Ankarát bukta Erdoğan, Isztambulban nagyon rezeg a léc

Tegnap este óta nem frissültek a Boszporusz-parti metropolisz helyhatósági választási eredményei, és a török választási bizottság honlapja is elérhetetlen. A török elnök pártja közel 99 százalékos feldolgozottságnál csupán négyezer szavazattal vezet.

A szavazatok közel teljes feldolgozását követően 120 ezer vokssal, 50-47 százalék arányban alulmaradt Recep Tayyip Erdoğan török államfő embere az önkormányzati választáson Ankarában, így a török főváros vezetését a legnagyobb ellenzéki párt, a kemalista, balközép Köztársasági Néppárt (CHP) veheti át. Az eredmény komoly pofont jelent a török elnöknek, aki államfői pozíciója mellett egyben a konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetője is.

Utóbbi nem túl nagy meglepetés, hiszen a „gyaur” város mindig is a világias, nyugatos törökök fővárosának számított, de az isztambuli fiaskóra kevesen számítottak. Annak ellenére is, hogy a török gazdaság rendkívül sérülékeny állapota, a folyton növekvő infláció és a török líra értékének esése miatt szinte borítékolható volt előzetesen, hogy Erdoğanék nem fognak komoly sikereket elérni.

A Boszporusz partján fekvő metropoliszban a jelenlegi állás – 98,79 százalékos feldolgozottság, ami tegnap este 11 óta nem változott – szerint mindössze 4000 szavazattal vezet az AKP jelöltje, a korábban az azóta eltörölt miniszterelnöki posztot betöltő Binali Yildirim a CHP-s Ekrem İmamoğlu előtt. Az ellenzéki politikust ugyanakkor már sokan győztesnek hirdetik Törökországban, az isztambuli adatok titokzatos befagyasztása miatt.

Erdoğan ugyanakkor ennek ellenére sem szomorkodhat túlságosan. ​Az öt évvel ezelőtti választáshoz képest sikerült növelniük a kapott szavazatok arányát, ráadásul ezt tovább erősíti, hogy az akkorihoz képest most bő 10 százalékkal nőtt a részvétel. A szavazásra jogosult polgárok 83,3 százaléka adta le a voksát tegnap. Ez mintegy 48 millió embert jelent.

Bár a nagyvárosokban nem teljesített túl jól az AKP, de a belső, kevésbé fejlett régiókban sikerült megőrizniük támogatottságukat, keleten pedig még érdemi szinten növelni is tudták. A kurdok és a többi törökországi kisebbség érdekeit képviselő Népi Demokratikus Párttól (HDP) három tartományt is elhódítottak. A szavazatok 99,01 százalékos feldolgozottságánál 

A nagy pártokon kívül egyedül a török kommunistáknak és egy független jelöltnek sikerült megszerezniük egy-egy tartományt. A maradék 79 tartományból 40-ben az AKP, 20-ban a CHP, 11-ben az ultranacionalista MHP, 8-ban pedig a HDP győzedelmeskedett. A liberális, EU-párti, ugyanakkor nacionalista İyi Parti a CHP-vel együttműködésben indult, és szavazóit is arra kérte, hogy a közös jelölteket támogassák.

A mostani helyhatósági választás elég felfokozott hangulatban zajlott. Országszerte több incidensről is beszámoltak. A legdurvábbra a kelet-törökországi Malatyában került sor. Ott 

Török sajtóinformációk szerint a vita hátterében az állt, hogy a helyi választási bizottságból valaki felvetette, hogy nyílt szavazást kellene tartani, az az rögtön azonosíthatóvá válna, hogy ki melyik jelöltre adja le voksát. Az incidens kapcsán négy embert őrizetbe vettek, a török elnök megígérte az elkövetők felelősségre vonását. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az esetet nem ildomos politikai célok érdekében felhasználni. Ezen kívül még két másik halálos esetről is beszámoltak a török hatóságok, de bővebb információt nem osztottak meg ezekkel kapcsolatban

A törökországi önkormányzati választásokat megelőző kampány legizgalmasabb eseményeiről az Azonnali is beszámolt korábban. Az elszálló élelmiszer árak miatt Erdoğan háborút hirdetett a kereskedők ellen, akiket nyerészkedéssel vádolt. A támadást olyan komolyan vették, hogy számos szupermarketlánc inkább levette a polcairól az érintett termékeket – jobbára zöldségeket és gyümölcsöket – csakhogy elkerüljék az elnök haragját.

Az új-zélandi terrortámadás erre kitűnő alkalmat szolgáltatott. Erdoğan iszlamofóbiával támadta a Nyugatot, és több nagygyűlésén is bejátszották kivetítőkön a merénylő által készített videófelvételeket. Emellett az utolsó héten még azt is megígérte, hogy az isztambuli Hagia Sophiát, amely a bizánci építészet egyik legismertebb remekműve, újból mecsetté fogják alakítani. A Konstantinápoly 1453-as bevételéig templomként működő építményt az Oszmán birodalom bukása után minősítették mecsetből múzeummá. A török belpolitika vallásos szereplői között gyakori téma a múzeum mecsetté alakítása.