+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. április 1. hétfő, 07:10
Tegnap este óta nem frissültek a Boszporusz-parti metropolisz helyhatósági választási eredményei, és a török választási bizottság honlapja is elérhetetlen. A török elnök pártja közel 99 százalékos feldolgozottságnál csupán négyezer szavazattal vezet.

A szavazatok közel teljes feldolgozását követően 120 ezer vokssal, 50-47 százalék arányban alulmaradt Recep Tayyip Erdoğan török államfő embere az önkormányzati választáson Ankarában, így a török főváros vezetését a legnagyobb ellenzéki párt, a kemalista, balközép Köztársasági Néppárt (CHP) veheti át. Az eredmény komoly pofont jelent a török elnöknek, aki államfői pozíciója mellett egyben a konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetője is.

 

Az AKP a másik két török nagyvárosban, Isztambulban és Izmirben is leszerepelt.

 

Utóbbi nem túl nagy meglepetés, hiszen a „gyaur” város mindig is a világias, nyugatos törökök fővárosának számított, de az isztambuli fiaskóra kevesen számítottak. Annak ellenére is, hogy a török gazdaság rendkívül sérülékeny állapota, a folyton növekvő infláció és a török líra értékének esése miatt szinte borítékolható volt előzetesen, hogy Erdoğanék nem fognak komoly sikereket elérni.

 

A Boszporusz partján fekvő metropoliszban a jelenlegi állás – 98,79 százalékos feldolgozottság, ami tegnap este 11 óta nem változott – szerint mindössze 4000 szavazattal vezet az AKP jelöltje, a korábban az azóta eltörölt miniszterelnöki posztot betöltő Binali Yildirim a CHP-s Ekrem İmamoğlu előtt. Az ellenzéki politikust ugyanakkor már sokan győztesnek hirdetik Törökországban, az isztambuli adatok titokzatos befagyasztása miatt.

 

A frusztrációt és a különböző összeesküvés elméleteket csak táplálja, hogy nem elég, hogy tegnap este óta nem frissültek érdemben az eredmények, de a török választási bizottság honlapja is elérhetetlen azóta.


Erdoğan ugyanakkor ennek ellenére sem szomorkodhat túlságosan. ​Az öt évvel ezelőtti választáshoz képest sikerült növelniük a kapott szavazatok arányát, ráadásul ezt tovább erősíti, hogy az akkorihoz képest most bő 10 százalékkal nőtt a részvétel. A szavazásra jogosult polgárok 83,3 százaléka adta le a voksát tegnap. Ez mintegy 48 millió embert jelent.

 

A szavazatoknak ugyanakkor közel 4 százaléka – összesen 1,8 millió voks – érvénytelen volt.

 

Bár a nagyvárosokban nem teljesített túl jól az AKP, de a belső, kevésbé fejlett régiókban sikerült megőrizniük támogatottságukat, keleten pedig még érdemi szinten növelni is tudták. A kurdok és a többi törökországi kisebbség érdekeit képviselő Népi Demokratikus Párttól (HDP) három tartományt is elhódítottak. A szavazatok 99,01 százalékos feldolgozottságánál 

 

az AKP-ra összesen 44,42, a CHP-re 30,07, az İyi Partira 7,46, a MHP-re 7,25, és a HDP-re 4,22 százalék szavazott.

 

A nagy pártokon kívül egyedül a török kommunistáknak és egy független jelöltnek sikerült megszerezniük egy-egy tartományt. A maradék 79 tartományból 40-ben az AKP, 20-ban a CHP, 11-ben az ultranacionalista MHP, 8-ban pedig a HDP győzedelmeskedett. A liberális, EU-párti, ugyanakkor nacionalista İyi Parti a CHP-vel együttműködésben indult, és szavazóit is arra kérte, hogy a közös jelölteket támogassák.

 

ÍGY ÁLL TÖRÖKORSZÁG POLITIKAI TÉRKÉPE, A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYÉNEK 99,01 SZÁZALÉKOS FELDOLGOZOTTSÁGA UTÁN. SÁRGA-AKP, PIROS-CHP, KÉK-MHP, LILA-HDP, SZÜRKÉVEL ÉSZAK-NYUGATON EGY FÜGGETLEN JELELÖLTET, KELETEN PEDIG A TÖRÖK KOMMUNISTA PÁRTOT JELÖLIK (FORRÁS: DAILY SABAH)

 

A mostani helyhatósági választás elég felfokozott hangulatban zajlott. Országszerte több incidensről is beszámoltak. A legdurvábbra a kelet-törökországi Malatyában került sor. Ott 

 

egy Erdoğan-ellenes iszlamista párt két tagját lelőttek, miután konfliktusba keveredtek az AKP támogatóival.

 

Török sajtóinformációk szerint a vita hátterében az állt, hogy a helyi választási bizottságból valaki felvetette, hogy nyílt szavazást kellene tartani, az az rögtön azonosíthatóvá válna, hogy ki melyik jelöltre adja le voksát. Az incidens kapcsán négy embert őrizetbe vettek, a török elnök megígérte az elkövetők felelősségre vonását. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az esetet nem ildomos politikai célok érdekében felhasználni. Ezen kívül még két másik halálos esetről is beszámoltak a török hatóságok, de bővebb információt nem osztottak meg ezekkel kapcsolatban

 

A törökországi önkormányzati választásokat megelőző kampány legizgalmasabb eseményeiről az Azonnali is beszámolt korábban. Az elszálló élelmiszer árak miatt Erdoğan háborút hirdetett a kereskedők ellen, akiket nyerészkedéssel vádolt. A támadást olyan komolyan vették, hogy számos szupermarketlánc inkább levette a polcairól az érintett termékeket – jobbára zöldségeket és gyümölcsöket – csakhogy elkerüljék az elnök haragját.

 

Az árháború mellett a török államfő a vallásos muszlim bázisát is igyekezett felrázni a kampány során.

 

Az új-zélandi terrortámadás erre kitűnő alkalmat szolgáltatott. Erdoğan iszlamofóbiával támadta a Nyugatot, és több nagygyűlésén is bejátszották kivetítőkön a merénylő által készített videófelvételeket. Emellett az utolsó héten még azt is megígérte, hogy az isztambuli Hagia Sophiát, amely a bizánci építészet egyik legismertebb remekműve, újból mecsetté fogják alakítani. A Konstantinápoly 1453-as bevételéig templomként működő építményt az Oszmán birodalom bukása után minősítették mecsetből múzeummá. A török belpolitika vallásos szereplői között gyakori téma a múzeum mecsetté alakítása.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A januárban megválasztott Dézsi Csaba András azt mondja: egyelőre tünetmentes és folytatja a munkáját polgármesterként.

Orbán arra panaszkodik a Néppárt prominenseinek, például a német CDU és CSU elnökeinek, hogy a pártcsalád elnöke, Donald Tusk a Néppárt hitelességét kockáztatja.

Állítják: az észak-macedónok csatlakozása nem jelent semmit, mégis jogtalanságokat kiáltanak a NATO-integráció kapcsán.

Hatósági árakat nem tervez a kormány, viszont arra kérte a Pest Megyei Kormányhivatal az önkormányzatokat, figyeljék, jogosan emelik-e az árakat a piacokon, tudta meg az Azonnali.

Hányan vannak lélegeztetőgépen, és van-e már olyan, aki ennyire súlyos állapotból gyógyult fel? Az operatív törzs szerdán is megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját.

A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

A posztszovjet térség nagy figurái mellett Irán és Szváziföld fért be a megszavazható listára, de a végső döntés a tiéd lesz ebben a történelmi versenyben!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás