Elhívnak még sörözni a volt felcsúti csapattársaim – a Momentum ifipolitikusa az Azonnalinak

2019.04.01. 09:01

Hogyan kerül valaki a Liberálisokhoz, majd onnan a Momentumhoz? Ha az MSZP-vel nem szabad közös listán szerepelni, belefér-e visszalépni a szocialista Kunhalmi Ágnes javára? Lesznek-e jó önkormányzati helyei a Momentumnak, és ha igen, miért? Ezekről is kérdezte az Azonnali Nagy Károlyt, a párt TizenX nevű ifjúsági szervezetének mindössze 21 éves vezetőjét a fiatal politikusokkal készült, Kölyökklub nevű interjúsorozatunk utolsó részében.

Elhívnak még sörözni a volt felcsúti csapattársaim – a Momentum ifipolitikusa az Azonnalinak

Miért lesz egy fiatalból politikus, és miért pont annál a pártnál kötött ki, ahol? Mit gondol a közélet aktuális kérdéseiről? Az Azonnali interjúsorozatot indít az új politikusgenerációval, amelynek keretében a liberálisoktól egészen a Mi Hazánk Mozgalomig minden párttól leültünk beszélgetni egy-egy fiatallal. Felkérésünket kizárólag a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas nem vállalta. Az interjúsorozat többi része a Kölyökklub címke alatt érhető el.

Hogy került ilyen fiatalon, 21 évesen a politikába?

Gyerekkorom óta követem a politikát, azon belül is leginkább a közösségszervezés érdekelt. Az osztályban én voltam az, aki a problémás ügyeket megoldotta, aki segített az embereknek

Én voltam a fura gyerek az óvodában, aki híradót nézett.

Emlékszem, az óvónénik szóltak is anyukámnak, hogy nem biztos, hogy a pár éves gyereknek az tesz a legjobbat, ha híradót néz. Középiskola végén csatlakoztam a Liberálisok ifjúsági szervezetéhez, a Liberális Fiatalok Társaságához (LiFT) – akkor még nem volt Momentum. A NOlimpia-kampányban már aktívan részt vettem – utána csatlakoztam a Momentumhoz. Ezután jött az ötletem, hogy csináljuk meg a Momentum ifjúsági tagozatát, amit egy éve meg is alapítottunk.

A szülei nem mondták, hogy „fiam, foglalkozz már valami értelmesebb dologgal”?

A szüleim eredetileg Fidesz-szavazók voltak: Erdélyből költöztek ide a rendszerváltást követően, és alapból jobbos, konzervatív emberek. Amikor elmondtam nekik, hogy politikával szeretnék foglalkozni, nyilván féltettek. Amikor látták a hírekben, hogy egy füstszórót tartok a kezemben, rögtön írtak is, hogy mi lesz velem. De szerintem büszkék rám és arra, amit csinálok. Támogatnak is; odaadják az autót, ha mennénk országot járni.

Miért ment át a Liberálisoktól a Momentumba?

Teljesen más a kettő. A Momentum egy nagy tagsággal rendelkező párt lett, a Liberálisok sokkal kisebbek, és nem is nagyon mozdultak előrébb. De ott is értékes emberek vannak.

Én nem támogattam, hogy a Liberálisok közös listán szerepeljenek az MSZP-vel – ez volt az utolsó csepp a pohárban, utána jöttem el tőlük.

Miért? Önállóan biztos nem lett volna esélyük bejutni a parlamentbe.

De ez egy rossz koncepció.

Soha nem azt akartam kitalálni, hogyan legyünk pozícióban. Ha nincsen meg a kellő támogatottságunk, ha nem szavaznak ránk elegen, akkor ne kerüljünk be a parlamentbe.

Sokkal értékesebb, hogy a Momentum önerőből 3,17 százalékot volt képes felmutatni, minthogy közös listán kapjunk egy-két helyet.

Ehhez képest ön a 18. kerületben lépett vissza az MSZP-s Kunhalmi Ágnes javára az áprilisi választáson. Ez akkor még belefér?

Igen, ez még teljesen belefér. A visszalépésemmel segítettem azt, hogy egy ellenzéki jelölt nyerjen; ezzel tudtam hozzájárulni Kunhalmi Ágnes sikeréhez.

Ez a jellemfejlődésem egyik pontját is jelentette: amikor belevágtam, nem gondoltam volna, hogy vissza fogok lépni. Kellett ehhez az, hogy bejárjuk a kerületet, kopogtassunk az ajtókon, beszélgessünk az emberekkel. És rájöttem, hogy az emberek sokkal inkább azt szeretnék, hogy biztosan változás legyen, és kevésbé érdekli őket az, hogy mondjuk mi vagy más pártok milyen kerületet szeretnének. Nem tudtam volna tükörbe nézni, ha a döntésem miatt a fideszes Kucsák László nyert volna a 18. kerületben, és a Fidesz folytathatta volna az addigi lopást és rombolást.

Már maga a Momentum is szinte egy ifjúsági tagozat. Volt emögött tudatos koncepció, hogy legyen egy még ifjúságibb tagozat?

Igen, ez tudatos, de a mi ifiszervezetünk különbözik a többiekétől: nálunk van egy huszonnégy éves felső korhatár.

Mi a középiskolásokat és a fiatal egyetemistákat akarjuk megszervezni, akik még szüzek a politikában.

Ez nagy felelősség is: sokan velünk, a TizenX-szel találkoznak először mint politikai szervezettel, ami nem egyenlő a Momentummal, ez egy attól külön szervezet. A TizenX fő bázisát a középiskolások adják; egy év után elmondhatjuk: több olyan középiskola is van, ahol a diákönkormányzat elnöke tizenxes. Ezekben a diákönkormányzatokban szóba kerül a politika is.

Nem futnak ezzel vakvágányra? Önök politikai állásfoglalást várnak olyan tizenhétévesektől, akik valószínűleg teljesen mást fognak gondolni a politikáról tíz vagy húsz év múlva.

Nyilván az emberek változnak, ezzel nincs is gond. Ha egy tizenhétéves belép a TizenX-be, jól fogja magát érezni, és olyan dolgokkal fog foglalkozni, amik őt abban a pillanatban érdeklik. Ha sikerült hozzájárulnunk ahhoz, hogy neki legyen később egy kiforrottabb, komoly világképe, akkor jó munkát végeztünk. Ha egy emberből, aki csak bejárt az iskolába, nem foglalkozott a közösség ügyeivel, sikerül egy tíz év múlva önmagát megtaláló, gondolkozó embert csinálnunk, akkor is jól végeztük a dolgunk.

A TizenX nem egy szavazatmaximalizálási eszköz, hogy aki belép, két év múlva majd a Momentumra szavazzon, hanem egy ennél magasztosabb valami. A TizenX célja, hogy ébresszük fel a fiatalokat a politikai apátiából; kezdjük a középiskolásokkal!

Ennyire fiatalon lehet hitelesen politizálni? Mondhatják azt sokan, hogy akkor képviseljen valamit az ember, ha dolgozott öt-tíz évet valahol és van már tapasztalata a való életről.

Való igaz, létezik ez a gondolkodásmód a magyar társadalomban. Pont azért kell minél jobban bevonni a fiatalokat a politikába, hogy ez megváltozzon. Egy jól működő demokráciában tök alap kéne legyen, hogy a fiatalok kiállnak a gondolatik, az elképzeléseik mellett, hogy ők min és hogyan változtatnának. A politika a közösség ügyeivel való foglalkozásról szól. A közösség részei a fiatalok is, tehát nekik a politikában is részt kell venniük.

A másik, amit mondani szoktak, hogy a politikusok nem dolgoznak, csupán ingyen élnek, beszélgetnek és elmondják az ötleteiket. Ez egy nagyon fals kép: aki politikával foglalkozik, valójában rengeteget dolgozik – a közösségszervezésen túl is. Nekünk, a legfiatalabb generációnak azon kell dolgozni, hogy a politikusokról alkotott képen is változtassunk.

El tudja képzelni, hogy tíz év múlva meg fogja mosolyogni a huszonegy éves önmagát és visszanézve  azt gondolná, hogy „úristen, akkor milyen idealista voltam, most már mást gondolok erről”?

Szerintem ez egy elég szomorú politikai karrier végén történhetne meg. Akkor már külföldön lennék, és családdal és egy jó munkával a hátam mögött néznék vissza, hogy valamikor hittem abban, hogy lehet más Magyarországot is építeni, mint amit a Fidesz akar. Nagyon remélem, hogy ez nem lesz így. Egyik médiában dolgozó ismerősöm meg is kérdezte, hogy én átlagos vagy idióta politikus leszek-e. Mire én: ha ugyanarra gondolunk, akkor valószínűleg az idióta politikus, aki hisz abban, hogy tud valamit csinálni. Míg az átlagos politikus meg a pozícióit halmozza.

Ha eleget boltolnak a szocikkal, lehet, lesznek a Momentumnak jó önkormányzati helyei és pozíciói.

A Momentum nem fog azért pozíciókat kapni, mert jól boltolt a szocikkal vagy bárkivel.

A Momentum azért fog jó pozíciókat szerezni, mert megdolgozott érte. Szeretném leszögezni: bárhol bármilyen egyeztetés célja nem lehet a helyek osztogatása, hanem egy olyan platform kialakítása, ami le tudja győzni a Fideszt.

Sokan kritizálják a Momentumot, hogy nem igazán tudja, mit is akar képviselni. Mi a Momentum a füstszórókon túl?

A Momentum a közösségszervezést csinálja leginkább. És nekünk van egy képünk Magyarországról: az erős európai ország képe. Megpróbáltuk ezt megfogalmazni – ami nem egyszerű feladat –, és lett ebből egy nagyon nagy választási programunk.

Később rájöttünk, hogy ez messze nem elég, ezt be is kell valahogy csomagolni.

A Momentumban miért tiltakoznak annyira a liberális jelző miatt? Fekete-Győr András például az Azonnalinak adott interjújában nagyon tiltakozott az ellen, hogy a Momentum liberális párt volna, pedig beléptek az ALDE-ba is.

A baj, hogy a liberális szónak erősen pejoratív értelme van Magyarországon. Ezt az értelmezést az elmúlt huszonnyolc év politikai elitje aggatta a liberális szóra.

Ma liberálisnak lenni Budapesten Demszky Gábort jelenti. Ma liberálisnak lenni az országban az SZDSZ-t jelenti. Ezt le kell vetkőzni. De már csak azért sem tudjuk magunkat egyértelműen liberálisnak mondani, mert ez nem lenne igaz. Nem csak liberálisak vagyunk, vannak bal- és jobboldali ötleteink is. A Momentum lefedi a politikai paletta nagy részét. Ezért mondjuk inkább azt, hogy centristák vagyunk.

Vannak más pártokban – akár a kormánypártiakban – önnek szimpatikus fiatal politikusok?

Tisztelek mindenkit, aki fiatalon őszintén politikával foglalkozik.

A fidelitasos Böröcz Lászlót vagy az ikszes Nacsa Lőrincet is?

Amikor ezek az emberek azon versenyeznek, hogy hányszor tudják megemlíteni Soros Györgyöt vagy amikor felolvassák a propagandát, amit Habony Árpád írt nekik, azt nem tudom értékelni. Ezt nem azért csinálják, hogy a fiatalokkal foglalkozzanak, hanem a pozíciókért, amikért eladják a lelküket. De amikor a fidelitasos fiatalok csinálnak valami vállalható dolgot – bár túl sok ilyen nem volt a videóikban –, azt tudom értékelni. Még akkor is, ha nem értek velük egyet. Az ellenzéki oldalt nézve is ugyanez a véleményem.

Farkas Gergő vagy Pitz Dániel olyan fiatalok, akik rengeteget dolgoznak azon, hogy a kortársaikat bevonják a politikába.

Ön legelőször azzal került be a hírekbe, hogy bár Felcsúton focizott, de momentumos politikusként tett nyilatkozatát követően visszavonták a meghívását a Puskás Akadémia öregdiák-találkozójára. Abban azért egyetért a kormánnyal, hogy a foci társadalmi ügy, amivel a politikának is kell foglalkoznia?

Az igaz, hogy a sportok közül a legtöbben Magyarországon a focit nézik. De az a fontos, hogy az emberek szeressék a sportot, és legyen lehetőségük sportolni. Fontos, hogy legyen a kormánynak sportpolitikája, de nem biztos, hogy a focit kell kiemelni. Ha én lennék döntési helyzetben, azt próbálnám elérni, hogy minél több embert vonjunk be a sportba. Ezt nem heti öt tesiórával, ráadásul megfelelő infrastruktúra nélkül kell elérni.

Egyébként milyen a viszonya a Puskás Akadémiával azóta?

Az Akadémiának van minden évben egy karácsonyi rendezvénye, ahol Orbán Viktor szokta értékelni az évet.

És visszahallottam, hogy a miniszterelnök megjegyezte, hogy a Puskás-közösség tagjai azok is, akik már elballagtak, de nem mindenki része ennek a közösségnek, aki nem tud azonosulni az itteni értékekkel. Egész megtisztelve érzem magam emiatt a megjegyzés miatt.

Egyébként azóta is volt rá példa, hogy a volt csapattársaim hívtak közös sörözésre, hiába lettem kitiltva. De ha a Puskás Akadémia szervez valamit, ott továbbra is nemkívánatos személy vagyok. Nagy csalódás nekem, hogy azok az emberek, akiket ott láttam, a hatalomra jutásukat követően milyen irányba mentek el. Értem, hogy a kritikám nem tetszett nekik. Viszont amit csinálnak a magyar focival, az nem effektív, az egy rossz szakpolitika.

Van B-terve a jövőre nézve, ha ez a Momentum-dolog kifulladna?

Az ELTE-n tanulok alkalmazott közgazdaságtant, ami nagyon érdekel. Ha jó közgazdász leszek, hozzá tudok majd szólni olyan dolgokhoz is, amikről ugyan most is vannak gondolataim, de kell azért a megfelelő háttértudás. Nyilván most tudok hitelesen beszélni a fiatalok ügyeiről, de gazdasági témákban nem tudom megtenni ugyanezt. A múlt évben egy német multinál, a Boschnál dolgoztam, építettem a karrieremet, ami szintén fontos. A politikai és a szakmai karrieremet egymás mellett igyekszem építeni. Az álmom, hogy egyszer össze tudjam ezeket kötni.

Gazdaságpolitikus ezek szerint szívesen lenne. Gazdasági miniszteri pozícióban gondolkozott már?

Nem vagyok egy wannabe politikus, nem álmodozom pozíciókról. Ahol a legnagyobb a munkám hozzáadott értéke, oda fogok menni. Ha jó közgazdász lennék, és szükség lenne a munkámra egy színvonalas háttérintézményben, akkor ott dolgoznék. A TizenX-et is azért vezetem, és nem máshol vagyok, mert ebben a pozícióban elég magas a munkám hozzáadott értéke. Később lehet, lesznek más feladatkörök is, amiket jól el tudok látni.

Mikor szállna ki a politikából?

Ha elveszne a változás reménye.

Mondjuk egy bukó önkormányzati választás után?

Azzal számolni kell, hogy nyilván egy életünk van.

Nekem mondhatni konzervatív vágyaim vannak: nem miniszteri pozíciót szeretnék, hanem családot – idén házasodtam össze a feleségemmel.

Szeret nagyon hamar ilyen felnőttes dolgokat csinálni?

Nem tudom. Nekem egyszerűen csak ilyen terveim vannak, és ezekből nem is engednék: mindenképpen szeretnék a közeljövőben családot. Ha a jelenlegi rendszer nem teremt olyan légkört, amiben ezt szívesen bevállalom, akkor el fogok menni külföldre. Addig viszont azért dolgozom, hogy megteremtődjön ez a légkör – nem csak számomra, hanem a kortársaim számára is.

Nem attól lesz több gyerek Magyarországon, ha Novák Katalin bejelent még egy adótámogatást, hanem attól, ha egy olyan támogató légkör és olyan közhangulat jön létre, amiben szívesen vállalnak az emberek gyereket.

Ha odamenne önhöz egy tizenhat-tizenhét éves fiatal, hogy érdekli a politika, mit tudna neki mondani, miért a TizenX-ben és a Momentumban lenne a helye, és nem más pártban?

Általában az a szemlélet, hogy ha odajönnek hozzád, akkor minél gyorsabban meg kell őt győznöd, hogy igen, ez a te pártod. Mi nem így csináljuk, hanem elkezdünk beszélgetni az illetővel arról, hogy mit gondol a közéletről, mit tapasztal az iskolában. Mondja el ő ezeket. És akkor be tudjuk neki mutatni a TizenX-et, hogy amúgy van egy olyan közösség, ahol ilyen beszélgetéseket lehet folytatni, ahol vannak tök jó belsős rendezvények, közösségépítő dolgok, vannak munkacsoportok – mondjuk a social média, a videózás, a rendezvényszervezés, a hálózatépítés területén –, ahova lehet csatlakozni. Ez általában egy vonzó ajánlat szokott lenni; széles a paletta, egy idő után mindenki meg tudja találni a helyét.

Ebben az ajánlatban benne vannak az olyan bulik is, amiket utána pár évig lehet szégyellni?

Hát vannak olyan képeink, amiknek nem örülnék, ha napvilágot látnának.

De igen, vannak jó bulijaink, érdemes rájuk eljönni. Sőt, mikor az első nagyobb közgyűléseinket bonyolítottuk le, kötöttem egy fogadást. Ez abban állt, hogy ha legalább százan regisztrálnak és el is jönnek a közgyűlésünkre, akkor estére készülök egy DJ-szettel. Végül annyian eljöttek, hogy kénytelen voltam ezt megcsinálni. Nem volt nagy tapasztalatom, így összevágtam számokat a videóvágó programmal, és bevágtam néha alájuk beszédeket a Momentum politikusaitól. Például Fekete-Győr András egy beszédét bevágtam egy metál-dupstep alá. Így sikerült összerakni egy egyórás szettet.

Szóval megölte a bulit.

Azért talán nem. Egy pendrive-on vittem be a szettet, és aztán a DJ-pultnál úgy tettem, mintha tudnám, mit csinálok.

FOTÓK: Fekő Ádám / Azonnali

Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója
Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek