, mégis közös frakciójuk lehet. Nem az ALDE-hoz ülnek be majd a macronisták, hanem új frakciószövetséget alakítanak, mondta az Azonnalinak a Momentum listavezetője, amit az ALDE brüsszeli központja is megerősített.

Amint arról az Azonnali több cikkben is beszámolt: Emmanuel Macron francia államfő La République En Marche (LREM) mozgalma az európai parlamenti választás előtt nem kötelezte el magát egyetlen mai európai pártcsalád mellett sem.

 

Kezdetben úgy nézett ki: a hazájában liberálisnak számító Macron a liberális ALDE-val indul közösen, erről született is megállapodás – bár az En Marche sohasem lépett be az ALDE-ba. Miután azonban kiderült, hogy az ALDE – noha elég csekély mértékű, pár tízezer eurós – anyagi támogatást kapott olyan cégektől, mint a génmódosított vetőmagokat és glifozátos gyomirtót előállító Monsanto, Macron kiszállt az ALDE mellől.

 

Ez két okból történhetett.

 

Egyrészről Franciaországban teljességgel tilos a pártoknak akár csak egy eurócentnyi támogatást is elfogadniuk magánvállalkozásoktól, Macron nem akart tehát emiatt otthon magyarázkodni.

 

Másrészről ez is megmutatta:

 

a magát konzekvensen nem liberálisnak, hanem progresszívnek nevező En Marche az ALDE-től igazából balra áll.

 

Az ALDE-ban ma is ülnek menekültellenes vagy EU-kritikus pártok, mint például Andrej Babiš cseh kormányfő-oligarcha ANO-ja. De nem csak az ANO az egyetlen problematikus párt. Az ALDE-ban vannak a német Szabad Demokraták (FDP) is, akik viszont európapolitikai kérdésekben csak addig hívei a föderalizmusnak, amíg az a német tőkésosztály érdeke. Macron több Európát szorgalmazó javaslatait el is vetette az FDP, azokat inkább a német Zöldek támogatják.

 

Ráadásul az FDP-t az a Nicola Beer vezeti az európai parlamenti választásokon, aki – amint az Azonnali megírta – tavaly szeptemberben Orbán mellett lobbizott az ALDE több képviselőjénél, és eleve családilag is kötődik a fideszes holdudvarhoz: Balog Zoltán páter adta össze őt a férjével tavaly Budapesten, Beer férjének első házasságából származó gyerekeinek pedig Balog a keresztapjuk.

 

Macron föderálisabb és szociálisabb Európát akar – ez pedig nem liberális célkitűzés

 

Az En Marche tehát Európai Reneszánsz néven saját politikai kört szervez: ennek érdekében több macronista politikus is bejárja az EU-s országokat. Magyarországon az ALDE-tag Momentummal és a baloldali S&D frakciójában ülő Demokratikus Koalícióval találkozott az induló pártok közül.

 

Nem kizárt, hogy amint Orbán a Néppárt szuverenista részét szeretné megszerezni, Macron több frakció föderalista, progresszív pártjára vetett szemet: a spanyol El País szerint például Spanyolországban Macron már nem is az ottani ALDE-párt Ciudadanos-szal, hanem a jelenleg a szocialista frakcióban ülő, a választásokat vélhetően megnyerő Szocialista Munkáspárttal (PSOE) fogna össze. Az ALDE sajtóosztálya azonban nem akarta kommentálni, hogy esetleg a PSOE is elfogadható szövetséges lenne-e nekik.

 

Magyarországon az idei európai parlamenti választásokon – 2004 óta újra, amikor az SZDSZ szerzett mandátumot – ismét eséllyel indul egy párt, amely a liberális frakcióba készül. A Momentum az ALDE tagpártja, bár a momentumosok se szeretik – hasonlóan Macronhoz – magukat liberálisként leírni, inkább a progresszív vagy centrista jelzőket használják.

 

A Momentum Macron pártjával jó kapcsolatokat ápol, de közben az ALDE mellett kötelezte el magát: Cseh Katalin listavezető – többek között Nicola Beer mellett – az ALDE egyik kampányarca, a héttagú Európa Csapat tagja.

 

Hova áll a Momentum?

 

Az Azonnali kíváncsi volt arra, hogy a Momentum az ALDE-val vagy Macronnal tartana-e. Cseh Katalin kérdésünkre azonban azt mondta: nem érez vagy-vagy szituációt, ugyanis szerinte Emmanuel Macron pártja a választások után az ALDE-val fog frakciószövetséget kötni.

 

Ma is vannak ilyen frakciószövetségek az EP-ben: a zöldek a regionális és kisebbségi pártokkal, a kommunisták pedig a skandináv zöldekkel ülnek közösen. Cseh szerint tehát egy ehhez hasonló ALDE-En Marche-frakciószövetség jönne létre. Ami persze azt is jelenti: Macron a választások után se állna be tagpártként Guy Verhofstadt szervezetébe.

 

A Momentum listavezetője arra számít, hogy az ALDE együttmarad – de kibővül mind Macronékkal, mind esetleg más frakciókból átűlőkkel, akiket Macron tud behúzni.

 

Az ALDE brüsszeli pártközpontjában is megerősítették a Momentum listavezetőjének elképzelését, de nyomatékosan hangsúlyozták, hogy

 

az En Marche és esetleg újonnan megszerzett szövetségesei nem a mostani ALDE frakcióba lépnek majd be, hanem az ALDE-tagpártokkal egy teljesen új frakciót hoznak létre.

 

Didrik de Schaetzen, az ALDE sajtóosztályának vezetője az Azonnali figyelmét ugyanis felhívta arra, hogy a mai ALDE-frakcióban is valójában két európai pártcsalád ül, ugyanis a liberális pártokat tömörítő ALDE mellett, amelynek a Momentum is tagja, itt találtak helyet az Európai Demokrata Párt (EDP) képviselői is. (Ennek a pártcsaládnak is van amúgy magyar tagja: a Gémesi György vezette Új Kezdet, amelynek képviselője a magyar Országgyűlésben pedig azon LMP frakciójában ül, amely viszont európai színtéren a Zöldekhez tartozik. Az EP-választáson azonban nem indul az Új Kezdet.)

 

Tehát Macron pártja nem a meglévő pártok egyikéhez, az ALDE-hoz vagy a demokratákhoz csatlakozna, hanem önálló pártcsaládként – ez lenne az Európai Reneszánsz – az ALDE-val és a demokratákkal alkotna egy új frakciószövetséget. De Schaetzen szerint várhatóan eleve új is lesz ezért a frakció neve.

 

Kérdésünkre, hogy szerinte miért ódzkodik annyira Macron az ALDE-tól – elvégre egyszerűbb lenne, ha csatlakozna hozzájuk –, az ALDE sajtóosztályának vezetője azt mondta: ennek szerinte elsősorban szemantikai oka van.

 

Franciaországban a liberalizmus jobboldaliságot jelent, Macron ezért nem szeretné ezt a jelzőt az otthoni kampányban felvállalni.

 

Macronék tényleg nem kötelezik el magukat a kampányban

 

Az En Marche ennek értelmében még a múlt heti kampánynyitón is azt hangsúlyozta: egyetlen mai pártcsalád és frakció mellett sem köteleződnek el, kivárják a választásokat.

 

„Szoros és baráti kapcsolatban vagyunk az ALDE-val, de nem csak ők vannak“ – mondta a híveknek Nathalie Loiseau, az En Marche listavezetője,

 

aki kiemelte: a párt listáján se csak liberálisok, hanem konzervatívok, baloldaliak és a zöldek is indulnak. A közös pont: a föderális és szociális Európa igenlése. Maga Loiseau is az Alain Juppé-féle jobbközéphez állt eddig közel.

 

A sokszínű Macron-lista mögött azonban a baloldali Les Inrockuptibles politikai-zenei magazin inkább „kaotikus indulást“ lát: az En Marche listáján helyet kaptak ugyanis a jobbközép Republikánusok (LR) szakadár juppéistái ugyanúgy, mint a zöldpárttól érkezett baloldali környezetvédők.

 

Ha az En Marche várható mandátumait a párt minden függetlenkedése ellenére is hozzászámoljuk az ALDE-pártoknak jósoltakhoz (feltéve, hogy az ALDE egyben marad), akkor

 

egy ilyen új progresszív frakciószövetség az előrejelzések szerint valamivel száz mandátum felett lenne a 705 fős Európai Parlamentben.

 

Verik-e a szuverenisták a progresszíveket?

 

Hogy ez hányadik helyre elég, az nagyban függ attól, hogy az EU-ellenes erőknek, amelyek ma három különböző frakcióban is ülnek, sikerül-e összefogniuk, és pláne: sikerül-e mondjuk más frakciókból EU-elleneseket (például a most még néppárti Orbánt vagy a hivatalosan liberális Babišt) átcsábítaniuk.

 

A francia neokonzervatív Causeur havilap úgy számol:

 

ha tényleg teljes lesz a szuverenista erők együttműködése, akkor 180 mandátummal az első helyet is megszerezhetik a Néppárt előtt.

 

Ez esetben az ALDE-En Marche csak negyedik lehetne a széljobb, a néppártiak és a balközép után. De ha a Néppárt meg is tartja első helyét, akkor is a szuverenisták vélhetően a progresszívak előtt végeznek – hacsak nem dől teljesen össze a szuverenista egység terve, elvégre az EU- és idegenellenességen túl nagyon más véleményeket valló pártokról van szó.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

„Ez itt a finn-svéd határ. Negyven éve nem történt itt semmi.” Miért is jó az, hogy az EU dögunalmas?

Éjfélig vitatkoztak, de nem jutottak egyezségre az EU-s vezetők a nyugat-balkáni bővítés ügyében, még csak ígérgető dokumentumra sem futotta.

Bangóné Borbély Ildikó szerint annyira egyértelmű, hogy elcsalta a választást a helyi Fidesz, hogy az újraszámlálással sem elégednének meg.

A magyar fociválogatottnak a reményt jelentette a holland bíró tévedése, az azeri szurkolókat viszont rettentően felháborította.

Szombaton egy második brexitnépszavazás megtartásáról szavazhatnak, pedig közben a miniszterelnök már megállapodott az Európai Bizottsággal.

Jean-Claude Juncker jelentette ezt be a Twitteren. Az ír határ kapcsán sikerült dűlőre jutni, de még az Európai Tanácsnak is jóvá kell az egészet hagynia.

Rossz és jó döntéseket is hoztak, de szerették Budapestet, ezért megérdemli a két volt főpolgármester a díszpolgári címet Karácsony szerint.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás