+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. március 18. hétfő, 08:43
Nagy csapást mérne a Wikipédiára a kőkemény uniós szerzői jogi reform elfogadása: a cseh szerkesztők tiltakozásképp csütörtökön leállítják az oldalt.

Csütörtökön egy napig nem fog működni a Wikipédia közösségi enciklopédia cseh nyelvű felülete, a szerkesztők ugyanis így akarnak tiltakozni a legújabb uniós szerzői jogi irányelv ellen – írja a Lidovky cseh napilap. 

 

Licenszdíjaktól és automatikus szűrőktől tartanak

 

A szerzői jogi reform eredeti célja a tartalomgyártók védelme: a legutóbbi uniós rendelkezés tizennyolc éves, így nem is tud megbirkózni a közösségi média terjedése okozta új kihívásokkal. Sokak szerint ugyanakkor a tervezet drákói szigora alapjaiban változtatná meg az európai internetet, főként az irányelv 11. és 13. cikkelye váltott ki komoly vitákat: előbbi a tervek szerint

 

licenszdíjakat fizettetne a közösségi oldalakkal a híroldalak és hírügynökségek részére azok rövid idézeteinek (úgynevezett snippetek) és a borítóképeinek használatáért

 

– ez nyilvánvalóan erőteljesen érintené a szócikkeit teljes mértékben külső forrásokból felépítő Wikipédiát is. 

 

A 13. cikkely a felhasználók által generált tartalmak felhasználására vonatkozik. Ez lényegében mindent magában foglal, amit egy felhasználó az interneten létrehozhat, videókat, képeket, mémeket, vagy éppen írásos posztokat és szócikkeket. Az eredeti tartalomgyártók szerzői jogsértés esetén beperelhetik a tartalmat megjelenítő céget, így a cégnek kötelessége lenne kiszűrni a jogsértéseket, ezt pedig

 

méregdrága, és egyelőre kiforratlan automatikus szűrőkkel lehetne csak megtenni.

 

Arról, hogy mit is hozhatna elfogadása esetén az uniós szerzői jogi reform, már az Azonnali is külön elemzésben foglalkozott, katt ide, és olvasd el!

 

Véget vetne a szabad internetnek az unió?

 

A cseh Wikipédia a fentiek miatt azért aggódik, hogy az új szabályozás megköti a kezüket abban, hogy milyen forrásokat idézhetnek, ezzel pedig nehezebben tudnák fenntartani az enciklopédia minőségét – nyilatkozta Vojtěch Dostál, a cseh Wikimédia alapítvány vezetője. „A Wikipédia önkéntes szerkesztőinek a szócikkeknél forrásokat kell rendelniük a kijelentésekhez. Ezek lehetnek könyvek, publikációk, vagy éppen linkek különböző híroldalakról. A reform abbéli képességünket fogja akadályozni, hogy ezeket az oldalakat idézzük” – tette hozzá, egyúttal aggodalmát fejezte ki, hogy

 

maguk se tudják, mik tartoznak a fentebb is említett „snippetek” fogalomkörébe.

 

A cseh tartalomszolgáltatók szakszervezete igyekezett megnyugtatni a kedélyeket: a szervezet szerint az új szabályok magánjellegű használatra nem vonatkoznak. Tehát az állampolgárok továbbra is szabadon oszthatnak meg tartalmakat. A digitális platformok ugyanakkor nem használhatják tovább ingyenesen a rövid idézeteket, vagyis a snippeteket.

 

A kisebb cégek is kivételt képeznek

 

Kritikusok, köztük Dostál attól tartanak, hogy a felhasználói tartalmakkal is operáló netes cégek hamarabb fognak a felhasználói tartalom eltávolítása mellett dönteni, mintsem hogy a felhasználót védenék, és megvizsgálnák a tartalom eredetiségét. Dostál hozzátette, az automatikus szűrőprogramok jelenleg drágák, és nagy hibaaránnyal tudnak csak dolgozni, emiatt pedig sérül az internet szabadsága. „Kevesebb információ kerül a világhálóra, így a Wikipédia szerkesztői előtt is kevesebb lesz elérhető”, nyilatkozta a Wikimédia cseh vezetője.

 

Többek között Csehország egyébként azt kérte, hogy a kisebb cégek mentesüljenek a rendelkezés hatálya alól, így a kompromisszumos megoldás az lett, hogy

 

a direktíva nem vonatkozna a három évnél fiatalabb, 10 millió eurónál kisebb éves bevételű, és havonta kevesebb, mint ötmillió látogatót fogadó oldalakra. 

 

A csehek azonban úgy vélik, bár a Wikipédia csütörtöki bezárása kényelmetlen lehet az olvasó számára, a valóság sokkal rosszabb lehet, ha az irányelvet valóban elfogadnák. Így a cseh szerkesztők várják, hogy más országok szerkesztői is csatlakozzanak a megmozduláshoz: tavaly nyáron például az olasz Wikipédia már levezényelt egy hasonló akciót.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mi történt pontosan Szombathelyen, és mi fog történni a városban az őszi választáson? Az Azonnali helyben járt utána!

Egy amerikai zoológus válaszolt az égető kérdésre: nem kell például állandóan zabálniuk, mint a teheneknek.

Tommy Robinson szerint a brilépés leghangosabb szószólója végső soron ugyanúgy egy milliomos tőzsdebróker, aki lenézi a melósokat.

Sok-sok gyerek születik, mi meg döntsük el, milyen Európában nőjenek fel. Erről szól a klip.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Működik-e az ökologikus vidékfejlesztés? Mit kéne csinálniuk az önkormányzatoknak? Konferencia április 26-án.

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás