+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. április 1. hétfő, 07:10
Tegnap este óta nem frissültek a Boszporusz-parti metropolisz helyhatósági választási eredményei, és a török választási bizottság honlapja is elérhetetlen. A török elnök pártja közel 99 százalékos feldolgozottságnál csupán négyezer szavazattal vezet.

A szavazatok közel teljes feldolgozását követően 120 ezer vokssal, 50-47 százalék arányban alulmaradt Recep Tayyip Erdoğan török államfő embere az önkormányzati választáson Ankarában, így a török főváros vezetését a legnagyobb ellenzéki párt, a kemalista, balközép Köztársasági Néppárt (CHP) veheti át. Az eredmény komoly pofont jelent a török elnöknek, aki államfői pozíciója mellett egyben a konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetője is.

 

Az AKP a másik két török nagyvárosban, Isztambulban és Izmirben is leszerepelt.

 

Utóbbi nem túl nagy meglepetés, hiszen a „gyaur” város mindig is a világias, nyugatos törökök fővárosának számított, de az isztambuli fiaskóra kevesen számítottak. Annak ellenére is, hogy a török gazdaság rendkívül sérülékeny állapota, a folyton növekvő infláció és a török líra értékének esése miatt szinte borítékolható volt előzetesen, hogy Erdoğanék nem fognak komoly sikereket elérni.

 

A Boszporusz partján fekvő metropoliszban a jelenlegi állás – 98,79 százalékos feldolgozottság, ami tegnap este 11 óta nem változott – szerint mindössze 4000 szavazattal vezet az AKP jelöltje, a korábban az azóta eltörölt miniszterelnöki posztot betöltő Binali Yildirim a CHP-s Ekrem İmamoğlu előtt. Az ellenzéki politikust ugyanakkor már sokan győztesnek hirdetik Törökországban, az isztambuli adatok titokzatos befagyasztása miatt.

 

A frusztrációt és a különböző összeesküvés elméleteket csak táplálja, hogy nem elég, hogy tegnap este óta nem frissültek érdemben az eredmények, de a török választási bizottság honlapja is elérhetetlen azóta.


Erdoğan ugyanakkor ennek ellenére sem szomorkodhat túlságosan. ​Az öt évvel ezelőtti választáshoz képest sikerült növelniük a kapott szavazatok arányát, ráadásul ezt tovább erősíti, hogy az akkorihoz képest most bő 10 százalékkal nőtt a részvétel. A szavazásra jogosult polgárok 83,3 százaléka adta le a voksát tegnap. Ez mintegy 48 millió embert jelent.

 

A szavazatoknak ugyanakkor közel 4 százaléka – összesen 1,8 millió voks – érvénytelen volt.

 

Bár a nagyvárosokban nem teljesített túl jól az AKP, de a belső, kevésbé fejlett régiókban sikerült megőrizniük támogatottságukat, keleten pedig még érdemi szinten növelni is tudták. A kurdok és a többi törökországi kisebbség érdekeit képviselő Népi Demokratikus Párttól (HDP) három tartományt is elhódítottak. A szavazatok 99,01 százalékos feldolgozottságánál 

 

az AKP-ra összesen 44,42, a CHP-re 30,07, az İyi Partira 7,46, a MHP-re 7,25, és a HDP-re 4,22 százalék szavazott.

 

A nagy pártokon kívül egyedül a török kommunistáknak és egy független jelöltnek sikerült megszerezniük egy-egy tartományt. A maradék 79 tartományból 40-ben az AKP, 20-ban a CHP, 11-ben az ultranacionalista MHP, 8-ban pedig a HDP győzedelmeskedett. A liberális, EU-párti, ugyanakkor nacionalista İyi Parti a CHP-vel együttműködésben indult, és szavazóit is arra kérte, hogy a közös jelölteket támogassák.

 

ÍGY ÁLL TÖRÖKORSZÁG POLITIKAI TÉRKÉPE, A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYÉNEK 99,01 SZÁZALÉKOS FELDOLGOZOTTSÁGA UTÁN. SÁRGA-AKP, PIROS-CHP, KÉK-MHP, LILA-HDP, SZÜRKÉVEL ÉSZAK-NYUGATON EGY FÜGGETLEN JELELÖLTET, KELETEN PEDIG A TÖRÖK KOMMUNISTA PÁRTOT JELÖLIK (FORRÁS: DAILY SABAH)

 

A mostani helyhatósági választás elég felfokozott hangulatban zajlott. Országszerte több incidensről is beszámoltak. A legdurvábbra a kelet-törökországi Malatyában került sor. Ott 

 

egy Erdoğan-ellenes iszlamista párt két tagját lelőttek, miután konfliktusba keveredtek az AKP támogatóival.

 

Török sajtóinformációk szerint a vita hátterében az állt, hogy a helyi választási bizottságból valaki felvetette, hogy nyílt szavazást kellene tartani, az az rögtön azonosíthatóvá válna, hogy ki melyik jelöltre adja le voksát. Az incidens kapcsán négy embert őrizetbe vettek, a török elnök megígérte az elkövetők felelősségre vonását. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az esetet nem ildomos politikai célok érdekében felhasználni. Ezen kívül még két másik halálos esetről is beszámoltak a török hatóságok, de bővebb információt nem osztottak meg ezekkel kapcsolatban

 

A törökországi önkormányzati választásokat megelőző kampány legizgalmasabb eseményeiről az Azonnali is beszámolt korábban. Az elszálló élelmiszer árak miatt Erdoğan háborút hirdetett a kereskedők ellen, akiket nyerészkedéssel vádolt. A támadást olyan komolyan vették, hogy számos szupermarketlánc inkább levette a polcairól az érintett termékeket – jobbára zöldségeket és gyümölcsöket – csakhogy elkerüljék az elnök haragját.

 

Az árháború mellett a török államfő a vallásos muszlim bázisát is igyekezett felrázni a kampány során.

 

Az új-zélandi terrortámadás erre kitűnő alkalmat szolgáltatott. Erdoğan iszlamofóbiával támadta a Nyugatot, és több nagygyűlésén is bejátszották kivetítőkön a merénylő által készített videófelvételeket. Emellett az utolsó héten még azt is megígérte, hogy az isztambuli Hagia Sophiát, amely a bizánci építészet egyik legismertebb remekműve, újból mecsetté fogják alakítani. A Konstantinápoly 1453-as bevételéig templomként működő építményt az Oszmán birodalom bukása után minősítették mecsetből múzeummá. A török belpolitika vallásos szereplői között gyakori téma a múzeum mecsetté alakítása.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezután több alkalommal is fegyvert fogtak a függetlenségért, de kellő nagyhatalmi támogatást csak az első világháború után tudtak szerezni ehhez.

Romániai román, erdélyi magyar és világpolitika, kultúra, gazdaság és sok minden más is fog szerepelni a romániai magyarság új portálján.

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás