+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. március 18. hétfő, 18:28
Március 18-án háromszáz éve, hogy VI. Károly császár megalapította a trieszti és a fiumei szabadkikötőket. A két város utána következő története megmutatta, milyen sikeres lehet a birodalmi szervezet és a szabadkereskedelem. Mára viszont eljelentéktelenedtek az egykori osztrák és magyar kikötők.

Ma ünnepli a Habsburg Monarchia egykori két legfontosabb tengerparti városa, az olaszországi Trieszt és a horvátországi Fiume (Rijeka) történetének legfontosabb dátumát. Noha mindkét város idősebb, igazából háromszáz éve kerültek fel a térképre:

 

1719. március 18-án VI. Károly császár Triesztnek és Fiumének szabadkikötői rangot adott. Gyakorlatilag ez tekinthető a későbbi Trieszt és Fiume igazi születésnapjának.

 

Ennek megfelelően ünnepel ma az olasz és a horvát város is. Akinek az a szerencséje van, hogy éppen Trieszben van, az menjen el hétfő este például a Teatro Hangarba, ahol este nyolctól kezdődnek a születésnapi programok. Fiume pedig pénteken emlékezik egy filmmel, itt lehet majd megtekinteni.

 

Félezer éves Habsburg-múlt

 

Mindkét város a Habsburgok uralma alatt tudott gazdasági jelentőségre szert tenni. Az osztrák uralom nem gyarmatosítás, hanem önkéntesség vagy vásárlás eredménye volt. Trieszt már 1382-ben felajánlotta magát a Habsburgoknak, így akart a 13. század óta szabad város – amely akkoriban még inkább egy kisebb halászvároskára emlékeztetett – megmenekülni a velencei nyomástól.

 

Fiume a 15. századtól tartozik a Habsburgok uralma alá, akik megvették a várost addig uraitól. A magyarok és a horvátok között vita tárgya volt, hogy a birodalmon belül hova tartozzék. Tény: a helyi olasznyelvű többség a magyar uralmat támogatta, ugyanis abban látta a horvát nacionalizmussal szembeni garanciát.

 

Magyarország, amely 1868-ban a magyar-horvát kiegyezéssel ideiglenesen, sőt a horvát értelmezés szerint csalással (tudatos félrefordítással) megszerezte Fiumét, a kikötővárosban nem akart annyira magyarosítani, a helyi olaszság ugyanis nagyrészben felvállalta – legalábbis az 1890-es évekig mindenképpen – a magyar állam- és nemzeteszme képviseletét.

 

Fiumének annak kellett lennie a magyaroknak, ami Trieszt Ausztriának. Ez persze úgy sikerült, ahogy minden, ami előtt ott van a magyar jelző.

 

Fiume lakossága noha jelentősen megnövekedett, de még a Monarchia végén is alig ötöde volt Triesztének (amely a 20. század elején népesebb volt Prágánál is). 1910-re Fiume lakossága megközelítette az ötvenezret, Trieszté viszont meg is haladta a kétszázötvenezret. Nem is beszélve arról, hogy Trieszt akkoriban Európa harmadik legnagyobb forgalmú kikötője volt, a fiumei ezzel szemben alapvetően csak a valóban nagyvonalú magyar állami támogatásoknak hála tudott versenyben maradni.

 

Egyvalamiben azonban Fiume mindenképpen jobb volt Triesztnél: noha az osztrák városban a többség nem volt nacionalista (ezért győztek 1907-ben és 1911-ben is a szocialisták a városban óriási többséggel), de a politikai és a kulturális hatalom helyben az irredenta nemzeti liberálisok kezében volt. Ezzel szemben Fiumében a Budapesttel szembeni ellenérzés nem irredenta, hanem autonomista alapokon szerveződött – azaz nem az Olaszországhoz való csatlakozás, hanem a nagyobb városi autonómia volt mindig is a cél, az első világháború után pedig különösen.

 

A Habsburg-uralom, amely tehát Triesztben 1382-tól, Fiumében meg 1465-tól – kisebb (napóleoni) megszakítással – majd' félezer éven át, 1918-ig tartott, mindkét városból egy elegáns, gazdag, dinamikus, soknyelvű, kozmopolita kikötőt csinált.

 

Tanti auguri! Sve najbolje! Vse najboljše!

 

Trieszt (és részben azért a vörös Fiume is) kezdi egyre inkább felfedezni és becsülni eme Habsburg-múltját.

 

Ehhez annak beismerése kellett, hogy

 

a nemzetállamiságban eltöltött elmúlt száz év semmi jót nem hozott a két városnak.

 

Gazdaságilag elvesztették  a jelentőségüket, kulturálisan elszegényedtek: Trieszben a város több mint harmadát adó német- és szlovénnyelvű, valamint a zsidó lakosság, Fiumében pedig a többségi olaszság elvesztésével.

 

A két város, ahol egykoron olaszul, szlovénul, németül, horvátul, magyarul, szerbül, görögül beszéltek a kávéházakban, ma már inkább csak megkésetten próbál még kulturális teret adni az összeszűkült szlovén vagy olasz kisebbségnek. A németek és magyarok elmentek, a zsidókat pedig – akik ellen 1938-ban Mussolini tudatosan éppen Triesztben jelentette be összolasz antiszemita programját – kiirtották a németek; a mai zsidó közösség, amely Olaszországon belül még azért jelentős, nem tudja megtölteni Európa legnagyobb zsinagógáját, Fiumében pedig még a régi zsinagógát is felrobbantották a nácik.

 

Trieszt és Fiume története pontosan mutatja: a birodalmi struktúra, a szabadkereskedelem, a kozmopolitizmus, a multikulturalizmus naggyá tesz.

 

Annak ellentétei, a nacionalizmus, a bezárkózás, a kulturális homogenitás gazdaságilag és mentálisan is elszegényít.

 

Trieszt és Fiume persze ma már, bár sajnos megkésve, felismerte ezt. Főleg az 1990-es években, az Illy-kávét tulajdonló, félig magyar Riccardo Illy polgármestersége idején elkezdődött legalább a trieszti emlékezetpolitikában a Habsburg-múlt újbóli elismerése.

 

Fiumében főleg a baloldali hegemónia akadályozza meg, hogy a város teljesen elhorvátosodjék – de a jugoszláv emlékezet felülírja az osztrák-magyart, ugyanis a város mai lakosságának nagy többsége 1945 utáni Jugoszláviából érkezett, a régi fiumeiek – akik ma is részben olasznyelvűek – alig párezren maradtak csak.

 

Ami azonban tehető: emlékezni a birodalmi múltra, és ezzel figyelmeztetni a nacionalizmus veszélyére, a nemzetállamiság korlátozottságára. És persze újra naggyá és fontossá tenni a kikötőt, amely révén a ma is gyönyörű, de kissé álmos Trieszt, amelynek lakosságának többsége nyugdíjas, ismét dinamikusabb lehet.

 

Isten éltesse a kozmopolita Triesztet és Fiumét, birodalmi múltjukat és európai jövőjüket!

 

NYITÓKÉP: Cesare dell`Acqua: VI. Károly kihirdeti Trieszt szabadkikötői státuszát

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A DK még azután is meghívott a taggyűlésére, hogy már négy hónapja jeleztem, kilépnék a pártból, írja Petróczi Rafael.

Strache alkancellárként rendszeresen találkozott azon cégek vezetőivel, amelyeket az ibizai videóban az FPÖ titkos adományozóiként nevezett meg. De sámánokra is maradt ideje.

A ménfőcsanaki vőféllyel együtt immár öten szállnak ringbe Borkai megüresedő székéért.

Ha elfogadják a kultúratámogatás átalakítását célzó törvényt, tüntetéssorozat kezdődik, mondta az Azonnalinak Novkov Máté a hétfői tüntetésen.

A Mikulás vagy a Télapó a helyes? A Munkáspárt elnöke elárulta, mi az újévi fogadalma: hogy olvasni fogja az Azonnalit.

A tettes még szökésben van, négyen haltak meg.

Nem volt elég ágy, a kórház padlóján kellett aludnia egy kisfiúnak. A miniszterelnök nem akarta megnézni a képet.

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, a politikai intézményrendszer? Dec. 10.

Van-e esélyük a törököknek az EU-tagságra, vagy végleg keleten ragadnak? Vitaest december 10-én.

December 11-én az NKE-n lehet honvédelemről trécselni a kormány bevándorlásellenes kabinetjének vezetőjével.

Kifejezetten érdekesnek tűnő konferencia a budapesti Goethe Intézetben december 12-én.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás