+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. március 24. vasárnap, 10:29
A huszadik század egyik legérdekesebb írójának 1974-ben megjelent egy rózsaszín fény, ami többek között elárulta neki, hogy a fiának van egy rejtett betegsége, és mint kiderült, a fiának tényleg volt egy ilyen betegsége. Philip K. Dick a hátralévő nyolc évét azzal töltötte, hogy megpróbálta megfejteni, ki beszélt hozzá: erről szól egyik legfontosabb regénye, a VALIS. Meg tudja-e fejteni egy nagy elme saját őrületét?

Philip K. Dick valószínűleg nem csak a science fiction, de a huszadik századi amerikai irodalom egyik legfontosabb figurája: paranoid világai, valóságot megkérdőjelező regényei a mai napig relevánsak, sőt: egyre relevánsabbak.

 

Jelentőségét nem csak az jelzi, hogy ötletei a mai napig vagy direkt apatációk (Különvélemény, Szárnyas fejvadász, Az ember a Fellegvárban, stb.), vagy egyértelműen azonosítható hatások formájában (pl. Mátrix, Truman-show, Inception) jelen vannak a hollywoodi filmgyártásban, hanem az is, hogy ő volt az első sci-fi szerző, aki 2007-ben, 25 évvel annak indulása után bekerült a Library of America sorozatba.

 

Egyszer nekiültem, hogy írok egy olyan cikket, aminek az a címe, hogy „Hol is kezdjük el Philip K. Dick olvasását?” Dick szerteágazó életművének minősége meglehetősen hullámzó: az ötletei mindig és minden formában zseniálisak, de egyáltalán nem mindegy, hogy mivel kezd az ember. A cikk azért nem készült el sosem, mert állandóan belesültem.

 

Én például az alternatív történelmi Az ember a Fellegvárbannal kezdtem, de lehet, hogy jobb döntés a négy magyarul megjelent novelláskötet egyikével nyitni, hiszen a rövidebb történetek ablakot nyitnak az őrült zseni világára anélkül, hogy bemutatnák a hosszabb művei némelyikében kibukkanó gyengeségeket. Aztán érdemes átnyargalni az életmű minden szempontból klasszikus középső szakaszának jobb könyveire (pl. UBIK; Palmer Eldritch három stigmája; Csordulj, könnyem; Androidok).

 

Ha pedig már jól belerázódtunk Dick világába és munkásságának vissza-visszatérő elemeibe, jöhet az igazi csemege: az Istennel (vagy valamivel) történt találkozását feldolgozó VALIS-trilógia.

 

A rózsaszín fény és a teofánia

 

Negyvenöt éve, 1974 márciusában a Philip K. Dicket megdöbbentő látomások kezdték el gyötörni.

 

A bölcsességfoga kihúzása után lábadozó szerző a több hullámban érkező víziók során látott egy furcsa rózsaszín fényt, ami információt sugárzott neki, majd több millió absztrakt festményt, végül hosszú hetekig úgy érezte, hogy az ókori Róma rávetül a korabeli Kaliforniára, és a fejében megjelentek egy Tamás nevű korai keresztény férfi gondolatai.

 

A rózsaszín fénysugár azt is elárulta Dicknek, hogy fiának van egy rejtett, eléggé veszélyes születési rendellenessége, ez az információ pedig később igaznak is bizonyult.

 

Dick kapcsolata addig sem volt túl barátságos azzal, amit valóságnak nevezünk, 1974-ig írt regényei is gyakran boncolgatták a fantasztikum eszközein keresztül a valóság természetét, de ez az élmény annyira megbolygatta az életét, hogy innentől kezdve 1982-es haláláig regényeiben, illetve mániákusan írt, Exegézis nevű naplójában főleg azzal foglalkozott, hogy mi is történhetett vele pontosan.

 

Dick meg volt róla győződve, hogy teofániát élt át: Istennel találkozott. Máskor meg arról volt meggyőződve, hogy a szovjetek sugároztak valamit az agyába.

 

A látomások ilyen-olyan formában megjelennek a Kamera által homályosanban, valamint a Szabad Albemuth Rádió című regényben; az esemény legteljesebb körüljárását azonban az ún. VALIS-trilógia, tehát a VALIS, az Istenek inváziója és a befejezetlen harmadik könyv, a The Owl in Daylight híján ide sorolt Timothy Archer lélekvándorlása című regények adják.

 

Ezek közül is kiemelkedik az 1981-es VALIS, ami egyszerre Dick legszemélyesebb, legkeményebb, és talán irodalmilag is legérettebb műve.

 

Belépni Philip K. Dick fejébe

 

Egy dolog biztos: Horselover Fattel valami történt 1974 márciusában. De mégis mi? Megőrült? Istennel találkozott? Az idegenek üzentek neki a messzi csillagokból, vagy egyenesen a jövőből? Ezt próbálja megfejteni maga Fat, aztán a barátja, Phil Dick sci-fi író, illetve az ő közös barátaik: a cinikus Kevin, a ráktól szenvedő Sherri és a katolikus David.

 

A regényben elsősorban nem a valóságok csúszkálnak, mint általában Dick regényeiben, hanem Dick személyiségei:

 

az elbeszélő a rendkívül akkurátus és szenvtelen Phil Dick, a regény alanya pedig a kétkedő, tétova és valószínűleg őrült Horselover Fat, avagy, ha sorban görögre, majd németre fordítjuk vissza a főhős nevét: Philip Dick.

 

 

Fat azután esik mély depresszióba, és jut el az öngyilkossági kísérletig, hogy egy barátja minden igyekezete ellenére öngyilkos lesz, majd jön ez az egész mizéria az agyába sugározott rózsaszín fénnyel (ami feltehetően megmenti fia életét), majd még egy barátja meghal, Fat pedig egyre mélyebbre és mélyebbre kerül.

 

A meghasadt személyiségű író és barátai mindeközben folyamatosan vitatkoznak Istenről, vallásról úgy általában, filozófiáról: Dick végre kiélheti azt, ami a kevésbé posztmodern regényeiben gyakran furcsa, oda nem illő elemként hat. Látomásai mentén a preszókratikus filozófusoktól kezdve a korai keresztényeken a gnosztikus vallás hívein át, az alkimisták és egyéb titkos társaságok rejtelmein keresztül egészen a Faustig, Wagnerig, David Bowie-ig, Brian Enoig és Richard Nixonig jutunk a klasszikus és kortárs kulturális utalásokban.

 

Mindeközben persze alakulgat némi cselekmény is, de a VALIS fő vonzereje az, hogy a korszak egyik legérdekesebb látnoka saját őrületét, és az őrületének valós alapot adó látomásokat próbálja teljesen racionális módon, könnyed és gyakran vicces formában felfejteni, leginkább talán terápiás jelleggel, de egyáltalán nem megnyugtató módon.

 

A VALIS egy vicces, őrült, elgondolkodtató trip az érett prózaíróként ezzel a könyvvel magát végleg bebetonozó Philip K. Dick fejébe,

 

annyira, hogy a végén egyben is elolvashatjuk Horselover Fat, azaz valójában Philip K. Dick teológiai megfejtését arról, hogy miért is annyira elbaszott ez a világ, amennyire Dick annak látta. Akinek pedig ez sem elég, az a trilógia utolsó két darabjának elfogyasztása után belemerülhet a szerző magyarul is megjelent esszéibe (Csúszkáló valóságok, 2009.), vagy éppen a Pamela Jackson és Jonathan Lethem által több ezer oldalnyi kéziratból összeszerkesztett Exegézisbe.

 

Én még nem mertem megtenni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

Ebből nyáron akár óriási káosz is lehet: minden egyes EU-tagállam maga döntheti el, hogy elfogadja-e az EMA-engedéllyel nem rendelkező vakcinákat.

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás