+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. március 29. péntek, 17:22
Most jött ki az Európai Parlament mandátumbecslése, amelyről a politikarajongók hamar észrevették, hogy a magyar része egy az egyben a Publicus csütörtökön közzétett kutatását tükrözi. Utánanéztünk, és kiderült: egyes tagállamoknál csak egyetlen intézetet vesznek figyelembe az összesítéshez, míg máshol többet is, ránézésre teljesen véletlenszerű módon. Hogyan lehet így mandátumokat becsülni, és mennyire megbízható ez? Utánajártunk.

Az Azonnalin is közöltük az Európai Parlament legfrissebb, csütörtökön közzétett mandátumbecslését, amely szerint a jobbközép Néppárt és a szocdemek együtt már nem szereznének többséget az Európai Parlamentben, Magyarországról pedig a Fidesz 13, a Jobbik és az MSZP-PM 3-3, míg a DK és a Momentum 1-1 EP-képviselői mandátumot szerezhet meg.

 

A magyarországi adatok vonatkozásában feltűnhet, hogy azok kísérteties egyezést mutatnak a Publicus csütörtökön közzétett felmérésével (tehát a sajtó egy része a Publicus adatait így kétszer hozta le). Méghozzá azért, mert

 

az EP a mandátumbecslést Magyarország tekintetében kizárólag a Publicus adatai alapján készítette el.

 

A tagállamonkénti lebontást közzé is teszik a honlapon: ebből kiderül, hogy Magyarországon az utóbbi hetekben a Publicus kutatásait vették alapul, de korábban szerepelt benne a Nézőpont, a Závecz és a Medián is. Magyarországról időszakonként 1-1 kutatóintézet szerepel a táblázatban, de nagyobb tagállamokban, például Franciaországban egyszerre több mérést is figyelembe vesz az EP mandátumbecslése.

 

Mi lehet az oka ennek a ránézésre hasraütésszerű válogatásnak?

 

Hogy ezt megtudjuk, felhívtuk az Európai Parlament mandátumbecsléssel foglalkozó részlegének sajtóosztályát, ahol azt a tájékoztatást kaptuk: azokat a közvélemény-kutatókat veszik alapul, amelyek kifejezetten az EP-választásra mérnek. Magyarul, akik nem azt kérdezik meg, hogy „melyik a kedvenc pártja?”, vagy „kire szavazna most vasárnap a parlamenti választáson”, hanem azt, hogy „kire szavazna az európai parlamenti választáson”?

 

Az EP sajtóosztályán azt is elmondták, hogy nem veszik figyelembe pártközeli intézetek méréseit – ami nem csak a magyar mezőny fényében vitatható, de például Lengyelország vonatkozásában is szerepelnek a PiS-közeli CBOS mérései.

 

Azon felvetésünkre, hogy eléggé problematikus 27 tagállam esetében folyton változó mérésekkel dolgozni, mert így nem lehet az adatokat összehasonlítani, és így nem lehet tudni, hogy a változások valódiak, vagy csak a közvéleménykutatók eltéréséből adódnak, azt a sommás választ kaptuk:

 

„The public opinion is changing.” Vagyis a közvélemény változik.

 

A helyzet azonban az, hogy nem, vagy nem csak a közvélemény változik, hanem a közvélemény-kutatók is, amikre az EP becslése támaszkodik.

 

De hogyan lehet egyáltalán megbízható adatokat nyerni 27 tagállamból, ha mind a 27-ben eleve több közvélemény-kutató tevékenykedik? Hogy tisztázzuk a módszertani helyzetet, felhívtuk Závecz Tibort, a Závecz Research alapító-ügyvezetőjét, aki azt mondta: való igaz, hogy a Publicus EP-választásra is mért, tehát ebben a tekintetben helytálló az EP érvelése. Ő maga csak pártpreferenciát mér, és ebből von le következtetést az EP-választásra, de odáig így nem is megy el, hogy mandátumokat becsüljön.

 

De van-e relevanciája annak, hogy kifejezetten EP-választásra mér egy kutató, vagy pártszimpátiára?

 

Ezt úgy lehet megállapítani, ha megnézzük a Publicus általános pártpreferencia-mérése és az EP-választásra irányuló kérdés eredményei közti különbséget – mondta erre Závecz.

 

Általában mindkét esetben elég hasonló eredmény jött ki a Publicusnak, legfeljebb 1-3 százalékpontos eltérések vannak. A Fidesz támogatottsága 26 százalék, de kifejezetten az EP-választáson 29 százalék szavazna rá, a Jobbik egy százalékponttal áll jobban az EP választás tekintetében az átlagos eredményénél (11 illetve 12 százalék), az MSZP mindkét vonatkozásban 11 százalékon áll, a DK és a Momentum is a két százalékos támogatottságához képes 4 százalékon áll, ha EP-választásról van szó. (A számok a teljes lakosságra, és nem a biztos szavazókra értendők.)

 

A slusszpoén az, hogy bár az EP-nek elvileg fontos, hogy az EP-választásra vonatkozó mérést vegye alapul, a táblázat magyar részébe mégis a Publicus általános pártpreferencia-adatait írták bele, és nem az EP-választásra vonatkozókat.

 

(Vagyis az alacsonyabb százalékokat, a Fidesznek 26-ot, a Jobbiknak 11-et és így tovább.)

 

Megkérdeztük Záveczet, hogy korábban ő végzett-e kifejezetten EP-választásra vonatkozó kutatást, hiszen februárban ő is szerepelt az EP becslésében. Azt mondta, hogy nem, bár az már egy következetes eljárás lenne az EP-től, ha azt mondaná, hogy ezentúl csak az alapján becsül, akik EP-választásra mérnek.

 

Szerinte biztosan az a legrosszabb módszer, ha mindig más-más céget vesznek alapul egyesével rotálva. Egy-egy cég módszertana legalább mindig ugyanolyan, így összehasonlítható. A különbségeket leginkább az oltja ki, ha több kutató eredményeiből átlagolnak.

 

Az EP táblázatából viszont úgy tűnik, ezt inkább csak a nagyobb országoknál csinálják. (Itt, az oldal alján lehet letölteni a táblázatot, ha böngészné valaki.) 

 

Az EP sajtóosztálya szerint tehát az a fő szempont, hogy végeznek-e a kutatók kifezetten az EP-választásra rákérdező mérést, szóval eszerint csak rajtuk múlik, hogy bekerüljenek a mandátumbecslésbe. Mindenesetre 27 tagállamnál ilyen erős válogatással azért lehetnek majd meglepetések az EP összetételében.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás