+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. március 25. hétfő, 13:30
Nem csak az új kereskedelmi útvonalak kiépítése miatt jött Európába Hszi Csin-ping. Kína első embere már évek óta azon fáradozik, hogy a világ élvonalába emelje a kínai futballt.

A kétoldalú gazdasági együttműködés – lentebb bővebben tárgyalt – megerősítése mellett a sport is óriási szerepet kapott Hszi Csin-ping kínai elnök hétvégi olaszországi látogatásán. A kínai kormány együttműködési megállapodást kötött az olasz labdarúgó-szövetséggel, mely értelmében

 

az olaszok szakmai segítséget nyújtanak a kínai futballkultúra fejlesztéséhez, cserébe pedig nagyobb hozzáférést kapnak az ázsiai piachoz.

 

A közel 1,4 milliárd fős Kínában több százmillióra tehető a futballrajongók száma, akik között már egyébként is számottevő az olasz klubok követőinek aránya, de a népszerűségi listán továbbra is csak az angol, a spanyol és a német csapatok után kullognak. A mostani szerződés lehetővé teszi, hogy a közeljövőben egyes olasz szuperkupa- és kupameccseket, sőt, az első osztály, a Serie A bizonyos mérkőzéseit is Kínában játsszák, ami

 

a várakozások szerint jelentősen növelné az olasz foci népszerűségét a világ legnépesebb országában.

 

Kína és a vele szomszédos kisebb távol-keleti országok fontos piacot jelentenek a globális szórakoztatóiparággá alakuló, de továbbra is az európai klubfutball által dominált sportágnak. A foci népszerűsége persze a helyi politikusokra is hat. A Kínát hat éve vezető Hszi Csin-ping egyik legfontosabb szimbolikus politikai céljának tartja, hogy országa az olimpiai sikersportok mellett végre labdarúgásban is a világ élvonalába kerüljön. Ennek érdekében óriási anyagi forrásokat mozgatnak meg, az utánpótlás-nevelésre helyezve a hangsúlyt. A sikert jelenleg még nehéz mérni, de a számok alapján érzékelhető a fejlődés az elmúlt hat évben:

 

Kína a FIFA világranglistáján a 93. helyről a 72.-re küzdötte fel magát.

 

A fociexport okés, a kínai befolyásimport már nem

 

Saját labdarúgásukat a nyugat-európai EU-tagállamok is előszeretettel értékesítik a távol-keleti piacon, de a globalizmus nem minden hozadékáért vannak ennyire oda. A nyugati elit által renitensnek tartott olasz kormány nagy vihart kavart azzal, hogy – mint azt fentebb már említettük – kétoldalú megállapodást kötöttek a kínaiakkal új infrastrukturális fejlesztésekről, melyek a Peking által propagált „Egy övezet, egy út” kezdeményezés részeként valósulnának meg. 

 

A Kínát Európával összekötő új kereskedelmi útvonalak létrehozására irányuló törekvéseket az Egyesült Államok és a nyugat-európaiak egyaránt a kínai befolyásszerzés egyik eszközének tekintik.

 

Olaszország mellett azonban van még pár európai uniós tagállam, aki nem így értékeli a projektet. Görögország, Lengyelország és Magyarország is részt vesz az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés keretében zajló beruházásokban, bár a Budapest-Belgrád vasútvonal tényleges megvalósulása kapcsán még elég sok a kérdőjel. A felmerült problémákkal az Azonnali decemberben hosszabb terjedelmben is foglalkozott.

 

Hszi Csin-ping a gyümölcsözőnek mondható olaszországi vizit után ma Dél-Franciaországba látogatott, ahol Emmanuel Macron francia elnök fogadja. Elemzők arra számítanak, hogy a csúcstalálkozón a francia államfő a bilaterális együttműködés helyett az EU és Kína kapcsolatainak erősítésére fog koncentrálni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem az jelenti rájuk a veszélyt, hogy rozoga csónakokkal kelnek át a tengeren, hanem az útközben jellemző erőszak. Marokkó különösen veszélyes.

Főleg a szélsőjobb politikusok és kommentelők jeleskednek ebben. Több politikus is valamiért a támadás szót használta a párizsi tűzre.

Nikola Gruevszki pártjának „sorosista” jelöltje és a
szocdem jogászprofesszor
fej-fej mellett állnak az első forduló után. Két hét múlva lesz a második forduló, de nagyon alacsony a részvételi kedv.

Komoly etnikai és vallási ellentétek, és egy alig pár hónapja véget ért politikai válság kísérik a merényleteket az indiai-óceáni szigetországban.

Egy német középkorász az orvostudomány mai állása alapján vizsgálta meg az evangéliumokban leírt kereszthalált, és arra a megállapításra jutott: Jézus kómába esett, de nem halt meg.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás