Sargentini a románokat sürgeti a Magyarország elleni hetes cikk miatt

Miért nem történik semmi a Magyarországi ellenes hetes cikkel? A román elnökség részéről ígérik: áprilisban tárgyalni fognak az ügyről.

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) tárgyalták csütörtökön a Magyarország elleni hetes cikkelyes eljárás ügyét: a bizottság azt próbálta kideríteni, hogy

Miért nem történt még semmi a hetes cikkes eljárásban, és mi közük ehhez a románoknak?

A 7-es cikk Európai Parlament általi aktiválása után az Európai Unió Tanácsán van a sor, hogy kimondja „az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű veszélyét”, azonban erre nem tartalmaz határidőt az alapító szerződés. Így nem csak Magyarország ügyében folyik az időhúzás, de Lengyelország esetében is, amely Magyarországnál kilenc hónappal korábban, 2017. decemberében kapta a nyakába az eljárást, csak nem az EP-től, hanem a Bizottságtól: Lengyelország ügye ugyan már tárgyalásszinten napirendre került a Tanácsban, de szavazásnak még a közelébe se jutott a dolog.

A Magyarország elleni 7-es cikkes eljárással is az a helyzet, hogy a Tanács látványosan nem csinál semmit az ügyben, de a jelentéstevő Judith Sargentini azért kitartóan próbálja a nyilvánosság előtt tematizálni a dolgot. Már január végén is tartottak egy teljesen haszontalan, semmitmondásokkal teli vitát a LIBE bizottságban, és Sargentini már ott is sürgetett, hogy csináljon valamit a Tanács, aminek az elnökségét ebben a félévben Románia viseli, így a román kormány illetékesei befolyásolhatják például a Tanács napirendjét is. 

A csütörtöki meghallgatás

főleg a sokat vitatott igazságügyi reform miatt. Egy szolid ejnyebejnyét már kaptak az EP-től egy semmire nem kötelező állásfoglalás formájában, amit a Fidesz egyébként nem szavazott meg, a román tanácselnökség részéről tehát érthető a csendes lapítás.

Timmermans: Régen minden jobb volt!

Az ülésen részt vett Frans Timmermans, az Európai Bizottság szociáldemokrata alelnöke, aki kiemelte:

Ezután felsorolta a problémás ügyeket, kezdve a Fidesz legutóbbi EU-ellenes kampányával. Szerinte semmiféle konspiráció nincs a bevándorlók behozására, a magyar emberek pedig megérdemelnék, hogy tudják az igazságot.

Timmermans ezen kívül a tranzitzónában lévő menekültek éheztetését, a civil szervezetek nyomás alá helyezését, a CEU elüldözését, a KESMA felállítását, a magyar ügyészség kétes munkáját, a közigazgatási bíróságok felállítását és a rabszolgatörvényt  nevezte meg, mint olyan ügyeket, amelyekre figyel az Európai Bizottság Magyarországon.

Timmermans bizottsági alelnökkel kapcsolatban annyit azért érdemes megjegyezni, hogy olyan ő a lengyeleknek a 7-es cikk szempontjából, mint nekünk Sargentini, hiszen ő a Bizottság emberijogi-jogállami illetékese. Tartatott ugyan ő is pár vitát a LIBE bizottságban, és el is ment Lengyelországba tárgyalni, de azt ő se tudta (vagy akarta) elérni, hogy a Tanács több mint egy év elteltével döntsön a lengyel hetes cikk ügyében (azóta voltak már tanácselnökök a bolgárok és az osztrákok is Románia előtt).

Sargentini: Csináljanak már valamit!

A magyar hetes cikkes helyzet „fontosságát” jelzi, hogy a legutóbbi vitával ellentétben

aki elmondta: megkapta az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlament véleményét, és kétszer tárgyalt is az ügyről, valamint megkapták a magyar kormány véleményét is. Legközelebb április kilencedikén, az Általános Ügyek Tanácsa ülésén fognak tárgyalni az ügyről.

Erre a felszólalásra válaszolt Judith Sargentini jelentéstevő, a Zöldek politikusa, aki azt sérelmezte, hogy fél éve semerre sem tart az eljárás, semmit nem mutat fel a román elnökség, egyáltalán nem látja, hogy merre halad a hetes cikkes eljárás.

Szerinte 

Ezt kérték a jelentés készítésében részt vevő más felszólalók is. Birgit Sippel, a német S&D képviselője például kifejtette: az európai pártok vezetőinek világossá kell végre tenni az álláspontjukat a jogállamiság lebontásával szemben.

Gál Kinga szerint ez az egész csak baloldali kampány

Az ülésen felszólalt Gál Kinga fideszes EP-képviselő is, aki sérelmezte, hogy a LIBE ülésén ismét egy Magyarországról szóló sárdobálásba kezdett a baloldal.

Ez azt bizonyítja Gál szerint, hogy a hetes cikkes eljárás elvesztette jogi jellegét, és már csak a baloldal politikai játéka. Gál azt is kikérte magának, hogy Timmermans rabszolgatörvénynek nevezte a túlóratörvényt. Végül azt mondta: hagyják már magukra a Tanácsot, hadd dolgozzanak az ügyben.

Timmermans erre válaszul elmondta: lehet, hogy félreértette a meghívást, de ő úgy értelmezte, hogy arról kell beszélnie, hogy változott a helyzet Magyarországon. Gál Kingától azt kérdezte, hogy vajon a Néppárt nevében beszél-e, vagy a Fideszében. (Gál a Néppárt alelnöke – legalábbis eddig az volt, de miután szerdán a Fidesz néppárti tagságának felfüggesztéséről döntöttek, így elvileg tisztséget sem viselhetnek mostantól fideszesek a pártban.) Amennyiben előbbi minőségében beszélt a jogállamiságról, azt az Európai Bizottság alelnöke nagyon komolyan fogja venni, ígérte. Timmermans elmondta: nem érti, hogyan lehet a keresztény értékekre hivatkozni, és közben megtagadni az élelmet a menedéket kérőktől.

Román ígéret: áprilisban tárgyalni fognak a Magyarország elleni hetes cikkről, de EP-képviselők nélkül

A román elnökséget képviselő Stoica Sargentinire reagálva elmondta: februárban tájékoztatták az Európai Parlamentet, hogy hogyan állnak az ügyek. Szerinte valóban az elnökség határozza meg a napirendet, de ahhoz konzultálnia kell minden tagállammal. Ugyan márciusban tehát nem tárgyaltak az ügyről, de ahogy már elmondta: áprilisban fognak. Azt is kifejtette, hogy az Európai Parlament képviselői nem vehetnek részt a Tanács formális ülésein.

Az ülést levezető Claude Moraes, a LIBE szocialista elnöke ez utóbbi megszólaláson kicsit kiakadt, és elmondta: igenis meghívhatják őket, és arra kéri a román elnökséget, hogy igenis sürgessék meg az eljárást, mert őket hozzák kellemetlen helyzetbe. Ezzel Timmermans is egyetértett, Sargentini pedig megköszönte nekik, hogy felveszik a kesztyűt az ügyben.

FOTÓ: Európai Parlament