Weber: Lépjenek már Magyarország és Lengyelország 7-es cikkelye ügyében!

A Néppárt csúcsjelöltje az EP-ben az Európai Tanácsot sürgette, hogy vegyék végre napirendre a két illiberális EU-tag jogállamiságának ügyét. Pedig nem is nekik kéne.

Miközben mindenki a brexitről beszélt szerda reggel az Európai Parlamentben, addig Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője és egyben EP-választási csúcsjelöltje volt az egyetlen, akinek sikerült a „magyar kérdést” is behoznia egy kicsit. Szerdán a plenáris ülés ugyanis az Európai Bizottság és az Európai Tanács beszámolójával kezdődött: elmondták, hogy mikről tárgyaltak múlt héten.

Farage comebackkel fenyeget

Nyilván a fő téma a brexit volt, valamint a Kínával kapcsolatos kereskedelmi viszony. Előbb Jean-Claude Juncker bizottsági elnök szólalt fel, majd Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aztán sorban a pártcsaládok képviselői és a függetlenek.

A vita helyenként nagyon érzelmesre fordult: míg például az ECR-frakcióban ülő James Nicholson észak-írországi képviselő meghatódva mondta, hogy lehet, hogy a mai az utolsó felszólalása 30 nap után, addig Nigel Farage, a brexitpárti UKIP vezére föltette a retorikai kérdést:

Nem volt kevésbé érzelmes Guy Verhofstadt, a liberális-progresszív ALDE pártcsalád vezére sem: „Ha nem is most, de egy-két generáció múlva egészen biztosan vissza fognak térni a britek az európai közösség családjába, mert itt a helyük.”

Weber Sargentini nyomába lépett

A néppárti Manfred Weber Kína kapcsán találta meg a lehetőséget, hogy behozza a magyar és a lengyel kérdést Tusknak: „Sajnálatos, hogy nem volt még alkalom a Tanácsban a Magyarország és Lengyelország elleni hetes cikkelyről tárgyalni. Mi a Néppártban úgy döntöttünk, hogy felfüggesztjük a Fideszt – ez egy jelzés volt, a pártunk többsége egyértelműen támogatta.” Weber arra kérte Tuskot, hogy vegye már végre napirendre a Tanács a kérdést, tematizálja a magyar és a lengyel 7-es cikkely ügyét ezzel ő is: ne csak a sajtóban üzengessenek egymásnak a miniszterelnökök és államfők, hanem ültesse őket össze Tusk, és beszéljék át az egészet egymás között.

Weber elmondta, látható, hogy a hetes cikkelyes eljárás nem hoz gyors eredményt, ezért váltani kell: „Létre kellene hozni egy jogállamisági mechanizmust, ezt már több kollégám is felvetette. Bizottságok kellenek, amelyek vizsgálatokat folytatnak, és nem csak a kelet-európai tagállamokban, hanem a teljes Unió területén, a feltárt ügyeket meg bíróságok elé kell tárni, és szankciókat kell alkalmazni.” Majd ezt követően kérdezett egy meglepőt:

Nem Tusknak kellett volna címezni a kritikát

Weber Tusknak címzett EP-beli felszólalása leginkább kampányolásként értékelhető: a 7-es cikk Európai Parlament általi aktiválása után ugyanis nem a Donald Tusk vezette Európai Tanácson, hanem az épp a Románia által vezette Európai Unió Tanácsán van a sor, hogy kimondja „az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű veszélyét”, azonban erre nem tartalmaz határidőt az alapító szerződés.

Így nem csak Magyarország ügyében folyik az időhúzás, de Lengyelország esetében is, amely Magyarországnál kilenc hónappal korábban, 2017. decemberében kapta a nyakába az eljárást, csak nem az EP-től, hanem a Bizottságtól: Lengyelország ügye ugyan már tárgyalásszinten napirendre került a Tanácsban, de szavazásnak még a közelébe se jutott a dolog.

A Magyarország elleni 7-es cikkes eljárással is az a helyzet, hogy a Tanács látványosan nem csinál semmit az ügyben, de a jelentéstevő Judith Sargentini azért kitartóan próbálja a nyilvánosság előtt tematizálni a dolgot. Már január végén is tartottak egy teljesen haszontalan, semmitmondásokkal teli vitát a LIBE bizottságban, és Sargentini már ott is sürgetett, hogy csináljon valamit a Tanács, aminek az elnökségét ebben a félévben Románia viseli, így a román kormány illetékesei befolyásolhatják például a Tanács napirendjét is. Sargentini múlt héten újfent megsürgette a románokat a LIBE bizottság ülésén.

A Néppárt-frakció alelnöke más hangot ütött meg

Kedden az EP-beli sajtótájékoztatóján Weber néppárti kollégája nem volt ilyen vehemens a Fidesz felfüggesztésével szemben: „Orbánnal kapcsolatban nincs még végső döntés, és amíg ez nincs meg, addig nem kellene viselni a következményeit a parlamenti csoportban sem. Különben is, a parlamenti csoportban egész más a procedúra, és meg kell mondanom, a frakción belül még senki nem kezdeményezte a Fidesz felfüggesztését” – mondta akkor Esteban Gonzalez Pons, a néppárti frakció spanyol alelnöke. Azt, hogy a Fidesz néppártbeli felfüggesztése mit jelent a Néppárt-frakció munkájára nézve, itt foglaltuk össze.

FOTÓK: Európai Parlament sajtószolgálata