ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Bakó Bea
Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.
Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
Az Azonnalin is közöltük az Európai Parlament legfrissebb, csütörtökön közzétett mandátumbecslését, amely szerint a jobbközép Néppárt és a szocdemek együtt már nem szereznének többséget az Európai Parlamentben, Magyarországról pedig a Fidesz 13, a Jobbik és az MSZP-PM 3-3, míg a DK és a Momentum 1-1 EP-képviselői mandátumot szerezhet meg.
A magyarországi adatok vonatkozásában feltűnhet, hogy azok kísérteties egyezést mutatnak a Publicus csütörtökön közzétett felmérésével (tehát a sajtó egy része a Publicus adatait így kétszer hozta le). Méghozzá azért, mert
A tagállamonkénti lebontást közzé is teszik a honlapon: ebből kiderül, hogy Magyarországon az utóbbi hetekben a Publicus kutatásait vették alapul, de korábban szerepelt benne a Nézőpont, a Závecz és a Medián is. Magyarországról időszakonként 1-1 kutatóintézet szerepel a táblázatban, de nagyobb tagállamokban, például Franciaországban egyszerre több mérést is figyelembe vesz az EP mandátumbecslése.
Hogy ezt megtudjuk, felhívtuk az Európai Parlament mandátumbecsléssel foglalkozó részlegének sajtóosztályát, ahol azt a tájékoztatást kaptuk: azokat a közvélemény-kutatókat veszik alapul, amelyek kifejezetten az EP-választásra mérnek. Magyarul, akik nem azt kérdezik meg, hogy „melyik a kedvenc pártja?”, vagy „kire szavazna most vasárnap a parlamenti választáson”, hanem azt, hogy „kire szavazna az európai parlamenti választáson”?
Az EP sajtóosztályán azt is elmondták, hogy nem veszik figyelembe pártközeli intézetek méréseit – ami nem csak a magyar mezőny fényében vitatható, de például Lengyelország vonatkozásában is szerepelnek a PiS-közeli CBOS mérései.
Azon felvetésünkre, hogy eléggé problematikus 27 tagállam esetében folyton változó mérésekkel dolgozni, mert így nem lehet az adatokat összehasonlítani, és így nem lehet tudni, hogy a változások valódiak, vagy csak a közvéleménykutatók eltéréséből adódnak, azt a sommás választ kaptuk:
A helyzet azonban az, hogy nem, vagy nem csak a közvélemény változik, hanem a közvélemény-kutatók is, amikre az EP becslése támaszkodik.
De hogyan lehet egyáltalán megbízható adatokat nyerni 27 tagállamból, ha mind a 27-ben eleve több közvélemény-kutató tevékenykedik? Hogy tisztázzuk a módszertani helyzetet, felhívtuk Závecz Tibort, a Závecz Research alapító-ügyvezetőjét, aki azt mondta: való igaz, hogy a Publicus EP-választásra is mért, tehát ebben a tekintetben helytálló az EP érvelése. Ő maga csak pártpreferenciát mér, és ebből von le következtetést az EP-választásra, de odáig így nem is megy el, hogy mandátumokat becsüljön.
Ezt úgy lehet megállapítani, ha megnézzük a Publicus általános pártpreferencia-mérése és az EP-választásra irányuló kérdés eredményei közti különbséget – mondta erre Závecz.
Általában mindkét esetben elég hasonló eredmény jött ki a Publicusnak, legfeljebb 1-3 százalékpontos eltérések vannak. A Fidesz támogatottsága 26 százalék, de kifejezetten az EP-választáson 29 százalék szavazna rá, a Jobbik egy százalékponttal áll jobban az EP választás tekintetében az átlagos eredményénél (11 illetve 12 százalék), az MSZP mindkét vonatkozásban 11 százalékon áll, a DK és a Momentum is a két százalékos támogatottságához képes 4 százalékon áll, ha EP-választásról van szó. (A számok a teljes lakosságra, és nem a biztos szavazókra értendők.)
(Vagyis az alacsonyabb százalékokat, a Fidesznek 26-ot, a Jobbiknak 11-et és így tovább.)
Megkérdeztük Záveczet, hogy korábban ő végzett-e kifejezetten EP-választásra vonatkozó kutatást, hiszen februárban ő is szerepelt az EP becslésében. Azt mondta, hogy nem, bár az már egy következetes eljárás lenne az EP-től, ha azt mondaná, hogy ezentúl csak az alapján becsül, akik EP-választásra mérnek.
Szerinte biztosan az a legrosszabb módszer, ha mindig más-más céget vesznek alapul egyesével rotálva. Egy-egy cég módszertana legalább mindig ugyanolyan, így összehasonlítható. A különbségeket leginkább az oltja ki, ha több kutató eredményeiből átlagolnak.
Az EP táblázatából viszont úgy tűnik, ezt inkább csak a nagyobb országoknál csinálják. (Itt, az oldal alján lehet letölteni a táblázatot, ha böngészné valaki.)
Az EP sajtóosztálya szerint tehát az a fő szempont, hogy végeznek-e a kutatók kifezetten az EP-választásra rákérdező mérést, szóval eszerint csak rajtuk múlik, hogy bekerüljenek a mandátumbecslésbe. Mindenesetre 27 tagállamnál ilyen erős válogatással azért lehetnek majd meglepetések az EP összetételében.
Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.
Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
