+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. március 29. péntek, 17:22
Most jött ki az Európai Parlament mandátumbecslése, amelyről a politikarajongók hamar észrevették, hogy a magyar része egy az egyben a Publicus csütörtökön közzétett kutatását tükrözi. Utánanéztünk, és kiderült: egyes tagállamoknál csak egyetlen intézetet vesznek figyelembe az összesítéshez, míg máshol többet is, ránézésre teljesen véletlenszerű módon. Hogyan lehet így mandátumokat becsülni, és mennyire megbízható ez? Utánajártunk.

Az Azonnalin is közöltük az Európai Parlament legfrissebb, csütörtökön közzétett mandátumbecslését, amely szerint a jobbközép Néppárt és a szocdemek együtt már nem szereznének többséget az Európai Parlamentben, Magyarországról pedig a Fidesz 13, a Jobbik és az MSZP-PM 3-3, míg a DK és a Momentum 1-1 EP-képviselői mandátumot szerezhet meg.

 

A magyarországi adatok vonatkozásában feltűnhet, hogy azok kísérteties egyezést mutatnak a Publicus csütörtökön közzétett felmérésével (tehát a sajtó egy része a Publicus adatait így kétszer hozta le). Méghozzá azért, mert

 

az EP a mandátumbecslést Magyarország tekintetében kizárólag a Publicus adatai alapján készítette el.

 

A tagállamonkénti lebontást közzé is teszik a honlapon: ebből kiderül, hogy Magyarországon az utóbbi hetekben a Publicus kutatásait vették alapul, de korábban szerepelt benne a Nézőpont, a Závecz és a Medián is. Magyarországról időszakonként 1-1 kutatóintézet szerepel a táblázatban, de nagyobb tagállamokban, például Franciaországban egyszerre több mérést is figyelembe vesz az EP mandátumbecslése.

 

Mi lehet az oka ennek a ránézésre hasraütésszerű válogatásnak?

 

Hogy ezt megtudjuk, felhívtuk az Európai Parlament mandátumbecsléssel foglalkozó részlegének sajtóosztályát, ahol azt a tájékoztatást kaptuk: azokat a közvélemény-kutatókat veszik alapul, amelyek kifejezetten az EP-választásra mérnek. Magyarul, akik nem azt kérdezik meg, hogy „melyik a kedvenc pártja?”, vagy „kire szavazna most vasárnap a parlamenti választáson”, hanem azt, hogy „kire szavazna az európai parlamenti választáson”?

 

Az EP sajtóosztályán azt is elmondták, hogy nem veszik figyelembe pártközeli intézetek méréseit – ami nem csak a magyar mezőny fényében vitatható, de például Lengyelország vonatkozásában is szerepelnek a PiS-közeli CBOS mérései.

 

Azon felvetésünkre, hogy eléggé problematikus 27 tagállam esetében folyton változó mérésekkel dolgozni, mert így nem lehet az adatokat összehasonlítani, és így nem lehet tudni, hogy a változások valódiak, vagy csak a közvéleménykutatók eltéréséből adódnak, azt a sommás választ kaptuk:

 

„The public opinion is changing.” Vagyis a közvélemény változik.

 

A helyzet azonban az, hogy nem, vagy nem csak a közvélemény változik, hanem a közvélemény-kutatók is, amikre az EP becslése támaszkodik.

 

De hogyan lehet egyáltalán megbízható adatokat nyerni 27 tagállamból, ha mind a 27-ben eleve több közvélemény-kutató tevékenykedik? Hogy tisztázzuk a módszertani helyzetet, felhívtuk Závecz Tibort, a Závecz Research alapító-ügyvezetőjét, aki azt mondta: való igaz, hogy a Publicus EP-választásra is mért, tehát ebben a tekintetben helytálló az EP érvelése. Ő maga csak pártpreferenciát mér, és ebből von le következtetést az EP-választásra, de odáig így nem is megy el, hogy mandátumokat becsüljön.

 

De van-e relevanciája annak, hogy kifejezetten EP-választásra mér egy kutató, vagy pártszimpátiára?

 

Ezt úgy lehet megállapítani, ha megnézzük a Publicus általános pártpreferencia-mérése és az EP-választásra irányuló kérdés eredményei közti különbséget – mondta erre Závecz.

 

Általában mindkét esetben elég hasonló eredmény jött ki a Publicusnak, legfeljebb 1-3 százalékpontos eltérések vannak. A Fidesz támogatottsága 26 százalék, de kifejezetten az EP-választáson 29 százalék szavazna rá, a Jobbik egy százalékponttal áll jobban az EP választás tekintetében az átlagos eredményénél (11 illetve 12 százalék), az MSZP mindkét vonatkozásban 11 százalékon áll, a DK és a Momentum is a két százalékos támogatottságához képes 4 százalékon áll, ha EP-választásról van szó. (A számok a teljes lakosságra, és nem a biztos szavazókra értendők.)

 

A slusszpoén az, hogy bár az EP-nek elvileg fontos, hogy az EP-választásra vonatkozó mérést vegye alapul, a táblázat magyar részébe mégis a Publicus általános pártpreferencia-adatait írták bele, és nem az EP-választásra vonatkozókat.

 

(Vagyis az alacsonyabb százalékokat, a Fidesznek 26-ot, a Jobbiknak 11-et és így tovább.)

 

Megkérdeztük Záveczet, hogy korábban ő végzett-e kifejezetten EP-választásra vonatkozó kutatást, hiszen februárban ő is szerepelt az EP becslésében. Azt mondta, hogy nem, bár az már egy következetes eljárás lenne az EP-től, ha azt mondaná, hogy ezentúl csak az alapján becsül, akik EP-választásra mérnek.

 

Szerinte biztosan az a legrosszabb módszer, ha mindig más-más céget vesznek alapul egyesével rotálva. Egy-egy cég módszertana legalább mindig ugyanolyan, így összehasonlítható. A különbségeket leginkább az oltja ki, ha több kutató eredményeiből átlagolnak.

 

Az EP táblázatából viszont úgy tűnik, ezt inkább csak a nagyobb országoknál csinálják. (Itt, az oldal alján lehet letölteni a táblázatot, ha böngészné valaki.) 

 

Az EP sajtóosztálya szerint tehát az a fő szempont, hogy végeznek-e a kutatók kifezetten az EP-választásra rákérdező mérést, szóval eszerint csak rajtuk múlik, hogy bekerüljenek a mandátumbecslésbe. Mindenesetre 27 tagállamnál ilyen erős válogatással azért lehetnek majd meglepetések az EP összetételében.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A januárban megválasztott Dézsi Csaba András azt mondja: egyelőre tünetmentes és folytatja a munkáját polgármesterként.

Orbán arra panaszkodik a Néppárt prominenseinek, például a német CDU és CSU elnökeinek, hogy a pártcsalád elnöke, Donald Tusk a Néppárt hitelességét kockáztatja.

Állítják: az észak-macedónok csatlakozása nem jelent semmit, mégis jogtalanságokat kiáltanak a NATO-integráció kapcsán.

Hatósági árakat nem tervez a kormány, viszont arra kérte a Pest Megyei Kormányhivatal az önkormányzatokat, figyeljék, jogosan emelik-e az árakat a piacokon, tudta meg az Azonnali.

Hányan vannak lélegeztetőgépen, és van-e már olyan, aki ennyire súlyos állapotból gyógyult fel? Az operatív törzs szerdán is megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját.

A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

A posztszovjet térség nagy figurái mellett Irán és Szváziföld fért be a megszavazható listára, de a végső döntés a tiéd lesz ebben a történelmi versenyben!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás